Még mindig Amerika dominálja a világot, vagy kezdenek feljönni más pólusok is? Mi lesz India szerepe? Erről is beszélgettek a Kommentár folyóirat új lapszámának bemutatóján!
Bemutatták a Kommentár folyóirat új számát, melynek témája a geopolitika. A bemutató felvezető előadásában Bernek Ágnes, geopolitikai szakértő előadásában arról beszélt, hogy amikor a geopolitikát meghatározták, földrajzi értelmezést kapott, de ez nem egy objektív tudományterület, mert mindig egy adott nagyhatalmi célnak van alárendelve. A geopolitika tehát egy nagyhatalom vagy regionális hatalom adott terület feletti uralkodását, vagy az igény narratív formázását jelenti.
A terület, a hatalom és a narratíva kulcsfogalmak. A hidegháború végeztével a geopolitika új irányt kapott, megjelent a kritikai geopolitika, amely az angolszász geopolitika alapja. Egyre inkább megkérdőjeleződik, hogy mennyire nyugszik a geopolitika földrajzi alapon. A kritikai geopolitika látványosan szakít a földrajzi alappal, de újra előkerül a klasszikus értelmezés, mivel a nem angolszász világ nem szakított a klasszikus iránnyal.
Donald Trump alatt újra erősödik a klasszikus értelmezés is Amerikában, a legújabb amerikai nemzetbiztonsági stratégiában megint ez a szemlélet szerepel.
Az ezt követő beszélgetésen Antal Levente, politológus, Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág igazgatója és Ramachandra Byrappa, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélgettek, a diskurzust Horváth Szilárd moderálta.
Ramachandra kifejtette, hogy
a realitás unipoláris, és bipoláris világ felé haladunk, bár most még Amerika dominál mindenben.
A multipoláris világ egy illúzió. India például nagy tér, sok lakossal, de nincsen narratívája. Japán sem lehet pólus, majdnem olyan, mint egy amerikai gyarmat. Németország hasonló helyzetben van. Kína katonai erejét még építi, harci tapasztalata nincs. Jelenleg egy hatalom van, ami minden dominál, és ez az USA. A következő negyven évben nem lesz multipoláris világ.
A kutató kiemelte, hogy
a dollár dominanciája világos, a digitális szférában 90%-os az amerikai dominancia,
a kulturális dominancia is hatalmas. Amerikának nincsen olyan kihívója, aki át tudná venni ezeket a területeket a következő tíz évben, Kína sem jön itt szóba. Nem valószínű, hogy valaha lesz multipolaritás, legalábbis a belátható időben, hiszen Kína legnagyobb piaca viszont az USA, Indiának is, így továbbra is függenek. Aki azt hiszi, hogy multipoláris világ van, vagy a közeljövőben lesz, vagy téved, vagy csak egy perspektívát néz. “A pólus akkor pólus, amikor pólus” – szögezte le Ramachandra.
Antal Levente szerint az Egyesült Államok a legerősebb a pólusok közül, próbálja dominálni a többi szereplőt, de nem tudja.
Megdőlt az a narratíva, hogy az államok feladják az erőszakra való ambícióikat. Az Egyesült Államok is most így érvényesíti az érdekeit. Az Európai Uniónak nincsen víziója, Amerika ezért partnert keres, és számíthat Magyarországra a “regionális terjeszkedésben”. Ramachandra szerint is fontos tényező a narratíva, a legfontosabb a tér és hatalom mellett. Magyarország jól látta, hogy a narratíva terén van lehetősége, könnyen lehet, hogy hazánk “narratíva-nagyhatalom lesz”.
Hortay szerint globálisan narratíva-hiány van, az amerikai narratívából sokan kiábrándultak, az amerikai álom, amely 40-50 éven keresztül meghódította a világ jelentős részét, sokak számára nem annyira vonzó.
Nagy kérdés, hogy mi fogja ezt a vákuumot megtölteni, India és Kína ilyen ajánlattal egyelőre nem rendelkezik. Ramachandra hozzátette, hogy a narratívának kell, hogy legyen fizikai értéke is. Az állam például egy narratíva, felállítja az államot, és pénzt szed. Hortay szerint nagyon egyszerű gyakorlati tanácsok kellenek a narratívában, ilyen volt pl. a washingtoni konszenzus, és ezt minden egyes ország átvehette. Most a fejlődő narratívák között van egy verseny, a neoliberális modell megbukott, de nem világos, mi jön a helyére. Vannak érdekes újdonságok, innovációk, pl. Trump egyes lépései, de kész gazdaságpolitikai narratíva még nincs.
Hortay szerint a globalizált, liberalizált, piac alapú gazdasági modell bizonyos helyeken elkezdett az USA ellen dolgozni.
Most a sötétben tapogatózunk, ezeket a kérdéseket retrospektíve lehet jól megítélni, esetleg majd tíz év múlva látjuk, milyen világrend volt kialakulóban napjainkban. A birodalmak, országok ciklusokat követnek, a civilizációs indexeket hozzárendelve országokhoz évszázadokra visszamenőleg fel lehet rajzolni a szakaszokat.
Most a nagy hegemón hatalom elkezd ereszkedni, és a történelem során, amikor hasonló esetek történtek, mindig megnőtt a kereskedelmi és katonai konfliktusok kockázata. India és Kína energiagazdálkodás terén a komoly tudományos cikkek terén tízből nyolc cikket indiai vagy kínai szerző jegyez. Az elmúlt tizenöt évben szuverenitásharc volt tapasztalható, Magyarország megfogalmazza a saját álláspontját, a következő évek kulcskérdése, hogy meg tudjuk-e őrizni a szuverenitást – tette hozzá Hortay.
Fotó: Kommentár Facebook-oldal
A fogyasztók terheinek mérséklése érdekében az előző kormány március 9-én védett üzemanyagárakat vezetett be, így a lakosság a benzin literjét 595 forintért, a dízel literjét pedig 615 forintért tankolhatja.
Jócskán eltérnek a megszokott protokolltól.
„Ez egy rövid időszak, és remélem, hogy az orosz fél elfogadja ezt a megállapodást” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök.
Az elsődleges információk alapján a szerencsétlenséget senki sem élhette túl.
Visszatérhetnek Iránba az atomellenőrök is.
A Kreml számára ugyanakkor csakis egy moszkvai találkozó jöhet szóba.
Záporok és zivatarok zavarhatják meg a szerdai napsütéses időt, több térségben viharos széllökés, kisebb jég és intenzív csapadék is előfordulhat.
A fogyasztók terheinek mérséklése érdekében az előző kormány március 9-én védett üzemanyagárakat vezetett be, így a lakosság a benzin literjét 595 forintért, a dízel literjét pedig 615 forintért tankolhatja.
