Szenzáció: közel biztos, hogy előkerült Mátyás király!

Gábor Emese, az Arc-heo Art-Reko Studio munkatársa kutatásai alapján exkluzív részleteket közölt lapunkkal.

Nagy port kavart cikkünk Mátyás koponyájának valószínű beazonosításáról: az MTA számos váddal illette a koponya felismerőjét, Gábor Emesét. A szakember most nyíltan válaszol az őt ért kritikákra.
A Mandiner nemrég megírta: Gábor Emese arcrekonstrukció specialista portrészobrász – a ritka szakma anatómiai és koponyamorfológiai tudást kíván, így ez komoly tudományos munka is egyben: később erről szó lesz, mivel a hitelesség kulcsa is ebben rejlik – az Arc-heo Art-Reko Studióban folyó arcrekonstrukciós munka közben figyelt fel arra, hogy a székesfehérvári I/10-es sírszámú lelet koponyája annyi hasonlóságot mutat Corvin Jánosnak a horvátországi Lepoglavában feltárt koponyájával, ami felveti a közeli rokonság eshetőségét.
Gábor Emeséék a két koponya morfológiai hasonlóságára alapozott kutatáshoz önálló csoportot hoztak létre. Arcrekonstruktőrt, történészt, 3D-modellezőt, képalkotó diagnosztikai szakértőt és igazságügyi antropológus szakértőt is bevontak, hogy interdiszciplinárisan vizsgálhassák a kérdést.
A szakember számos – az erről szóló cikkeinkben felsorolt – bizonyíték alapján állítja, hogy az I/10-es csontváz nagy valószínűséggel, több, mint 90 százalékos valószínűséggel Hunyadi Mátyás királyunké.
Ezt is ajánljuk a témában
Gábor Emese, az Arc-heo Art-Reko Studio munkatársa kutatásai alapján exkluzív részleteket közölt lapunkkal.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ezt követően nemes egyszerűséggel „szenzációhajhásznak” és manipulatívnak nevezte a cikkeket, amelyek szerint azonosíthatták Mátyás király maradványait.
Az MTA közlése szerint a témában megjelent írás, a portál videója, illetve az azt követő sajtócikkek „félrevezetőek”, és szerintük egyelőre nincs tudományos erejű bizonyíték
arra, hogy valóban a magyar uralkodó maradványait találhatták meg.
Gábor Emese most a Mandiner felületén reagál az őt ért vádakra.
Gábor Emese válaszát az MTA Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottságának (AOTB) a sajtóban történt támadására változtatás nélkül közöljük.
Ezt is ajánljuk a témában
Külföldi szakvélemény is megerősíti a Magyarságkutató Intézet egyik munkatársának azon sejtését, hogy Székesfehérváron azonosították Hunyadi Mátyás királyunk csontvázát – tudta meg a Mandiner. Reagált a Magyarságkutató Intézet!
***
„A Hunyadi Mátyás koponyájával kapcsolatos
hipotézisem miatt az MTA AOTB részéről váratlan és igazságtalan támadás ért a sajtóban.
Az MTA AOTB részéről senki meg nem keresett, tudományos munkánk részleteit nem ismerik. Tudomásunk szerint
ők maguk a szóban forgó koponyákról morfológiai összehasonlító vizsgálatot nem végeztek.
Ennek ellenére szakmaiságom, személyem és jelen munkám ellen nyilvánosan, lejáratásomat célzó kifogásokat emeltek.
Csak képzőművészként aposztrofáltak, de arcrekonstrukció specialista portrészobrász vagyok, amely munka határterületen mozog, elengedhetetlen szobrászati technikai alapokon nyugszik ugyan, de anatómiai és koponyamorfológiai tudást kíván, így ez tudományos munka is egyben.
Az anatómiát igazságügyi boncolásokon, a cranioscopiát és craniometriát a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusaitól tanultam és az arcrekonstrukciós szakirodalom folyamatos követése mellett a rekonstrukcióim módszertanát igazságügyi, izomfelrakásos és röntgen adatbázisú saját metodika kifejlesztésével egészítettem ki.
