Ami ide le van fektetve, azt államosításnak hívják, és évtizedek óta példátlan

Hogy egy állami juttatás mértéke és időpontja mennyiben és mikortól kérdőjelezhető meg, azaz mi „szerezhető vissza”, az innentől kétharmaddal eldönthető és passz.

Öt éve a legnagyobb mértékben nőtt idén a globális magánvagyon, elsősorban az ingatlanárak és a részvényjegyzések emelkedése miatt.

Gazdagabbak lettünk...
A Credit Suisse svájci pénzintézet Global Wealth Report tanulmánya szerint a 2017 közepéig tartó 12 hónapban 6,4 százalékkal 280 ezer milliárd dollárra gyarapodott a háztartások globális magánvagyona. A dokumentum összeállítói rámutattak arra, hogy miután a vagyonbővülés nagyobb volt a Föld népességének a növekedésénél, az egy felnőtt lakosra jutó vagyonösszeg rekordszintre, 56 ezer 540 dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 52 ezer 74 dollárról.

... de nem mindenki
Azonban egyre kevesebben rendelkeznek egyre több vagyonnal. A globális legfelső egy százalék – a világ lakosságának leggazdagabb egy százaléka – a világ összes háztartási vagyonának 2008-ban 42,5 százalékát birtokolta, a válság óta azonban egyre többet, idén már 50,1 százalékot (az alábbi ábrán pirossal karikáztuk be e csoport vagyoni részesedését). 2017 az első év, amikor a leggazdagabb egy százalék a világ vagyonának több, mint felével rendelkezik. Meglepő, hogy a válság és a válságkezelés ilyen mértékben segítette a gazdagokat.
Felső csoportok részesedése a világ vagyonából és a pénzügyi eszközök aránya e vagyonból (2000-2017)

Már most látszik, hogy a gazdagoknak valóban jól ment 2017-ben: 2,3 millió ember lépett be a dollármilliomosok klubjába, így a milliomosok száma 36 millióra nőtt, ami a világ felnőtt lakosságának 0,7 százaléka (lásd az alábbi ábrát). Ezzel a kétezres év milliomosainak száma már háromszorosra nőtt. A szegényebb 3,5 milliárd ember, akik a munkaképes korú népesség 70 százalékát teszik ki, mindannyian 10 ezer dollár alatti vagyonnal rendelkeznek.
Ha be szeretnénk kerülni a leggazdagabb tíz százalékba, akkor ez 76 754 dolláros vagyonnal érhető el. 770 368 dollárral pedig a legfelső egy százalékba kerülünk be.
Globális vagyonpiramis 2017-ben

A gazdasági globalizáció hátulütőit mutatja, hogy a legfelső réteg vagyona hét év alatt közel duplájára nőtt. Eközben a középosztály vagyona nem változott, a szegények pedig még többen birtokolnak összesen még kevesebb vagyont.
Hol élnek a gazdagok?
A gazdagok és szegények eloszlása nagyon egyenlőtlen a világ régiói között. A szegények nagyrészt a fejlődő országokban élnek: az indiai és afrikai felnőttek 90 százalékának tízezer dollár alatti összvagyona van. Több afrikai ország is van, ahol ez a száz százalékot közelíti, tehát már-már senkinek nincs tízezer dollárnál nagyobb vagyona.
A globális vagyoneloszlás regionális felbontása 2017-ben

A világ milliomosainak több mint kétötöde az USA-ban él, Japánban hét, az Egyesült Királyságban pedig hat százalékuk található. A Brexitről szóló szavazás után elgyengülő font hatására egyébként a brit milliomosok száma 34 ezerrel 2,19 millióra csökkent. A fenti ábrán látható, hogy a globális gazdagok közé Afrika és India alig fér be. Az ábrán jobbra, az egyre gazdagabb csoportok felé haladva találjuk a felzárkózó Kínát, majd a leggazdagabbak között Észak-Amerikát és Európát.
De nézzük részletesebben. Az alábbi ábrát képzeljük el úgy, mint egy többszintes házat. Itt a legfelső szinten élnek a leggazdagabbak. A színek jelzik, hogy melyik szinten milyen összetételű lakosság él. Így könnyen látható, hogy a legfelső szinten egyelőre Európa és Észak-Amerika terpeszkedik. Az alsó szint már kiegyensúlyozottabb összetételű, ott él az indiaiak és az afrikaiak többsége. A legalsó sorban látható, hogy világszinten Európa és Észak-Amerika meglepően kis részt képvisel a világ teljes vagyonából.
Mely régiók mely globális vagyoni klubba jutnak be?

Az egy főre jutó vagyon tekintetében a listát Svájc vezeti 537 600 dollárral, nyomában Ausztráliával (402 600 dollár) és az Egyesült Államokkal (388 600 dollár). Sorrendben Új-Zéland a következő, 337 400 dollárral, amelyet Norvégia (320 500 dollár), Dánia (281 500 dollár) és Belgium (278 100 dollár) követ. A nyolcadik helyen Nagy-Britannia áll 278 ezer dollárral, a kilencedig Szingapúr (268 800 dollár), a tizedik pedig Franciaország (263 400 dollár). Átfogó képet mutat az alábbi térkép, amely hazánkat sok más közép-európai országhoz hasonlóan sárgával jelöli.
Vagyoni szintek a világban 2017-ben

A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a következő öt évben a mostanihoz hasonló mértékben nő a globális magánvagyon, ami így eléri a 341 ezer milliárd dollárt. Eközben a dollármilliomosok száma 20 százalékkal 44 millióra emelkedik, a legszegényebbek száma pedig 4 százalékkal csökken.
(MTI és Credit Suisse nyomán)