Hont András is kiosztott pár csípős taslit Magyar Péternek: „Drága Selyempetya, hősiesen futamodsz meg éppen!”
Folytatódik a csörte.
Ft
Ft
16°C
2°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 06.
hétfő
„A »bullshit« nagyobb ellensége az igazságnak, mint maga a hazugság” – Harry G. Frankfurt könyvéről
2025. szeptember 15. 21:17
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
2025. szeptember 15. 21:17
Az amerikai Harry Gordon Frankfurt (1929–2023) a filozófiai problémákat nyelvi és logikai elemzés útján értelmező, úgynevezett analitikus filozófia nagyágyúja volt. Személyes érdeklődési körét csupa mérhetetlenül nehéz téma, köztük az akaratelmélet, az erkölcs- filozófia és az elmefilozófia határolta, mindezekről azonban képes volt tisztán és egyszerűen írni. Legfontosabb műve az 1986-ban napvilágot látott On Bullshit (a hülyeségről), amely mindig és mindenütt időszerű.
Frankfurt már az 1980-as években komolyan aggódott az igazság iránti tisztelet rohamos ütemű hanyatlása miatt.
Úgy vélte, hogy a jelenségben legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepet játszik a hülyeség polgárjogra emelkedése, mint maga a hazudozás. A bullshit ma már a mindennapi nyelv része: mindenki használja, szervesen jelen van a politikai retorikában, a reklámban és a hétköznapi társalgásokban is, mégsem tudjuk megkülönböztetni a hazugságtól. Frankfurt kötete éppen ezért a hazugság és a bullshit definíciójának elválasztására épül.
Szerinte a kettő közötti leglényegesebb különbség a szándék: a hazug igenis törődik az igazsággal – hiszen tudnia kell, mi az igaz, hogy aztán eltitkolhassa –, a „bullshitter” számára pedig teljesen közömbös;
ő nem igazságot akar előadni vagy éppen elrejteni, egyetlen célja a hatás. A bullshit tehát nem egyszerűen humbug vagy mellébeszélés, alapja egy sokkal mélyebb probléma: a beszélő indifferenciája a valósággal szemben. „Aki hazudik, a tényekre reagál. A bullshitter azonban teljes egészében figyelmen kívül hagyja azokat. A bullshit ezért nagyobb ellensége az igazságnak, mint maga a hazugság.”
A média szerepének növekedésével és a politikának a közösség eseti elvárásaihoz való mindennapos igazodásával
a bullshit terjedése fékezhetetlennek tűnik.
Frankfurt szerint a kapitalista demokráciák legalább három okból fokozottan veszélyeztetettnek számítanak: egyrészt azért, mert a modern demokratikus közegben az embereket arra bátorítják, hogy mindenről legyen véleményük akkor is, ha nincs hozzá tudásuk. A megszólalási kényszer automatikusan bullshitet szül. Másrészt mert a tudás hordozói – az előbbiekkel szoros összefüggésben – egyre inkább háttérbe vonulnak. Harmadrészt mert az említett rendszerek működése politikai és kereskedelmi tekintetben is az állandó hatáskeltésen, azaz az „intézményesített bullshiten” alapul.
Szerzőnk érdekes megállapítása, hogy az őszinte, de tájékozatlan kommunikáció is lehet bullshit.
Szerinte ha valaki, akár egy kortárs művész, úgy próbálja kifejezni önmagát, hogy közben nem reflektál mélyebben a valóságra, az ugyanúgy bullshitteléshez vezet.
Frankfurt egyszerre könnyed és kőkemény esszéje közel negyven év alatt jelentős tudományos és popkulturális hatást gyakorolt, több mint háromezer-ötszáz tanulmány hivatkozott rá, huszonhét héten át szerepelt a The New York Times bestsellerlistáján, ironikus módon még a népszerű showman, Jon Stewart is lelkesen ajánlgatta a közönségének. A helyzet eközben persze csak súlyosbodott.
A bullshit nem „kommunikációs” probléma, hanem kulturális válság: az igazság iránti tisztelet hanyatlása azt eredményezi, hogy egyre inkább benyomások, hangulatok, „megélések” és retorikai trükkök uralják a közbeszédet.
Ne feledjük: amikor a munkánkban vagy akár egy kocsmai beszélgetésben felvesszük a kesztyűt a velünk szemben ülő bullshitterrel szemben, mindig helyesen tesszük.
Harry G. Frankfurt: On Bullshit (anniversary edition). Princeton University Press, 2025
A szerző a Brain Bar jövőfesztivál alapítója
Nyitókép: Brain Bar
„Voltam élni” – Dobai Péter halálára
Meghalt Dobai Péter költő, író, esszéista, dramaturg, filmrendező. Isten nyugosztalja. A huszadik század magyar prózairodalmának meghatározó alakja volt, jómagam legalábbis mindig annak tartottam és tartom most is. Győrffy Ákos írása.
