A névadó leány férje aradi vértanú volt, a bál a kezdetektől vonzotta a politikusokat és művészeket. Tragédia, hanyatlás, szocialista reneszánsz. Azt tudta, hogy Anna valójában Krisztina volt?
Hogy hova nyúlnak a legendás Anna-bál gyökerei? Ez egyszerű lesz: a hagyomány szerint a bál Balatonfüredről indult országhódító útjára 1825. július 26-án, amikor is
Szentgyörgyi Horváth Fülöp János a leánya, Krisztina tiszteletére rendezte meg az első Anna-bált
a Horváth-házban.
Krisztinának öt keresztneve volt, egyes források szerint ezek között nem szerepelt Anna név, más források – például az esemény honlapja – szerint igen. Ez persze nem oszt, nem szoroz abban az értelemben, hogy a legenda él és virul, bárhogy is hívták az egykori leányt.
Fontos tudni, hogy
a fürdőszezonban több bált is rendeztek a Balaton környékén, ezek egyike volt az Anna-napi bál
– kétségtelen, hogy kezdetektől az egyik legimpozánsabb. Szögezzük le: még azt sem tudjuk biztosan, hogy 1825-ben volt az első Anna-bál, ahogy az is feltételezés, hogy a házigazda leánya és leendő férje az első bálon ismerték meg egymást.
Hogy jönnek ide az aradi vértanúk? Nos, Krisztina – vagy Anna és Krisztina – férje Kiss Ernő későbbi aradi vértanú volt. Ez már nem feltételezés, hanem a történelmi valóság. Az ifjú pár 1826-ban kelt egybe, ám a tündérmesét tragédia követte: a fiatal feleség a következő évben, szülés közben elhunyt.
Az özvegy Kiss Ernő nem nősült újra. Altábornagy lett, vértanú lett, de felesége a hiedelemmel ellentétben nem mehetett el Aradra,
hogy hazacsempéssze férje holttestét, lévén nem élt már. Igaz viszont, hogy későbbi élettársa négy gyermeket szült neki.
Fölmerülhet a kérdés, mekkora renoméja volt az Anna-bálnak a korai időkben. Azt kell mondjuk, a lehető legnagyobb. Aki azt gondolná, a bál egy nóném táncikálás volt a magyar puszta közepén, egyben a magyar tenger partján, nagyobbat nem is tévedhetne.
Egyrészt a Szentgyörgyi Horváth család nevezetes, copf-stílusú épülete nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem a bontakozó reformkor „szellemi alkotóműhelye” úgyszintén, ahol
gyakran vendégeskedett Kossuth Lajos, Széchenyi István, vagy éppen Wesselényi Miklós.
Másodszor, a 19. században ez a bál volt a legkedveltebb az arisztokraták körében, ennek megfelelően számos híresség vett részt rajta:
Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is a „listán” szerepel.
Az ország legjelentősebb politikusai, művészei találkoztak itt nyaranta, ami komoly súlyt adott az eseménynek.
Ezt is ajánljuk a témában
A báró egyszerre volt nagyívű politikus, kéjsóvár főúr, szabadságra vágyó lélek, birtokainak nemes gazdája, önfeláldozó hős és megalkuvó ember. Egy különleges személyiségre emlékezünk.
Gazdag, foghíjas történelem
Az igazsághoz tartozik, hogy az Anna-bálhoz sem lehetett „órát igazítani”. A bálokat nem minden évben tartották meg, bálkirálynőt pedig 1862-ben választottak először.
A vendégek száma is hullámzott az évek során.1877-ben például 1400 főnél is többen ropták a bálozók, de volt, hogy jócskán kevesebben érkeztek. 1903-ban a régi hagyományokat felborítva nem Anna napján tartották a bált, hanem augusztus 8-ára tették át.
Dr. Kovács Emőke Balaton-kutató a Nők Lapjának elmondta: a korabeli Anna-bálok nagyban hasonlítottak az akkori pest-budai mulatságokhoz, hiszen
a központi elem a tánc volt, de, mint kiderült, a Horváth-ház híres volt a kiváló konyhájáról is.
„Fontos kiemelni, hogy a korszakban ezek a bálok ismerkedési lehetőségek is voltak a tehetősebb társadalmi rétegek fiataljai számára” – tudjuk meg.
Egy Slachta Etelka nevű, soproni úrileány, aki 1841-ben nyaralt édesanyjával Füreden, bensőséges hangvételű naplójában ír a bálról. Etelkának beszámolóját olvasva elképzelhetjük, „hogyan is festettek az urak frakkban, a katonák egyenruháikban és
miként csábították el fess hódolói a vonzó leányt, aki nyaralása alatt a füredi társaság egyik kedvencévé vált”.
