„Az építőipar több évi mélyrepülés után idén olyan mértékben nőtt, amire korábban nem számítottunk, a növekedés üteme megközelítette a 30 százalékot” – jegyezte meg Palócz Éva. Az építőipar rendkívül gyors bővülése összefügg a beruházások, és ezen belül is főként az állami ráfordítások növekedésével – tette hozzá.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen szervezett sajtótájékoztatón Madár István, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának a tagja arról tartott előadást, hogy kell-e euró Magyarországnak. Úgy fogalmazott, hogy a válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg.
„Úgy tűnik, hogy a rögzített árfolyamba való belépés, és a forintról való lemondás költsége még mindig nem olyan riasztó, ha egyébként a gazdaságpolitika nagyon jó teljesítményt nyújt”
– mondta Madár István, megjegyezve, hogy a jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást érti.
A kutatóintézet 2017-ben a júliusban prognosztizált 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos, jövőre pedig még gyorsabb, a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 4 százalékos növekedést jelez előre, így már a kormány várakozásait közelíti. Az alábbi táblázatban láthatók a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai 2021-ig. A KSH november 14-én publikálja a harmadik negyedévi előzetes GDP-becslését, ezért ekkor már többet lehet tudni arról, hogy mely intézmények előrejelzései válnak valóra 2017-ben.