Hamvas Béla egy beavatási rítus – Tárkány-Kovács Bálint a Mandinernek
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
Kiborult a német énekesnő a rengeteg szexuális zaklatás miatt – olyat mondott, hogy leesett az állunk
Külföld
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Visszatért Gyurcsány: egy pillanat alatt felkavarta az állóvizet a veterán politikus
Már most megígért valamit a DK egykori elnöke.
A rekreációs drogok hatásainak közösségi médiás monitorozása
A közösségi médiából folyamatosan kinyerhető információ azonnali rálátást adhat a felhasználók tapasztalataira.
Megkerestük a Dumaszínházat és az RTL Klubot, hogy elfogadhatónak tartják-e, amikor Aranyosi Péter gyűlölettől eltorzult arccal riportert lökdös – válasz, az nincs (VIDEÓ)
Belföld
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
„Az erdőben érzem, hogy minden rendben lesz” – Szabó Balázs kitálal a zenéről, a fájdalomról és a szabadságról
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
Összesen 19 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Dixtroy
2025. szeptember 26. 18:54
"A megszólalási kényszer automatikusan bullshitet szül."
A mesék mára érvénytelenek, mit kezdesz Hollófernyingessel, vagy Holle anyóval? Márpedig az embernek mese kell, ha nincs, kitalál magának, a szar meséket meg nem meséli, csak azt ami érzelmi töltést ad. Nem azért bullshitelnek az emberek, mert nem érdekli őket az igazság, hanem azért, hogy hatást gyakoroljanak a feleségükre, munkatársukra, szomszédra, akárkire, közös mesében akarnak lenni, akárkivel! Az emberek fontoskodni szeretnek, szeretik, ha a a másik bámulva néz, mikor a mesét okosan elmondja, hogy húúűű de okos vagy, ezt sose gondoltam volna!
Válasz erre
0
0
Dixtroy
2025. szeptember 26. 18:49
Ez maga a bullshit.
A szerző és az interpretáló nem veszi a fáradságot, hogy belegondoljon, hogy ez nem egy új jelenség! Az első tévedés, vagy szándékos félremagyarázás, hogy a bulshitter számára az igazság közömbös lenne. Mielőtt új kategóriákat és elméleteket alkotnának, esetleg el lehetne morfondírozni azon, hogy mi a mese!
Egy (vagy több egymásba ágyazódó vagy önálló) történet, ami kapcsolódik a valósághoz, a jelenhez, a múlthoz és a jövőhöz, egy sajátos magyarázata és látásmódja mindezeknek, ha úgy tetszik, a valóságot a megsélő vágyaihoz idomítja! Nem egy szenvtelen narráció, hanem igenis a mesélő mélyen érzelmileg érintett, ha más nem, minimum szeretne hinni benne!
A "bullshit" csak egy mese, afféle vudu, ha sokszor sokan ismételgetik életre kel, lásd a "zsoltibácsis rontást", azt nem azért ismétlik még mindig, mert nem tudják, hogy hazugság, hanem azért, mert érzelmileg hozzá vannak tapadva, szeretnék, ha igaz lenne! És útálatuk tárgyát meg is semmisítené!
Válasz erre
0
0
uranvaros
2025. szeptember 16. 01:21
Ne feledjük: amikor ... felvesszük a kesztyűt a velünk szemben ülő bullshitterrel szemben, mindig helyesen tesszük.
Nem.
Az igaz a „bullshitter” számára ... teljesen közömbös;
Trollok, megvernek a rutinjukkal.
Válasz erre
1
0
2025. szeptember 15. 22:02 • Szerkesztve
vamonos-4
2025. szeptember 15. 21:27
svéd Expressen újság
"2024-ben Svédországban körülbelül 280, 15 és 17 év közötti lány ellen folyt nyomozás gyilkosság, gondatlanságból elkövetett emberölés vagy más erőszakos bűncselekmény miatt.
S akkor még nem beszéltünk a csaknem 100, 15 év alatti gyilkossággal gyanúsított gyerekről."
"Albánia után Svédországban lövik le a legtöbb embert az ENSZ 2021-es adatai szerint Európában."
2025. szeptember 12. 09:18
Mandiner
„Megdöbbentő részleteket tártak fel a svéd ügyészek a svédországi bűnbandákról.
Jelesül, hogy egyre gyakrabban toboroznak tizenéves lányokat brutális bűncselekményekre, beleértve a bérgyilkosságokat is, továbbá a lányoknak bizonyítaniuk kell, hogy keményebbek, mint a fiúk, ami fokozott brutalitáshoz vezet.”
Válasz erre
0
1