EBRD: új növekedési modellre van szükségük az átalakuló gazdaságoknak, hazánk jól áll

Infrastruktúra-beruházások: Magyarország jól áll

Új növekedési modellre van szükségük a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség feltörekvő gazdaságainak ahhoz, hogy kitörhessenek az eddig elért közepes jövedelmi szint korlátai közül, az új modell pillérei között van az infrastruktúra fejlesztése – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Londonban kiadott éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2017-2018) című 120 oldalas elemzés szerint az EBRD számításai azt mutatják, hogy a bank működési területét alkotó gazdaságok teljes jövőbeni tőkebevonási igényének 40 százalékát a szükséges infrastrukturális beruházások tőkeigénye adja.

Az EBRD becslése szerint ezeknek a gazdaságoknak a következő öt évben 1900 milliárd eurót kell az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra fordítaniuk a további növekedés elősegítése végett, és a beruházási összeg 64 százalékát a közlekedési infrastruktúra javítására kell költeni. A teljes beruházási igény egy-egy évre vetített kiadásai a régió együttes hazai össztermékének (GDP) 9 százalékát teszik ki – áll az EBRD szerdai jelentésében. 

A bank adatai szerint az autópálya hálózat kiterjedtsége – Horvátország és Szlovénia kivételével – továbbra is korlátozott az EBRD tevékenységi területén: a régió országainak zömében még mindig 100 kilométer alatt van az egymillió lakosra jutó autópályahossz.

A tanulmány szerint a következő öt évben szükségessé váló infrastruktúra-fejlesztési beruházások 1900 milliárd eurós összegéből, a teljes EBRD-térség átlagában mérve, 52 százalékot kell a fejlett gazdaságok szintjének közelítését célzó, felzárkóztató jellegű beruházásokra fordítani.

A 2018-2022 közötti időszak infrastruktúra-beruházási igénye a GDP-érték arányában mérve jelentős területi eltéréseket mutat, és jellemzően a közép- és kelet-európai EU-országokban a legalacsonyabb. Az EBRD grafikus kimutatása szerint Magyarországon ez az arány nem éri el a 10 százalékot, Mongóliában viszont meghaladja a 80 százalékot.

Teljes beruházási szükséglet 2018-2022-ig (az éves GDP százalékában)

A bank szerint az átalakulás egyes kritériumai alapján is a közép- és kelet-európai térség gazdaságai teljesítenek a legjobban. Az elemzés kiemeli a magyar és szlovák autóipar fejlődését, mint pozitív példát. A globális termelési láncokba való bekapcsolódásnak e stratégiája jelentősen emeli az érintett szektorok termelékenységét. Miután a helyi vállalatok integrálódtak és csatlakoztak a nemzetközi termelésbe, a szlovák és magyar autóipar termelékenysége az egész szektorban a teljes gazdaságot meghaladó mértékben kezdett növekedni.

Sokat nyerhetünk a zöld termeléssel

A felülvizsgált értékelési rendszerben az EBRD hat kategóriát vizsgál. Új meghatározása szerint a fenntartható piacgazdaság hat fő ismérve a versenyképesség, a jó állami és vállalati szintű kormányzási minőség, a zöld technológiák alkalmazása, az inkluzív jelleg, amely kiterjed a nemek közötti egyenjogúság biztosítására, a térségi különbségek kezelésére és a fiatalok érvényesülési lehetőségének megteremtésére, az ellenállóképesség, amely a pénzügyi és az energiaszektor stabilitását méri, valamint az integráltság szintje, amely azt vizsgálja, hogy az egyes gazdaságok mennyire nyitottak a külkereskedelemre, a beruházásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra. Magyarország a zöld technológiák és a gazdaság integráltsága terén érte el a legnagyobb sikereket az EBRD szerint.

Az elemzés leszámol a tévhittel, mely szerint a zöld technológiák a gazdag országok luxusát jelentik. Kiemeli, hogy Magyarország és Lengyelország nyerhet a legtöbbet a zöld technológiák és megoldások vállalati szintű bevezetésével. Számításaik szerint

ha a vállalatoknak sikerül a zöld, környezetbarát termelés felé elmozdulni. Magyarország, Lengyelország és Szlovénia a szabadalmak száma alapján viszonylag jó helyzetben van a zöld gazdaság modelljének felkarolásához. Magyarországon ráadásul a teljes exportban kimagasló arányban találhatók „zöld”, azaz a környezetet a termelés és a fogyasztás során is kevésbé terhelő termékek. Ebben hazánk Svédországot és az Egyesült Államokat is előzi.

Zöld termékek exportja a teljes export százalékában

Magyarország a térség legintegráltabb gazdasága

Az egyes kritériumokra gyűjthető tíz pontból az EBRD értékelése szerint Magyarország a gazdaság integráltságára kapta a legtöbbet, 7,89 pontot, és ezzel az első helyre került a szűkebb közép-európai és a balti csoportban, valamint az EBRD összes működési országát felsoroló teljes listán egyaránt. A magyar gazdaság integráltsága egyrészt azt jelenti, hogy a hazai gazdaság nyitott a külföldi termékek és befektetések iránt és szerves része a nemzetközi pénzügyi piacnak. 

Másrészt a hazai és határokon átívelő infrastruktúra színvonalát is e kategóriában veszik figyelembe a szakértők. Ez már csak azért is fontos, mert a jövőben az olcsó munkaerő helyett mindinkább a termelés földrajzi elhelyezkedése számít majd a gazdasági versenyképesség tekintetében. E két szempontból tehát már Magyarország teljesített a legjobban a közép-európai és balti országok (Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) között.

Az állam- és vállalatirányítási kategóriába az EBRD 5,31 pontot, a többi kritériumra 6 pont feletti osztályzatokat adott Magyarországnak.

(MTI; EBRD; Kép forrása: Pixabay)