A naplóbejegyzésekből szép szavak, forró pillantások, titkos kézcsókok röpködnek felénk, és a történet jó véget ért: Etelka későbbi férjével, Szekrényessy Józseffel is Balatonfüreden ismerkedett meg. Íme, a fiatal lány szavai: „Egy asztalon nagy virágbokrétákkal s szalagbokrokkal ékesített ág vala felállítva.
Én szalagomat Gludovácz frakkjába tűzém, s nolens–volens kelle neki velem táncolni. Mondá, élte végéig őrzendi emlékül.
Azonban engem annyi úr választott, hogy végül öt bokréta vala kezemben. […] Két ulánusunk parádéban vala, természetes, hogy az is feltűnt, hogy ők legtöbbet velem táncoltak.”
Az első világháború után a füredi Anna-bálok veszítettek jelentőségükből, de számos balatoni településen – többek között Balatonalmádi, Csopak, Tihany, Siófok – ekkor is tartottak Anna-bált a füredi mintájára. Ám az nem ugyanaz volt.
A kommunista reneszánsz
A rendezvény reneszánsza 1954-ben kezdődött a Balaton-étteremben, ami azt is jelentette, hogy a bálokat ezt követően minden évben megtartották, és „az elődök iránti tiszteletből úgy számozzák őket, mintha sohasem szüneteltek volna”. 1957 óta a mai Anna Grand Hotel, az egykori Kúrszalon ad otthont a bálnak, és
1957-ben választották meg az első Anna-bál szépét is.
A felelevenített hagyomány szerint Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy herendi vázát kap ajándékba.
A reneszánsz szó azért sem túlzás, mert különböző kulturális teljesítmények születtek a sajátos atmoszférájú rendezvények hatására:
Huszka Jenő, a neves zeneszerző utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő volt,
melyet 1962-ben játszottak először a hagyományos nyitótánc, a díszpalotás mellett.
1975-ben a népművészet is rácsatlakozott a bálra, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be: 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.
Emelte a bál fényét, hogy a szocializmus alatt – egészen az 1980-as évek közepéig –
az Anna-bál Szépe választás volt az egyetlen országosan ismert szépségverseny,
így a győztes nehezen kerülte el a sajtónyilvánosságot.
Díszhalászat, kocsikázás: így zajlik manapság az Anna-bál
A bál előtti pénteken megrendezik a hagyományos szívhalászatot, amely szokást Krúdy Gyula Balatoni szívhalászat című novellája idézi fel, annak alapján keltik életre: a legenda szerint az lesz a lányok jövendőbelije, akinek a neve a Balatonból általuk kihalászott, fából faragott szíven áll.
A bál napján koraeste kezdődik a program. Az elsőbálozók a Vaszary Villa kertjében gyülekeznek a vendégekkel együtt, a menet az Anna Grand Hotelig sétál. Negyed 9-kor felcsendül a báli nyitány. A kezdőtáncokat a Magyar Állami Operaház balettművészei adják elő.
Utána jön az ünnepi vacsora és a gálaműsor, majd éjfél körül (!) bemutatkozik a közönség által kiválasztott 15 legszebb lány.
A lányok aztán az eredményhirdetés után még hajnalig táncolnak.
Az igazi dicsőség a végére marad.
A bál utáni délelőttön az Anna-bál szépe és udvarhölgyei kikocsikáznak egy díszes hintón, amit lovas huszárok kísérnek
Balatonfüred utcáin.
Nyitókép: Anna Nagyszálló, a balatonfüredi Anna-bálok hagyományos színhelye
*
Felhasznált irodalom:
https://www.annabal.hu/index.php/hu/
https://ma7.sk/hethatar/az-anna-balok-tortenete
https://fidelio.hu/plusz/a-balatonfuredi-anna-bal-mitosza-es-a-valosag-138031.html
https://www.noklapja.hu/aktualis/2024/07/21/balatonfured_anna_bal/
https://mult-kor.hu/tanc-es-aranyalma---az-anna-bal-hagyomanya-20150725
Csak az egyik mozdonyvezető lélekjelenétén múlt, hogy nem történt katasztrófa.
A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
Jókai rajongott a Balatonért, hosszú évekig minden nyarat balatonfüredi villájában töltött, és Erzsébet királynét is a magyar tenger melletti nyaralásra biztatta.
A 40. életévében járó csatár játszott az Újpestben, a Vasasban és Pakson is.
Több ezren utaztak Veszprémbe, hogy részt vegyenek a szertartáson.
Egy bedrogozott hajléktalan az elkövető.
A balesetben az utcán három ember könnyebb sérüléseket szenvedett, egy nő azonban életveszélyesen megsérült.
