Szenzáció: közel biztos, hogy előkerült Mátyás király!

Kovács Gergő és Szilvay Gergely írása a Mandiner-hetilapban

Hunyadi Mátyás királyunk csontvázát nagy valószínűséggel a székesfehérvári Szűz Mária-bazilika helyén lévő nemzeti emlékhely osszáriuma rejtette – tudta meg a Mandiner egy dossziéból, amely nagyhét elején érkezett a szerkesztőségbe. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet alapítója még 2021-ben beszélt a Ma7-nek a projektről.

A középkori magyar uralkodók többségét a székesfehérvári bazilikában helyezték végső nyugalomra, de a sírokat a törökök feldúlták, a koronázótemplom pedig a 19. század elejére elpusztult. A 19–20. században számos csontvázat feltártak, és különböző helyeken tárolták őket. A bazilika helyén lévő nemzeti emlékhely ma a fehérvári Szent István Király Múzeum alá tartozik.

Megannyi hasonlóság

A bazilika területén feltárt emberi maradványok koponyái alapján már számos arcrekonstrukciót, avagy fejújraalkotást végzett el a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutató-központ és Archívumában dolgozó Gábor Emese. Tudományos publikáció is megjelent róluk az Alba Regia folyóiratban. 

Gábor Emese portréfestőként, portréfestmény-másolóként kezdte pályáját, majd anatómiai ismereteit a budapesti Üllői úti klinika igazságügyi esetein bővítette. A Magyar Iparművészeti Főiskolán sajátította el a portrészobrászat alapjait, majd huszonöt év alatt csaknem félszáz köztéri portrészobrot készített. Alkotásai szerte a Kárpát-medencében megtalálhatók. A Magyar Természettudományi Múzeumban kezdett koponyaalapú arcrekonstrukciók készítésébe, ott alapozta meg koponyaantropológiai és koponyamorfológiai ismereteit, és ott dolgozott az Árpád-ház-projekten. A Magyarságkutató Intézetben a nemzeti panteon arcait alkotja meg, emellett a kazahsztáni régészeti intézetnek, illetve több hazai és külföldi múzeumnak is dolgozik saját alapítású stúdiójában.

A szakember az Arc-heo Art-Reko Studióban folyó arcrekonstrukciós munka közben figyelt fel arra, hogy a székesfehérvári I/10-es sírszámú lelet koponyája annyi hasonlóságot mutat Corvin Jánosnak a horvátországi Lepoglavában feltárt koponyájával, ami felveti a közeli rokonság eshetőségét. Az ügyről a napokban felkerült egy rövid videó a YouTube-ra, amelyben Gábor Emese a műtermében beszél arról, miként jött rá a hasonlóságra. Mint elmondja, a székesfehérvári osszáriumból korábban már megalkotta III. Béla királyunk és felesége, Antiókhiai Anna arcát. A főbb sírokból további három koponya bizonyult ígéretesnek, azok grafikus rekonstrukcióját 2024-ben végezte el. Míg ezekről szóló tudományos publikációját írta, Corvin János koponyáján dolgozott. Rádöbbent, hogy valahonnan ismerős, szinte pont olyan, mint az I/10-es sírszámú koponya a székesfehérvári osszáriumból, amelyen az előző évben dolgozott.

Kollégáival háromdimenziós modellt készített a koponyákról, amely alapján összehasonlító elemzéseket végzett. Ezek nagyfokú morfológiai hasonlóságot és nagyfokú méretbeli egyezést mutattak. A szemüregek viszonylag nagy mérete, a fogsorívek egyforma dőlésszöge, az állkapcsok jellegzetes alacsony volta és az állkapocsszögek lekerekített formája, a homlokcsontok azonos jegyei, a páros orrcsont keskeny alakja mind hasonló volt. Aszimmetrikus jellegzetességekre is felfigyeltek, mint az állcsonton lévő idegkilépések elhelyezkedése, a szemüregek alatti lyukak, ezenkívül a jobb oldali szemfogi árok mindkét koponyánál mélyebb, mint a bal oldali, a bal orrcimpa helye pedig feljebb van, mint a jobbé. 

