Az Árva a személyesbe sűrítve beszél a kollektív tragédiákról és arról, miért igazgat minket még ma is sokszor a fortélyos félelem.
Minden egyes hangnak, szónak, tárgynak, finomhangolásnak jelentése, jelentősége van Nemes Jeles László Árva című filmjében. A kerettörténet rövid ismertetése kevés lenne a lényeg átadásához, ami jóval több annál, hogy egy kiskamasz fiú előbb évekig várja a háború idején eltűnt apját, s az elképzelt helyett egy teljesen más valóság jön vele szembe 1957 tavaszán. Mert persze, van egy ilyen, személyes olvasata is az egésznek, mondhatni típussors abban a korban, amikor gyerekek ezrei, tízezrei, százezrei maradtak árván vagy félárván a többfrontos, ipari méretű öldöklés következtében.
Nemes Jeles, akárcsak a korábbi két mozijában, az Oscar-díjas Saul fiában és az apokaliptikus hangulatú Napszálltában, ismét bebizonyítja, milyen
egyedi módon – és mégis mindhárom esetben teljesen másként – képes láttatni a kicsin keresztül a nagytotált.
Ha Andor – Barabás Bojtorján megformálásában – árva és magányos, hát ugyanolyan árvák, magányosak a körülötte élő felnőttek is. Akik a világnak ezen a táján gyakran használt módszerrel igyekeznek elfedni a sebeket: hallgatnak, mert igazat mondani fájna, és suttognak, mert ha nem így tennének, életek is múlhatnának rajtuk.
A rendező és állandó operatőre, Erdély Mátyás úgy teremti ennek a nagy közös hallgatásnak, a féligazságok és vágyvezérelt hazugságok hálójának dialógusról dialógusra, képről képre egyre húsba vágóbb atmoszféráját, hogy érdekes módon mégsem menekülni vágyunk: örvényként visz magával a romos, foghíjas Budapest romos, lelakott gangos házaiban valahogy mégis létezni akarók fel-felpislogó életvágya.
Orbán Viktor moszkvai látogatásán derült ki: az orosz elnök megerősítette, hogy Trump kifejezetten a magyar fővárost javasolta a béketárgyalások helyszínéül. Putyin nemcsak elismerte Magyarország „kiegyensúlyozott” álláspontját, de nyíltan kijelentette: ha eljön az idő, örömmel bólint rá a budapesti forgatókönyvre.
A rendőrség közveszélyokozás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.
„A kormány a főváros működését mindenáron biztosítani fogja.”
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Összeesküvés-elmélet, paranoia és fekete humor. Lehet vitatkozni arról, hogy az Emma Stone főszereplésével leforgatott Bugonia lenne-e Jórgosz Lánthimosz eddigi legkiválóbb filmje, de hogy a legszórakoztatóbb és a leginkább letisztult, az biztos.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
A hivatalos kommunikáció sikerekről harsog, de a színfalak mögött drámai a helyzet. A rendszerre rálátó forrás szerint a „rendszerváltó kártyák” száma valójában mélyrepülésben van, a valós adat köszönőviszonyban sincs a reklámozottal.
