Kurtág György személye és gondolkodásmódja a BMC egyik láthatatlan motorja – a Budapest Music Center alapító-tulajdonosa a Mandinernek

Sokszor lehet olyasmit hallani és olvasni, hogy a kortárs zene hallgathatatlan, befogadhatatlan. Mi lehet ennek az oka? 

Ha összehasonlítunk egy akciófilmet egy magas nívójú irodalmi alkotással, nagyjából ugyanezeket az arányokat kapjuk meg. A kornak, amelyben élünk, megvan a zenéje. Ami tegnap szólt, az már régi. Többektől hallottam, hogy nagyon tetszett nekik a zene a Kurtág György századik születésnapjára készült portréfilmben. Ami Kurtág zenéje. Kétségtelen, hogy az emberek félnek kicsit a műfajtól. A fülük hozzá van szoktatva az egyszerű hangokhoz, amiket ismernek, gyakran hallanak. Lagymatag, nívótlan zenét hall az emberek többsége, mert az szól mindenhonnan. Nem szoktam mérlegre tenni ezeket a dolgokat, nem harcolok ezzel, nincs értelme. Egy másik palettán nyújtok olyasmit, amiről úgy vélem, hogy minőségi. Azt gondolom, hogy a dolgunkat elvégezzük. 

Ha valaki még soha nem hallott semmit Kurtág­tól, de kíváncsi lenne rá, melyik darabjával kezdje az ismerkedést? 

A zongoradarabokat mondanám. Bartók Béla Mikrokozmoszának egyfajta 21. századi folytatása a Játékok című sorozat, amelynek már a tizenegyedik kötete jelenik meg. Ebben sok olyan darab van, amiket gyerekek is el tudnak játszani. Egyszerűek, tömörek, tele vannak érzésekkel. Az egyiken el lehet andalodni, a másikon felidegesítheti magát az ember. Pici, apró, miniatűr művek ezek. Megközelíthető zenék. A zenekari darabjai között is van sok olyan, amely minden fül számára hallgatható. Persze vannak nehezebbek, amelyek alapos felkészültséget igényelnek. Van miből szemezgetni, nagyon gazdag a Kurtág-­életmű. A legismertebb talán az a felvétel, amelyen a Kurtág házaspár együtt ad elő darabokat.