Félmillió diáknak segített túlélni a logaritmust. Így él ma Obádovics Gyula.
A Highlights of Hungary bejelentette az idei évad 25 kiemelkedőnek ítélt magyar teljesítményét. Köztük volt a Borbás Marcsi által jelölt Dr. Obádovics J. Gyula is.
Nagyköveti méltatás:
Obádovics Professzor Úr nevét aligha kell bemutatni bárkinek is, hiszen a legtöbbünk számára egyet jelent a nagybetűs Matematikával. Könyveiben a rideg képletek helyett megérthető tudást, rajzokkal átszőtt példákat találunk, mindezt közvetlen, emberi hangon, úgy, hogy a matematika mindenki számára befogadhatóvá váljon. Tankönyvei generációk kezében forogtak, miközben ő maga fáradhatatlanul dolgozott az újabb és újabb kiadásokon. Humorával és kedvességével minden generáció kedvenc tanárává vált. A mostani jelölés az élet teljességéről szól, hiszen a szellemi munka mellett Gyula bácsi – az én szívemnek oly kedves hobbinak hódol, kertészkedik és aktívan sportol, országos bajnok szenior atléta.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi több: tavaly 97 évesen szenior országos bajnok lett 100 méteres síkfutásban. A tudóssal kalandos életpályájáról balatonszárszói házának teraszán beszélgettünk saját készítésű diólikőrje és bora mellett.
Ha Magyarországon valaki hallotta már a matematika- vagy informatikaoktatás nagyjainak nevét, biztosan ismeri Obádovics J. Gyulát. Könyvei generációk számára voltak életmentő kapaszkodók a logaritmusok, integrálok és egyéb „félelmetes” fogalmak tengerében. Ám a számok mögött egy sokoldalú, élettel teli ember áll: sportoló, zenész, családapa, tanár – és mindenekelőtt derűs bölcs, aki mindig hitt abban, hogy a tudást látni, érteni és szeretni kell.
„Tízéves koromig nem is tudtam, hogy a József is a nevem” – nevet ma már az egykori kisfiú történetén, aki csak az anyakönyvi kivonatból értesült erről. A mellette ülő Polgár Karcsi akkor szellemesen megjegyezte: „Hát te nem József Gyula!” – és valóban, azóta mindenki csak Gyulaként ismeri.
Identitásának szerves része bunyevác származása. Otthon gyermekként kizárólag ezen a dalmát gyökerű nyelven beszélt, az óvodában pedig mindössze két hét alatt sajátította el „konyhanyelvi” szinten a magyart – majd hamarosan jobban teljesített belőle, mint sok magyar anyanyelvű társa.
Számára a bunyevác hagyomány nem múzeumi emlék: a tamburazenés, akár hatszáz fős lakodalmak, a tánc, a nyelv és a dalok ma is élnek a családjában.
Lánya, Csilla például hét évig táncolt néptáncegyüttesben, és a bunyevác lakodalmi szokásokat színpadra is vitte.
A számok embere már gyerekként is szeretett mozogni. A mezőgazdasági munka „izmot adott” neki – ahogy mondja –, a szertornában ezüstjelvényig jutott, atlétaként merevrúddal 3,30 métert ugrott, és országos harmadik lett. Később a versenyeket a foci váltotta fel, majd sok évtizeddel később, 95 felett (!) tért vissza a pályára. Unokája, Jetta biztatta: „Országos bajnok lehetnél!” – és így is lett. Az Országos Szenior Atlétikai Bajnokságon aranyérmet szerzett a korosztályában, 100 méteren izomlázzal küzdve az utolsó tíz lépésnél, de 60 méteren szerinte „világelső” lehetne.
Már a tanítóképzőben megfogalmazódott benne: a tudást úgy kell átadni, hogy a diák ne csak megértse, hanem használni is tudja. „Mindig volt három-négy osztálytársam, akinek segíteni kellett. Akkor nem a klasszikus definíciókat mondtam, hanem úgy, ahogy érteni lehetett.” Ez lett későbbi tankönyveinek titka is: minden tételt érthető, beszélt magyar nyelven magyaráz el, és rajzzal, példával illusztrál.
