Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője.
Rajcsányi Gellért írása a Mandiner-hetilapban
New York, 1945 nyár vége, ősze. Az amerikai metropolisz a diadal és az örömünnep lázában ég. Véget ért egy hosszú, kimerítő, embert és nemzetet próbáló konfliktus – az Egyesült Államok teljes győzelmével. Európában legyőzték a náci Németországot, Ázsiában a császári Japánt, ledobták az atombombát, amivel mindenkit megelőztek és megrettentettek; a bezáruló hadszínterekről pedig a túlélés örömével térhettek haza a katonák szeretteikhez. Az amerikai nép örült, ünnepelt, és várta a történelem új fejezetét, amelyben immár az USA ül legalább a fél világ trónusán. 1945 augusztusától a V-J Dayt, a Japán feletti győzelem napját ünnepelte New York népe, az októberi Navy Dayen pedig a Hudson folyón vonult fel 37 hadihajó.
A két örömünnep között New Yorkban semmilyen figyelmet nem kapott egy törékeny egészségű, közép-európai emigráns zeneprofesszor halála. Amikor 1945. szeptember 26-án Bartók Béla elhunyt, temetésén csak tíz ember vett részt: felesége, Pásztory Ditta, fia, Péter meg néhány ismerőse és szomszédja. Halála és temetése szerény pillanat volt a nagy alkotó világraszóló történetében.
A bartóki történet messze indult a végpont New Yorktól: az Alföld mélyén, Nagyszentmiklóson, amit a történelem szeszélyes végzete Romániának adott jó száz éve. Bartók Béla felvidéki gyökerű kisnemesi családból származott. Nagyapja a nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskolában tanított, apja, idősebb Bartók Béla a városi iskola igazgatója, egyúttal zongorista, csellista és zeneszerző volt, édesanyja, a felvidéki német gyökerű Voit Paula tanítónő szintén lételemének tekintette a zenét. „Azt hiszem, zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem” – írta róla a világhírű zeneszerzővé avanzsált fiú.
A Debreceni Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora gyermekkorának nehézségei ellenére sosem vesztette el a zenébe vetett hitét, és ezt a hitet évről évre igyekszik átadni hallgatóinak is.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
A Debreceni Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora gyermekkorának nehézségei ellenére sosem vesztette el a zenébe vetett hitét, és ezt a hitet évről évre igyekszik átadni hallgatóinak is.
A hollandoknál két liverpooli játékos is gólt szerzett.
A Tisza Párt már elkötelezte magát a külföldi érdekek előmozdítása mellett, de egyelőre az Európai Bíróság döntheti el a vitát.
