A hazai krimi, ami megelőzte Jack Nicholson remekművét – idén is van kinek drukkolni a Berlinalén, íme 5 magyar film, ami a közelmúltban már bizonyított

Február 12-én vette kezdetét az idei Berlinale, a hétvégén pedig kiderül, Mundruczó Kornélnak sikerül-e diadalmaskodni a nagyjátékfilmes versenyprogramban az At the Sea című, amerikai koprodukcióban készült drámájával, míg Feiner Janka diplomamunkája, a Lángbogár a zsebemben a Generation Kplus szekcióban mutatkozik be. 

Nem ez az első alkalom, hogy a világ egyik legrangosabb fesztiválján hazai alkotók komoly feltűnést keltettek, már a rendszerváltás előtt számos rendező nagy sikereket ért el, ezért a bőség zavara miatt ezúttal csak az elmúlt tíz évből válogattunk. A legelső pedig rögtön egy kakukktojás.  

Szürkület (1990)

Meggyilkolnak egy tizenkét éves kislányt egy Isten háta mögötti faluban, egy nyugdíj előtt álló rendőr pedig megígéri a gyerek anyjának, hogy megtalálja a tettest. Miközben pedig egyre reménytelenebbé válik a nyomozás, lassacskán beleőrül az ügybe. Ismerős a sztori?  Tizenegy évvel később Sean Penn rendezőként Friedrich Dürrenmattnak ugyanazt a novelláját dolgozta fel Jack Nicholson főszereplésével Az ígéret megszállottja című filmben, mint Fehér György korábban. 

A Szürkület jóval visszafogottabb, lassú, nyomasztó fekete-fehér képei Tarr Béla világát idézik, nem véletlenül: a nemrég elhunyt rendező konzulensként vett részt a produkcióban. 1991-ben a locarnói fesztiválon el is ismerték Gurbán Miklós operatőri munkáját, Berlinben azonban csak jóval később mutatkozott be, ezért is szerepel az összeállításban annak ellenére, hogy nem az elmúlt tíz évben készült. Ugyanis a detektívet alakító Haumann Péter emlékére 2023-ban bemutatták a fesztiválon az alkotás felújított változatát. 

Testről és lélekről (2017)

A 2010-es évek második felében majdnem összejött a mesterhármas az Oscaron: 2016-ban a Saul fia elvitte a legjobb nemzetközi produkciónak járó díjat, 2017-ben a Mindenkit választották a legjobb rövidfilmnek, majd 2018-ban a Testről és lélekről is a jelöltek között szerepelt az idegen nyelvű szekcióban. 

Ezt viszont nem sikerült szoborra váltani, Enyedi Ildikó azonban így sem panaszkodhat, tucatnyi elismerést begyűjtött szerte a világban, 

elvitte az Arany Medvét, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI), valamint az ökumenikus zsűri díját, és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrijének is az ő munkájára esett a választása. 

1945 (2017)

2017-ben azonban nem csak Enyedi Ildikó miatt keltettünk feltűnést a német fővárosban, itt mutatták be Török Ferenc új rendezését is. Aki egy igencsak sokoldalú alkotó, ha fel kéne sorolni a rendszerváltás óta született legnépszerűbb magyar kultfilmeket, a Moszkva tér biztosan az élmezőnyben végezne, azt követően készített egy másik hasonlóképpen nosztalgikus és fiatalokra fókuszáló – de eggyel gyengébb – vígjátékot (Szezon), egy brókerről szóló drámát (Overnight), melankolikus romantikus filmet (Isztambul), több dokumentumfilmet, 

Az egyetlen napot felölelő történetben azt követhetjük végig, miként bolydul fel egy falu azt követően, hogy két, korábban deportált zsidó leszáll a vonatról, Ragályi Elemér egyszerre nyomasztó és gyönyörű fekete-fehér képei pedig magával ragadták a német közönséget. A Berlinale Panoráma programjában vetítették, a közönségszavazatok alapján pedig a harmadik díjat nyerte el. 

Természetes fény (2021)

Nemcsak Török Ferenc sokoldalú, hanem Nagy Dénes is: épp a héten mutatják be a világhírű zeneszerzőről készített dokumentumfilmjét, a Kurtág-töredékeket, noha a Természetes fény után valami egészen mást vártunk volna tőle. 

A második világháborús történetben partizánokra vadásznak a Szovjetunióban, de a hasonló tematikájú amerikai produkciókkal szemben itt nem a hazafiság hajtja a katonákat, kizárólag parancsok vezérlik őket, amiket az átélt szörnyűségek után már csak kiüresedett robotként teljesítenek. Ezt a hiperrealista nézőpontot az arcokat pásztázó szuperközeli felvételek és az amatőr színészek elképesztően hiteles játéka a végletekig erősíti. 

Minden Rendben (2025)

Vannak filmek, amelyeken nagyon kellemesen érezhetjük magunkat végtelenül kellemetlenül, ugyanis míg elsüllyednénk a székben azt látva, milyen rossz döntéseket hoz a főszereplő, és miközben próbál megoldani egy problémát, hogyan tetézi már-már Mr. Bean módjára a bajt, a feszengésünk nevetésben tör ki. Ezt tavaly kimaxolta a Minden Rendben, amelyben egy apuka az egyetlen szemtanúja lesz annak, hogy a kisfia egy súlyos balesetet okoz, majd megpróbálja úgy alakítani a szituációt, hogy a gyereke ártatlannak tűnjön. A kölyökben felébred a lelkiismeret, az öreget pedig egyre inkább magával rántja a hazugságok örvénye. 

Hajdu Szabolcs a párkapcsolati trilógiája (Ernelláék Farkaséknél, Kálmán-nap, Egy százalék indián) ezúttal is csípőből hozza a kiégett negyvenest, de a gyerekszínészek is kiválóak, Sós Bálint Dániel debütáló rendezését 

A díjat végül a The Devil Smokes című mexikói alkotás vitte el, de az IMDb felhasználói legalább igazságot tettek, a Minden Rendben jelenleg több ponton áll. 

Nyitókép: Természetes fény. Forrás: TMDB