Szabó István és Robert Lantos világsztárokkal forgatott, nagy ívű alkotásának felújított változata a cannes-i telt házas siker után most a Budapesti Klasszikus Film Maratonon debütál, az Oscar-díjas rendező részvételével.
A kanadai–magyar producer Robert Lantos állítólag egy repülőúton olvasta el A napfény íze forgatókönyvét, és rögtön arra a döntésre jutott, hogy mindenképp összehozza a száz év történelmén és három generáción átívelő grandiózus alkotást. Amelyről nem mellesleg egy tavalyi vetítésen az is kiderült, hogy a mások mellett A szemfényvesztők-trilógiából is ismert Jesse Eisenberg is a kedvenc filmjei közé sorolja Szabó István rendezését.
A Mephistóval 1982-ben Oscar-díjat nyert Szabó korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte kétféle rendező van. Az egyik azért mesél el egy történetet, mert mindenáron filmet akar csinálni, a másik pedig azért csinál filmet, mert mindenáron el akar mesélni egy történetet
– ő magát az utóbbi típusnak gondolja.
Ám A napfény íze megszületéséhez más ok is vezetett. Szabó István keveset forgatott a magyar film legsivárabb évtizedének számító kilencvenes években, a rendszerváltás veszteseiről szóló Édes Emma, drága Böbe (1992) után inkább operában, színházban, tévében dolgozott, mert elégedetlen volt az alulfinanszírozott hazai filmgyártás helyzetével. Részben ezért készítette külföldi pénzből, angol nyelven az európai családregényeket és a nagy ívű hollywoodi eposzokat egyaránt megidéző A napfény ízét, amellyel elérte,
hogy ha tengerentúli köntösben is, de a magyarság sorsára figyeljen a világ.
Szabó filmjében ráadásul olyan világsztárok játszottak, mint a főszereplő Ralph Fiennes, Rachel Weisz, William Hurt, Deborah Kara Unger vagy Rosemary Harris, aki Sam Raimi Pókember-filmjeiben Peter Parker nagynénjét alakította.
A mozit mindennek ellenére a hazai kritikusok fenntartásokkal fogadták.
„Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki az itthoni közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül. A témában megjelent cikkek szorgos olvasója egy idő után úgy érezhette magát, mint aki egy exkluzív fogadásra keveredett, ahol a sztárvendéggel ellensége és barátja is igyekszik legalább egy közös fényképen szerepelni” – összegezte például egy filmes újságíró, míg kollégája a rendszerváltás utáni „modern” hazai filmgyártás monumentális alapfilmjének és a magyar közelmúlt leghitelesebb modern kori mozgóképes ábrázolásának nevezte.
A közönség körében ugyanakkor elsöprő sikert aratott, csak az első körös moziforgalmazásban több mint 200 ezer jegyet adtak el rá itthon. A nemzetközi sajtó szintén elismerte az érdemeit, az Európai Filmkadémia Ralph Fiennest, Koltai Lajos operatőrt és a forgatókönyvet is díjazta.
Emellett három kategóriában jelölték Golden Globe-díjra, köztük a legjobb filmnek járóra is.
A vívójeleneteket dr. Szepesi László kétszeres egyéni olimpiai bajnok kardvívó, vívómester dolgozta ki, és ő készítette fel a szereplőket és dublőreiket is. A Petschauer Attila olimpiai bajnokról mintázott kardvívót is alakító Ralph Fiennes felkészítése és edzése a forgatás egész ideje alatt tartott. A színész jobb és bal kézzel párhuzamosan tanulta meg a mozdulatokat, ami azért volt a fontos, mert a történet szerint végül bal kézzel nyeri a berlini olimpiát.
A vívómester így emlékszik vissza Fiennes-szal való első találkozásra
„Amikor először jött a sportcsarnokba edzésre egy csinos angol–magyar tolmácslány kíséretében – gondolom, megszokásból –, a lány hozta a vívózsákot. A második-harmadik alkalommal szóvá tettem, hogy a vívás lovagias sport és a vívók maguk hordják a felszerelésüket. Lehet persze, tettem hozzá ironikusan, hogy egy Oscar-díjas színészhez ez nem méltó. Jót derült rajta,
de ettől kezdve kínosan vigyázott, hogy mindig mindent maga cipeljen.”