Tizenhét éve jelent meg az a könyv, amelyben szereplő fotók alapján 2025 februárjában felismertem, hogy a Székesfehérvári Királyi Bazilika osszáriumának I/10-es sorszámú koponyája valószínűleg Mátyás királyé lehet. Ehhez Mátyás fiának, Corvin Jánosnak földi maradványai 2021-ben történt feltárásáról készül fényképek segítettek hozzá, melyek alapján az ARC-heo art-REKO Stúdió 3D koponyamodellt készített Corvin János koponyájáról.
Eddig az MTA AOTB egyetlen tagja (és más szakember) sem vette észre a rendkívül nagy morfológiai hasonlóságot,
holott évek óta többen tarthatták már kezükben egyik, vagy mindkét koponyát.
Számukra nyilván szakmai kudarc, hogy egy kívülállónak sikerült felismernie, hogy a két személy között rokoni kapcsolat lehetséges.
Ezért egyrészt megpróbálják a felismerés jelentőségét kisebbíteni, másrészt személyemet szakmailag ellehetetleníteni.
Pár hete engem megkerülve, a kutatócsoport más tagjaitól tudományos publikációnk mérési és fotó anyagát próbálták valakik megszerezni, majd a publikációnk megjelenése került veszélybe számunkra nem ismert okokból. Csak egyik eszközük a sajtóban történő alaptalan lejáratásom.
A Hunyadi Mátyás koponyával kapcsolatos felismerésre más is eljuthatott volna, sőt bizonyos értelemben el is jutott, de morfológiai alapon
Mátyás személyének lehetőségét 2008-ban a Székesfehérvári Bazilika Embertani leletei c. antropológiai szakkönyv 114. oldalán találhatók szerint elvetették
(a fejezet szerzői között a MTA AOTB egyik tagja is szerepel). Megjegyzem, hogy az egyik indokuk az volt, hogy a koponya nem hasonlít a Mátyásról fennmaradt arcleírásokra és a csontváz nem elég alacsony, így a koponyát Habsburg Albertének feltételezték.
Saját kutatásunk eredményével és az elkészült arcrekonstrukciók hasonlóságával, valamint Dr. Szabados György történész felismerésével bizonyítottuk ezen állítások ellenkezőjét,
miszerint a koponya és a csontváz morfológiai jegyek alapján inkább I. Mátyásénak valószínűsíthető.
Az MTA észrevételeinek 8. pontjához:
Az MTA AOTB egy állításra hivatkozik, miszerint
azt mondtam volna, hogy csontváz alapján meg lehet állapítani a 47 éves halálozási kort. Ez nem felel meg a valóságnak, nem ezt mondtam,
hiszen az életkort általánosságban nem lehet pontosan megállapítani: én természetesen I. Mátyás halálozási korára értettem, miszerint a koponyához használt lágyrészvastagságokat annak az életkornak megfelelően mértem föl.
Mindenhol hangsúlyozom, hogy az én számításaim szerint 43-48 éves kor közötti a lelet. Az igazságügyi szakértő kollega 40-50 közé korrigálta, mindez az eredeti 43-47 év közötti kormegállapítással együtt szerepel a tudományos publikációnkban, melyet
antropológussal lektoráltattunk és az MTA AOTB meg sem nézett, így felkészületlenül vádaskodik.
A 3. ponthoz:
Az MTA AOTB tagjai között tudomásunk szerint nincs arcrekonstruktőr, nyilatkozatukban – miközben elismerik, hogy morfológiai alapon (pl. a koponya mérhető tulajdonságainak vagy a fogak alaktani sajátosságainak elemzésével nyert adatokkal) lehetséges a különböző egyének közötti genetikai távolságokkal jól korreláló ún. biológiai távolság számítása, – tagadják, hogy morfológiai adatok alapján közvetlen rokoni kapcsolatot meg lehet állapítani két koponya között.
Ezzel szemben
a világon elterjedt bűnügyi arcrekonstrukciós módszerek alkalmazásával sok esetben kiderítik eltűnt személyek kilétét. A módszert tehát személyazonosításra igenis használják.
Miután észrevettem a koponyák közötti nagy fokú hasonlóságot, bűnügyi arcrekonstrukciós és anatómiai arcrekonstrukciós módszerekkel erősítettem meg a hipotézisem.
