Öt éve a legnagyobb mértékben nőtt idén a globális magánvagyon, elsősorban az ingatlanárak és a részvényjegyzések emelkedése miatt.
Gazdagabbak lettünk...
A Credit Suisse svájci pénzintézet Global Wealth Report tanulmánya szerint a 2017 közepéig tartó 12 hónapban 6,4 százalékkal 280 ezer milliárd dollárra gyarapodott a háztartások globális magánvagyona. A dokumentum összeállítói rámutattak arra, hogy miután a vagyonbővülés nagyobb volt a Föld népességének a növekedésénél, az egy felnőtt lakosra jutó vagyonösszeg rekordszintre, 56 ezer 540 dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 52 ezer 74 dollárról.
... de nem mindenki
Azonban egyre kevesebben rendelkeznek egyre több vagyonnal. A globális legfelső egy százalék – a világ lakosságának leggazdagabb egy százaléka – a világ összes háztartási vagyonának 2008-ban 42,5 százalékát birtokolta, a válság óta azonban egyre többet, idén már 50,1 százalékot (az alábbi ábrán pirossal karikáztuk be e csoport vagyoni részesedését). 2017 az első év, amikor a leggazdagabb egy százalék a világ vagyonának több, mint felével rendelkezik. Meglepő, hogy a válság és a válságkezelés ilyen mértékben segítette a gazdagokat.
Felső csoportok részesedése a világ vagyonából és a pénzügyi eszközök aránya e vagyonból (2000-2017)
Már most látszik, hogy a gazdagoknak valóban jól ment 2017-ben: 2,3 millió ember lépett be a dollármilliomosok klubjába, így a milliomosok száma 36 millióra nőtt, ami a világ felnőtt lakosságának 0,7 százaléka (lásd az alábbi ábrát). Ezzel a kétezres év milliomosainak száma már háromszorosra nőtt. A szegényebb 3,5 milliárd ember, akik a munkaképes korú népesség 70 százalékát teszik ki, mindannyian 10 ezer dollár alatti vagyonnal rendelkeznek.
Ha be szeretnénk kerülni a leggazdagabb tíz százalékba, akkor ez 76 754 dolláros vagyonnal érhető el. 770 368 dollárral pedig a legfelső egy százalékba kerülünk be.
Globális vagyonpiramis 2017-ben
A gazdasági globalizáció hátulütőit mutatja, hogy a legfelső réteg vagyona hét év alatt közel duplájára nőtt. Eközben a középosztály vagyona nem változott, a szegények pedig még többen birtokolnak összesen még kevesebb vagyont.
Hol élnek a gazdagok?
A gazdagok és szegények eloszlása nagyon egyenlőtlen a világ régiói között. A szegények nagyrészt a fejlődő országokban élnek: az indiai és afrikai felnőttek 90 százalékának tízezer dollár alatti összvagyona van. Több afrikai ország is van, ahol ez a száz százalékot közelíti, tehát már-már senkinek nincs tízezer dollárnál nagyobb vagyona.
A globális vagyoneloszlás regionális felbontása 2017-ben
A világ milliomosainak több mint kétötöde az USA-ban él, Japánban hét, az Egyesült Királyságban pedig hat százalékuk található. A Brexitről szóló szavazás után elgyengülő font hatására egyébként a brit milliomosok száma 34 ezerrel 2,19 millióra csökkent. A fenti ábrán látható, hogy a globális gazdagok közé Afrika és India alig fér be. Az ábrán jobbra, az egyre gazdagabb csoportok felé haladva találjuk a felzárkózó Kínát, majd a leggazdagabbak között Észak-Amerikát és Európát.
De nézzük részletesebben. Az alábbi ábrát képzeljük el úgy, mint egy többszintes házat. Itt a legfelső szinten élnek a leggazdagabbak. A színek jelzik, hogy melyik szinten milyen összetételű lakosság él. Így könnyen látható, hogy a legfelső szinten egyelőre Európa és Észak-Amerika terpeszkedik. Az alsó szint már kiegyensúlyozottabb összetételű, ott él az indiaiak és az afrikaiak többsége. A legalsó sorban látható, hogy világszinten Európa és Észak-Amerika meglepően kis részt képvisel a világ teljes vagyonából.
Mely régiók mely globális vagyoni klubba jutnak be?
Az egy főre jutó vagyon tekintetében a listát Svájc vezeti 537 600 dollárral, nyomában Ausztráliával (402 600 dollár) és az Egyesült Államokkal (388 600 dollár). Sorrendben Új-Zéland a következő, 337 400 dollárral, amelyet Norvégia (320 500 dollár), Dánia (281 500 dollár) és Belgium (278 100 dollár) követ. A nyolcadik helyen Nagy-Britannia áll 278 ezer dollárral, a kilencedig Szingapúr (268 800 dollár), a tizedik pedig Franciaország (263 400 dollár). Átfogó képet mutat az alábbi térkép, amely hazánkat sok más közép-európai országhoz hasonlóan sárgával jelöli.
Vagyoni szintek a világban 2017-ben
A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a következő öt évben a mostanihoz hasonló mértékben nő a globális magánvagyon, ami így eléri a 341 ezer milliárd dollárt. Eközben a dollármilliomosok száma 20 százalékkal 44 millióra emelkedik, a legszegényebbek száma pedig 4 százalékkal csökken.
(MTI és Credit Suisse nyomán)
Némi utánajárással kiderül, hogy a Tisza-adó kidolgozójának jócskán van mit a tejbe aprítania: szerteágazó érdekeltségek és luxusingatlanok köthetők a nevéhez.
Rendkívül negatív következményekkel járhat a leggazdagabb magyarok vagyonának megadóztatása. A Tisza vagyonadója miatt nemcsak a külföldre menekítés indulhat be, de már eleve a vagyonok megállapítása is komoly problémákba ütközne. A csodafegyvernek tartott ötletből ráadásul bevétel sem biztos, hogy lenne.
Óriási lehetőséget kapnak az államilag támogatott, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start-programban azok, akik saját lakást szeretnének, és azok is örülhetnek, akik inkább bérelnék otthonukat. A támogatott kölcsön az egész ingatlanpiacot megmozgatja, gyakorlatilag mindenki jól jár vele.
A minimálbért keresők körében, ha most szimpatikusnak is tűnhet a magasabb keresetűek adóztatása, nem árt belegondolniuk, hogy alig pár év múlva már ők is fizethetik az emelt Tisza-adót. A minimálbéresek terhei is drasztikusan emelkedhetnek.
A Tisza Párt elgondolása a klasszikus baloldali recept: majd mi elköltjük a pénzeteket. Udvariasabb megfogalmazásban: újraelosztás formájában visszaosztjuk. Petri Lukács Ádám írása.
Magyar Péterék adórendszerében egy légiforgalmi irányító havonta több, mint fél millió forintot veszítene.
Nem véletlen, hogy az izraeli labdarúgó-válogatott nem valamelyik nyugat-európai országban, hanem Magyarországon játssza a hazai mérkőzéseit.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
