Csütörtökön kerül a magyar mozikba az év legszexibb, legundorítóbb és legeredetibb filmje

Egykoron sztár volt, akiért rajongtak, de ahogy megöregedett, már a kutya sem foglalkozik vele. A szépségért és az emberek szeretetéért pedig bármire képes.

A két gyermek képtelen feldolgozni, hogy az apjuk a szemük láttára halt meg. Ilyen volt a Hozd vissza őt. Kritikánk!
A mai ember egyik orbitális hibája – legfőképpen a hívőké –, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni: nemcsak Isten, de Lucifer is létezik. És mesteri érzéke van pont akkor megtalálni bárkit, amikor az a leggyengébb, legsebezhetőbb. Például akkor, amikor siratja elhunyt gyermekét. Itt kezdődik a Hozd vissza őt, az ausztrál Philippou testvérek második egész estés horrorfilmje az amúgy szintén kiváló Beszélj hozzám! után.
Adott egy traumáktól sújtott féltestvérpár: a látássérült Piper és a felnőtté válás határán lévő Andy. Miután egy balesetben a szemük előtt meghal az apjuk, bekerülnek az ausztrál gyermekellátó rendszerbe – egészen addig, amíg Andy elég idős nem lesz, hogy hivatalosan is a húga gyámja legyen. A kedves gyámügyes pedig látja, hogy a két gyermek önállóan képtelen feldolgozni a tragédiát, így biztosra akar menni, ezért „kiutalja” őket a kolléganőjének/barátnőjének, Laurának, aki már vagy húsz éve dolgozik pszichológiai tanácsadóként. És akinek nem is olyan rég hunyt el a lánya, és egyedül nevel egy néma fiút.
Nem akarok spoileresebben írni a filmről – sőt, a magyar előzetes megtekintését is jobb elkerülni – , mindenkinek inkább javasolom, hogy menjen és nézze meg a mozit. Ahogyan messze nem a szokásos módon nyúl hozzá a traumák, a gyász és az önmagunknak és másoknak való megbocsátás kérdéséhez. És ahhoz, hogy mennyire igaz tud lenni:
a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Mert itt mindenkinek – istenigazából – jó a szándéka. A félvak Piper csak szeretne beilleszkedni, Andy megbocsátana önmagának és bevallaná egy évtizede magában hordozott bűnét a húgának, Laura pedig csak vissza akarja kapni a lányát ahelyett, hogy feldolgozná a gyászát. És ez talán a film legnagyobb erénye. Látható, merre halad a történet, főleg a szegény néma fiú karakterével, de nem a jumpscare-ekkel való ijesztgetés a lényeg.
A Philippou testvérek egyszerűen a hangulattal támadnak és emlékeztetnek. Kényelmetlenségben tartva a nézőt a végéig, amikor az egész szó szerint undorító testhorrorba fordul át – nem olyan szatirikusan mint A szer – , ahogy felfedik a lapokat. Mindez meglepően erős alakításokkal – a gyermekszínészektől is – és nagyon szépen kidolgozott, gyomorforgató effektekkel tárul elénk. Gyenge gyomrúaknak ezért nem ajánlanám. A második harmadában lévő sárgadinnye-evéses jelenetet például nem hinném, hogy bármikor is el fogom felejteni.
Hozd vissza őt – ausztrál horror, 2025. Július 31-étől országszerte a mozikban. Forgalmazza az InterCom.
Nyitókép: Hozd vissza őt
Ezt is ajánljuk a témában
Egykoron sztár volt, akiért rajongtak, de ahogy megöregedett, már a kutya sem foglalkozik vele. A szépségért és az emberek szeretetéért pedig bármire képes.