Mindezt milliméter pontosan dokumentáltam, erről többszerzős tudományos publikáció készült,
melyet társszerzőként történész és külföldi igazságügyi antropológus szakértő is jegyez.
A 6. ponthoz:
Dr. Martin Trautmann része a kutatásban annyi, hogy a rokoni kapcsolat valószínűségét megerősítette. Trautmann úr a közlés alatt lévő publikációk társszerzője ugyan, de a tudományos munkába csak viszonylag késői fázisban vontuk be és szerepe érintőleges, csupán néhány, önmagában nem bizonyító erejű öröklődő vonás meglétének igazolására szorítkozott. Ugyanannyi fotót kapott meg vizsgálatra, mint amennyiből én dolgoztam. Lektorálta is a rövid angol nyelvű cikket és a hosszú magyar nyelvű cikkbe minden kérését átvezettük. Közöttünk semmilyen nézeteltérés nem volt és nincs. Inkább
szégyen az, hogy az MTA AOTB a hátunk mögött kereste meg neves kollegámat és külföldön kérdőívvel zaklatta.
Trautmann valóban nem állította, és ilyen állítást mi sem tulajdonítottunk neki sehol, hogy genetikai vizsgálatok nélkül
90% biztonsággal állítható az I/10-es koponyáról, hogy Mátyásé. Ez a saját és a munkacsoportunk megállapítása,
melyhez minden esetben hozzátettük, hogy genetikai vizsgálat fogja megadni a 100%-ot, így a MTA AOTB ez utóbbi állítása is hamis.
A 4. ponthoz:
Az MTA AOTB szerint nincs megfelelő tudományos végzettségem vagy kellő szaktudásom ahhoz, hogy ilyen jellegű megállapításokat tegyek. Ezzel szemben Magyarországon egyedüliként végzem a tudományos, koponya alapú, plasztikus arcrekonstrukciók készítését,
melyet saját kutatócsoportom és megfelelő szakemberek bevonásával teszek. Eddig több, mint ötven arcrekonstrukciót készítettem.
Az MTA AOTB ezzel a teljesen alaptalan állításával huszonötéves portrészobrászi gyakorlatomat és az arra épülő több hazai és külföldi múzeumban és kutatóintézetben végzett sikeres arcrekonstruktőri tevékenységemet kérdőjelezi meg.
Az 1. ponthoz:
A sajtóban megjelenő szövegekre nincs mindig teljes befolyásunk, sok esetben hangzatos bizonyító kijelentéseket előszeretettel használnak megkérdezésünk nélkül. Hogy a kutatásunk eredménye a közleményeink megjelenése előtt kitudódott, minket is kellemtelenül érintett. A saját nevemben tett nyilatkozataimban elhangzottakat vállalom, a nekem tulajdonított hamis állításokat természetesen nem.
A 2. és 5. pontokhoz:
Az ismeretterjesztő videók, cikkek nem tudományos publikációk és nem is tekinthetőek annak. Új kutatási eredményt viszont közölnek.
Tartalmuk a nagyközönségnek készült, ezért röviden és közérthetően kellett fogalmazni.
A 7. ponthoz:
Az MTA AOTB egy Youtube videoban elhangzott kijelentésemet idézte, de a lényeget levágták a mondat végéről. Így próbáltak kellemetlen helyzetbe hozni engem, megváltoztatva a mondandóm lényegét, ezzel valótlanságot állítva.
Az eredeti video így hangzott: «Merem azt vállalni, hogy szakmailag ez a formai hasonlóság vagy morfológiai hasonlóság alapján kijelentett rokoni kapcsolat (ezt én meg merem tenni) ezt már csak genetikailag lehet igazolni.» Majd a műsorvezető az utasításomra végül elmondja:
«Természetesen 100 %-ot a rokoni kapcsolatra csak a genetikai vizsgálat adhat.»
Gábor Emese
arcrekonstrukció specialista
ARC-heo art-REKO Studio”
Nyitókép: Gábor Emese munka közben Fotó: Arc-Heo Art-Reko Studio/Gábor Emese