Javította az idei és a 2018-as GDP-növekedési előrejelzését a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet: 2017-ben a júliusban prognosztizált 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos, jövőre pedig még gyorsabb, a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 4 százalékos növekedést jeleznek előre, így már a kormány várakozásait közelítik.
A Kopint-Tárki a szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentésében minimálisan emelte az államadósság-előrejelzését is, idén 73,5 százalékos helyett 73,6 százalékos GDP-arányos mutatót várnak, miközben jövőre továbbra is 73 százalékos rátával számolnak.
Az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 2 százalék, jövőre 2,8 százalék lehet, amely megegyezik a júliusban előrejelzett értékekkel.
Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy hónapról hónapra egyre erőteljesebben emelkednek a reálkeresetek, és ez a tendencia szerinte folytatódik az év hátralevő részében is. A konjunktúrakutató évi 9,4 százalékos reálkereset-növekedéssel számol 2017 egészére.
A lakosság most egyre nagyobb mértékben vesz fel hiteleket, ami a jövedelmek emelkedésével együtt táplálja a magánfogyasztást - mutatott rá a vezérigazgató, aki arra is kitért, hogy a fogyasztás terén az ország most éri el újra azt a szintet, ahol 2007-ben tartott. Idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővül a magánfogyasztás Magyarországon a konjunktúrakutató előrejelzése szerint.
Ami az ipart illeti, érdekesség, hogy a járműipar elvesztette egyértelmű húzóerő jellegét, legutóbb a gépek és berendezések ágazatának a növekedése volt a leggyorsabb – mondta Palócz Éva. Idén erőteljes ingadozások jellemezték az ipart, de a tendenciák pozitívak, és éves szinten 5 százalék fölötti ipari termelési növekedés várható – tette hozzá.
„Az építőipar több évi mélyrepülés után idén olyan mértékben nőtt, amire korábban nem számítottunk, a növekedés üteme megközelítette a 30 százalékot” – jegyezte meg Palócz Éva. Az építőipar rendkívül gyors bővülése összefügg a beruházások, és ezen belül is főként az állami ráfordítások növekedésével – tette hozzá.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen szervezett sajtótájékoztatón Madár István, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának a tagja arról tartott előadást, hogy kell-e euró Magyarországnak. Úgy fogalmazott, hogy a válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg.
– mondta Madár István, megjegyezve, hogy a jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást érti.
A kutatóintézet 2017-ben a júliusban prognosztizált 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos, jövőre pedig még gyorsabb, a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 4 százalékos növekedést jelez előre, így már a kormány várakozásait közelíti. Az alábbi táblázatban láthatók a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai 2021-ig. A KSH november 14-én publikálja a harmadik negyedévi előzetes GDP-becslését, ezért ekkor már többet lehet tudni arról, hogy mely intézmények előrejelzései válnak valóra 2017-ben.
(MTI nyomán)
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
Talán soha a történelemben nem volt még egyszerre ennyire gyenge Európa két természetes motorja. Kohán Mátyás írása.
Az is kiderült, hogy a szakképzés terén már most nagyszerű eredményeket tud felmutatni hazánk.
Vért és halált követelnek, csak azért, mert nem értenek egyet a politikai nézeteinkkel.
Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.
A háború kitörése óta talán nem volt még példa ilyen mértékű ukrán támadásra.
