Vagyis először a Temzén, ahova Deli Jánost az ifjonti hév és kalandvágy egyszerre vezette; az interneten egyeztetett állásinterjúra úgy érkezett meg egy fapados repülőjárattal Londonba, hogy aznapra még, lesz, ami lesz alapon, szállást sem foglalt magának.
Ám a sors, a szerencse vagy a saját szívóssága ezúttal sem hagyta cserben, és bár ilyen jellegű tapasztalata nem volt, mégis állást kapott Heston Blumenthal The Hind’s Head Bray nevű, híres pubjában. Innen már vezető munkatársként igazolt át a Royal Oak Paley Streethez, majd a Cliveden House Michelin-csillagos étteremhez – ezeken a helyeken nemcsak a profi gasztronómiai vállalkozások hátterébe láthatott bele, hanem olyan fantasztikus szakemberekkel, séfekkel dolgozhatott együtt, mint Garrey Dawson, Martin Blunos vagy Dominik Chapman.
„Szép volt, jó volt, a mai napig hálás vagyok ezekért a tapasztalatokért, a máig tartó barátságokért, de az sem volt kérdés, hogy nem maradok kint örökre;
a családot nehéz pótolni, a szívem egyre inkább hazahúzott.
Az időzítés pedig nem is lehetett volna ideálisabb, hiszen a 2010-es években éppen belecsöppentem a megkésett magyar gasztroforradalomba, így olyan ikonikus helyeket felvirágoztatásában vehettem részt, mint többek között a Csalogány26, a Mák bisztró vagy a csopaki Mága bisztró. Ha ezek nincsenek, nincs a Gléda sem” – magyarázza a még most is csak a negyvenes éveiben és ereje, lelkesedése teljében járó tulajdonos.