Külföldi szakvélemény is érkezett

A szakember tudományos alapú plasztikus arcrekonstrukciókat készített mindkét koponyáról. „Elmondhatjuk, hogy Corvin János lepoglavai koponyája, amelyet genetikailag azonosítottak, majdnem teljesen úgy néz ki, mint az osszáriumban feltárt I/10-es sorszámú koponya” – fogalmaz. Nem mondja ki, de a kisfilm azt sugallja, kizárásos alapon nem lehet másról szó, mint Hunyadi Mátyásról. Corvin Jánosnak nem volt testvére, Hunyadi Jánost Gyulafehérváron temették el, a székesfehérvári koronázótemplom pedig királyaink nyughelye. Ráadásul az a férfi, akié koponya, 47 évesen hunyt el, akárcsak Mátyás király.

A kutatás dokumentációját elküldték Martin Trautmann neves német igazságügyi antropológusnak azonosítási adatok nélkül, tehát nem közölték vele, hogy mit tudnak és mit sejtenek a két koponya gazdájáról. Trautmann szakvéleménye megerősítette Gábor meglátását: a megtalált két személy nagyon közeli rokonságban állt.

A szerkesztőségünkhöz került dokumentum ezek alapján állítja, hogy az I/10-es csontváz nagy valószínűséggel Hunyadi Mátyás királyunké.

Tovább erősödött a hipotézis

Gábor Emeséék a két koponya morfológiai hasonlóságára alapozott kutatáshoz önálló csoportot hoztak létre. 

hogy interdiszciplinárisan vizsgálhassák a kérdést. 

„Az arcrekonstrukciókat egyenként ötven koponyamérőpontra felvitt lágyrészvastagság-jelzővel láttam el, és az europid formakörbe tartozó, 
37 és 47 év közötti átlagos férfi átlagos lágyrészvastagság-mérőszámait rendeltem hozzá. Az arcrekonstrukciókat anatómiai izomfelrakásos módszer és bűnügyi arcrekonstrukciós módszer kombinálásával készítettem el. Az orr kiszámításához az eddigi legpontosabb metódust, a profil alakjához a saját röntgenadatbázisom eredményeit is felhasználtam. Az így elkészült plasztikus arcrekonstrukciók tovább erősítették a tudományos hipotézist, melyet a morfológiai azonosságokra alapoztam. Nemcsak a két koponya, hanem a két arc is meglepően hasonlít, méreteikben is szinte egyeznek” – fogalmazott közleményében a szakember.

„Az I/10-es személy halálozási kora 43–48 év. Ha halálozási kor szerint szűkítjük a jelöltek listáját, csak Albert és Mátyás marad a ringben; III. Bélát azonosították, amikor még nem volt genetikai analízis, és később genetikailag is igazolták – magyarázta a kutató. – Az antropológusok évtizedekkel korábban kizárták az I/10-es lelet Hunyadi Mátyással való azonosításának lehetőségét a koponya formája és a csontváz 172 centiméteres magassága miatt, és Habsburg Albertének feltételezték. A kutató­csoportunk szerint az I/10-es lelet homlokcsontján és agykoponyáján található zöldes elszíneződés koronára utalhat. A csontváz magassága nem zárja ki a Hunyadi Mátyással való feltételezést, a koponya típusa pedig inkább megerősíti.” 

A morfológiai elemzésen, fejújraalkotáson és a történeti adatok vizsgálatán alapuló új tudományos hipotézis több ponton is cáfolni látszik A székesfehérvári bazilika embertani leletei című tudományos kötetben megjelent feltételezést, miszerint az I/10-es koponya nem lehet Mátyásé. „Nem valószínű, hogy Corvin János Habsburg Albertre hasonlít ennyire. Más természetű tudományos kutatásaink is ebbe az irányba mutatnak, de még folyamatban vannak, így nem nyilatkoznék róluk. Kutatócsoportunk több tudományos publikációt megjelentetett, amely minden részletre kiterjedően bemutatja az azonosítási feltételezés menetét” – közölte Gábor Emese. Egy statisztikai szoftver segítségével 93 százalékosnak találják az egyezés valószínűségét. „A Magyarságkutató Intézetben folyó genetikai vizsgálatok nyilván tovább pontosíthatják az eredményt, de arról mi nem nyilatkozhatunk” – tette hozzá.

Nyitókép: Mátyás király és Corvin János valószínűsíthető arcmása
Fotó: Arc-Heo Art-Reko Studio/Gábor Emese