Látni is kell a matematikát”
– ismételgette diákjainak.
A Műszaki Egyetemen megírt középiskolai összefoglaló könyve – amelybe már a differenciál- és integrálszámítást is bevette – azóta 22 kiadást élt meg, több mint 600 ezer példányban kelt el magyarul, és 160 ezer példányban németül. A dedikálásokon sosem „olvasóknak”, hanem „vendégeknek” szólítja az érkezőket, és szívesen beszélget velük.
Obádovics a hazai informatikaoktatás egyik elindítója volt – nem kis ellenállás közepette. Lengyelországi útja után sikerült az egyetemre hozatni egy Odra számítógépet, és bevezetni az angol nyelvű programozást.
A kezdeti félelmek – „a gép majd mindent elvégez a mérnök helyett” – végül eloszlottak, amikor kiderült, hogy a bonyolult mérnöki számításokban nélkülözhetetlen.
Később a fővárosba hívták, ahol a Munkaügyi Minisztérium számítástechnikai intézetét vezette. Egy 12 fős kis központból öt év alatt 160 fős óriássá bővítette. Itt esett meg a legendás „k-vonal” történet: véletlenül összekapcsolták a gépet a Moszkvába menő titkos telefonvonallal – szerencsére a helyzet diplomatikusan rendeződött.
A számok mellett a zene is közel áll hozzá: hegedűn, furulyán is játszik, apjától örökölve a muzikalitást.
Három lánya született – Kati, Évi és Csilla –, bár két fiút tragikusan elvesztettek egy ikerterhesség során.
Ma már 13 unokával és 19 dédunokával büszkélkedhet.
Életbölcsessége egyszerű, mégis sokatmondó: „Legyen humora az embernek. Ha valami nem sikerül, fordítson rajta, mondja el magában, aztán menjen tovább. Ne lelkizzen.” Ez a hozzáállás segítette akkor is, amikor új ötleteit nem támogatták – ő megcsinálta, majd mások büszkén mutogatták.
Fiatalabb önmagának egyetlen tanácsot adna: „Tanulj nyelveket, legalább egy világnyelvet anyanyelvi szinten, hogy humorral és természetességgel tudj előadni bárhol a világon.” Bár előadott szerbül, oroszul, angolul és németül, hiányolta, hogy nem tudott idegen nyelven ugyanolyan sziporkázóan reagálni, mint magyarul.
Életét az Életem – Hiszek a végtelenben című könyvében is összefoglalta – gyerekkorától a bunyevác gyökereken át felesége elvesztéséig. Benne egy 12 évesen írt vers, háborús emlékek, és a Baján 1944-ben történt németellenes tüntetés története is helyet kapott.
Obádovics J. Gyula ma is annak élő bizonyítéka, hogy a matematika lehet emberközeli, sőt, szórakoztató. Hogy a humor, a gyakorlati gondolkodás és az életbe vetett hit nemcsak a tudományt, hanem az embert is felemeli.
Nyitókép: Ficsor Márton
Közel nyolcvanezer diák ad számot a tudásáról.
A matematikaprofesszor interjút adott.
A szövegértés, a matematika, az idegennyelvek és a történelem területén is javulás figyelhető meg.
Illusztris névsor: Kapu Tibor, Bán Mór, Obádovics J. Gyula. Átadták az MCC égisze alatt működő Highlights of Hungary díjakat – íme, a győztesek!
A Debreceni Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora gyermekkorának nehézségei ellenére sosem vesztette el a zenébe vetett hitét, és ezt a hitet évről évre igyekszik átadni hallgatóinak is.
A magyar mérnök, aki a Cambridge vagy a Google helyett itthon maradt, hogy megvédje a hazai vizeket.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású akciókra készül.
