Van-e még bármi jelentősége annak, hogy ma a Reformációt ünnepeljük?

2025. október 31. 09:35

Egyet tudok: baj van.

2025. október 31. 09:35
null
Móna Márk
Facebook

„Van-e még bármi jelentősége annak, hogy ma a Reformációt ünnepeljük?

Sokat töprengtem azon, hogy a mai, felgyorsult és totálisan meghibbant világban figyel-e bárki is a mai napra. Van-e bárkinek fogalma arról, hogy mit is ünnepel ma a protestáns világ? Szerintem még azok sem igazán foglalkoznak vele, akik magukat protestánsnak vallják. Ez is csak egy péntek.

1517. október 31-én szögezte ki Luther Márton a 95 tételt, amivel felbolygatta az addig ismert keresztény világot. Alapjaiban rengette meg a római katolikus egyházat, amely már réges-rég elhagyta az alapvető keresztény tanokat. Helyette brutális keménykalaposság, búcsúcédulák és olyan, a Biblián túli intelmek uralták, amelyeknek, ha akartál, sem tudtál volna megfelelni. Luther tudta, hogy ennek véget kell vetni, és meg kell reformálni az egyházat. Nem sikerült: kiátkozták, és végül egy egészen újat kellett létrehoznia. 

Mai fejjel el sem tudjuk képzelni, mekkora hatással volt ez a világra. Ha ez az esemény akkor nem történik meg, biztos, hogy egészen másképp nézne ki az életünk.

Mi, evangélikusok és reformátusok, fogyunk. És hogy miért van ez? Lehet sok mindent mondani: nem érdekli az embereket a hit, rossz a központi vezetés, nem „trendi” egyházhoz tartozni, stb. Bevallom, most nem tudok egy konkrét válasszal szolgálni, mert én sem tudom az okokat. Egyet tudok: baj van. Hatalmas baj van az egyházainkkal, és ezen változtatni kell!

Van-e még bármi jelentősége annak, hogy ma a Reformációt ünnepeljük? Igen, van. Talán most a legfontosabb, hogy újra megnézzük, miért is kellett a Reformáció — és miért kéne most is.”

Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP

***

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
iurbanyi
2025. november 04. 10:52 Szerkesztve
Mi, evangélikusok és reformátusok, fogyunk. És hogy miért van ez? "A Sárdisbeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az, akinél van az isteni hét lélek és a hét csillag: Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy." - AZÉRT. Az anabaptistákat vízbe fojtottátok, antiszemiták lettetek, Hitlert ünnepeltétek, a Szentszellemnek ellenálltatok, az ébredés megrekedt nálatok. Kálvin úr: oké, hogy a mozgó öröm (nevetés) tilos, de mosolyogni azért szabad? Vegyétek már végre észre, hogy a karaván halad, baptisták, pünkösdiek, karizmatikusok, teljes evangéliumiak rég elhúztak mellettetek, de ti csak kántáljátok az unalmas egyhangú tá-tá-tá énekeiteket, mert a dob, az ugyebár a sátántól van a dícséretben. Hogy lehet igét hirdetni kenet / Szentszellem nélkül? Ő a Biblia szerzője és magyarázója - ÉBRESZTŐ!! ..az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy!
Válasz erre
0
0
Geza2
2025. november 01. 20:24
"Talán most a legfontosabb, hogy újra megnézzük, miért is kellett a Reformáció — és miért kéne most is." Szeretném megnyugtatni kedves protestáns testvéreimet, hogy folytatódott a reformáció az elmúlt ötszáz évben is. Mindannyiunknak fontos, amit Luther ötszáz évvel ezelőtt véghezvitt. Az egyház megújulásának ez egy nagyon fontos stációja volt. Mégsem érdemes felekezeteknek letáboroznia ilyen stációknál, amelyek nem a végállomásai, hanem csak mérföldkövei Isten munkájának.
Válasz erre
0
0
auditorium
2025. november 01. 16:47
Látom, ez a téma nem érdekli az itteni olvasókat. Sokan inkább Halloweenre vesznek tököt, ijesztő maszkokat, Dracula fogakat, kifestik magukat és az amerikaiak szokását utánozzák. Nem mennek Bach-orgonakoncerteket hallgatni az evangélikus templomokba. Olyan is akad és nemcsak Mo-n, aki összetéveszti Martin Luthert, Martin Luther Kinggel.
Válasz erre
0
0
auditorium
2025. november 01. 12:19
A VALLÁSOKRÓL konkrét példákkal. A katolikus ès protestàns (ref. v. evang.) hàzassàg esetèn a protestàns fèlnek un. "reverzàlist" kellett alàirnia, azaz, az utòdok csak katolikusok lehetnek. Ez megerősitette a katolikus egyház létét, viszont gyengitette az engedékenyebb protestánsokét. Nem véletlen, hogy a protestáns Hollandia vagy Svájc ma hova jutott... (eutanazia, abortusz, engedékeny drogtörvények, azonos nemek egyházi esküvője.) Más volt a helyzet ha 2 protestáns, pl. egy evangélikus és egy református esküdött. A fiú gyerek az apja, a lány az anyja vallását követte. Ez már kissé "demokratikusabb". Ha vallásos keresztény és vallásos zsidó esküszik, előfordul ez is, akkor a keresztény átveszi a zsidó vallást és a gyerekek is ezt követik. Ha nem igy lenne, akkor a rengeteg diaszpórában élők vallása nagyon meggyengülne. Hasonló a helyzet a muzulmán-keresztény frigynél is, de ott a vallási törvény a civil életet is erősen meghatározza: pl. női alávetettséget.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!