Ezzel szemben a termelékenység növekedése átlagosan közel 3 százalékos volt 1995 és 2005 között. Ez volt a második világháborút követő hosszú fellendülés alatti növekedési ütem is 1947 és 1973 között. A termelékenység növekedése tette lehetővé a bérek és az életszínvonal gyors emelkedését, különösen a háború utáni években, amikor az erős szakszervezetek és kormányzati politikák biztosították, hogy a dolgozók is részesüljenek a növekedés gyümölcseiből. (...)
Van okunk azt hinni, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Amikor a munkapiac feszessé kezd válni és a bérek emelkednek, az alacsony termelékenységű munkahelyek eltűnnek, mert többé nem profitábilisak a vállalatok számára. (...)
Legalább további két negyedévben akarunk erős termelékenység-növekedést látni ahhoz, hogy bátran kijelenthessük a fordulatot, de a legfrisseb adatok egyértelműen jó hírnek számítanak és figyelmet érdemelnek. Többek között azt is jelentik, hogy már most, adócsökkentés nélkül itt van a gyorsabb növekedés, amit Donald Trump ígért az adócsökkentésének hatására. Ez rossz hír lehet az egy százaléknak, amely az adócsökkentés nagy részét élvezné, de jó hír mindenki másnak.”