Ralph Fiennes és A napfény íze, most, huszonöt évvel a premier után is képes elvarázsolni a közönséget, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a májusi cannes-i filmfesztivál felújított alkotásokat bemutató programjában, a Cannes Classicsban telt ház előtt vetítették. Tavaly egy budapesti vetítésen pedig meglepetésvendégként az éppen Magyarországon forgató Jesse Eisenberg tűnt fel a nézők között, akiről kiderült, hogy az egyik kedvenc filmje Szabó István 1999-ben bemutatott alkotása.
Amelynek Robert Lantos szerint a témája is ugyanolyan, ha nem fontosabb, mint negyed évszázada. A Mandinernek nyáron adott életútinterjújában a producer úgy fogalmazott, hogy minden kornak és rendszernek megvannak a maga elnyomói és áldozatai, amire a világon még soha sehol semmilyen pártnak vagy oldalnak nem sikerült megoldást találnia.
„Az antiszemitizmus megint óriási problémákat okoz az úgynevezett szabad és fejlett Nyugaton.
Kanadában, főleg a korlátlan migráció miatt, a zsidógyűlölet járványként terjed.
A zsinagógák előtt fegyveres őrök állnak, zsidó iskolákat érnek támadások, szaporodnak a »Halál a zsidókra!« feliratok, a hatóságok meg ölbe tett kézzel nézik mindezt. És tetszik vagy sem, muszáj meglátni az összefüggést a tömeges migráció és e jelenség között; Kanadában tíz év alatt minimum ötszörösére-hatszorosára nőtt a muszlim hátterű bevándorlók száma, ma a becslések szerint hárommillióan vannak. Magyarország ehhez képest békés és nyugalmas hely. Elég gyakran járok haza, de sehol nem látom zsidóüldözés nyomát.”
Azt is mondta, hogy A napfény íze a legszemélyesebb mozija, ami bár nem a saját családjáról szól, sok elem visszaköszön benne az rokonaik, ismerőseik történeteiből.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton 2017 óta Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválja, ahol több fővárosi helyszínen, tematikus blokkokban, sztárvendégek jelenlétében nézhet frissen restaurált klasszikus filmeket a közönség. A budapestiek nagy örömére a Szent István-bazilika előtti tér több estén át ingyenes szabadtéri mozivá alakul. Az idén szeptember 16. és 21. között zajló rendezvényen David Cronenberg és Atom Egoyan filmrendezők, valamint Robert Lantos producer lesznek a díszvendégek.
A napfény íze felújított kópiája szeptember 20-án 14.30-kor látható a Toldi mozi David Lynch-termében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
Nyitókép: Ralph Fiennes A napfény íze című film egyik jelenetében. (Forrás: NFI)
Hát milyen gamer az, amelyik elhagyja a szobáját és elmegy a Balatonra pihenni, netalántán Olaszországba vagy Horvátországba? Az ilyen gamer lusta, és lemarad a nyár legjobb játékairól. Szerencsétek, hogy most bepótoltatom veletek.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke szerint Magyar Péter egy fekete lyuk, és akik mögötte mégis látszódnak, meg jobb lenne, ha nem látszódnának.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a fiatalok pénztárcájára.
Évtizedek óta nem volt példa rá, hogy két magyar alkotó is esélyes legyen az Arany Oroszlánra. A ma kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon egyszerre debütál Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása.
Most már más lehet a cél.
Kitettek magukért a magyar válogatott szurkolói. Világszínvonalú koreográfiával biztatták a csapatot.
A feljelentő szerint Bayer írásának utolsó bekezdése explicit fenyegetéseket tartalmaz Krúbi ellen.
A magyar élelmiszeripar teljesítménye erősödik.