A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Brian Rosenberg egy 19. században alapított kis bölcsészettudományi főiskola, a Minnesota állambeli Macalester College korábbi első embere, ma a világhírű Harvard Egyetem oktatási vezetőket és újítókat képző intézetének, a Harvard Graduate School of Educationnek az elnöke. ”Whatever It Is, I’m Against It” (bármiről legyen is szó, én ellene vagyok) című könyve arról szól, miért annyira nehéz megújulást hozni a felsőoktatás világába, mitől ragaszkodnak olyan sokan a változatlansághoz az egyetemeken – és miért olyan fontos mindennek ellenére is küzdeni az értelmes reformért. Szerzőnk emlékeztet arra a fontos ellentmondásra, hogy minél nagyobb hírű és presztízsű egy intézmény a saját területén, munkaközösségei annál nehezebben veszik rá magukat a megújulásra – holott éppen nekik van a legnagyobb szükségük erre ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzék reputációjukat. S ha már ellentmondások: bár közismert tény, hogy a nyugati félteke egyetemeinek nagy többsége kifejezetten „progresszív” beállítottságú, a változáshoz fűződő viszonyulásukat tekintve nem létezik náluk konzervatívabb intézmény. Rosenberg úgy véli, a jelenség legfőbb oka a félelem: az egyetemi vezetők többsége bármiféle újítás sikerének esélyét rendszerint alacsonyra, az innováció költségét pedig mindig magasra értékeli. Kihívás a kőbe vésett (kihalásos alapú) szerepek és pozíciók sokasága is, ami szöges ellentétben áll a meritokráciával. S bár a sikeres egyetemi reformhoz a kulturális és bürokratikus problémák közös felismerése és nevén nevezése is szükséges, nem segíti a konstruktív vitákat, hogy a véleménynyilvánítás szabadságából sok helyütt annak karikatúrája, ideologikus, dogmatikus nézőpontok pergőtüze lett.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Mert mi is történt Jézus Krisztus születésekor? Ha modellezni akarnánk, talán így tennénk: ha egy előttem fekvő vagy álló kisgyermeket fel akarok emelni és a karjaimba akarom venni, azt nem tehetem meg egyenes derékkal és térddel. Szükséges, hogy derékból lehajoljak hozzá, vagy legalább a térdemet behajlítsam, hiszen ő igen kicsi. Makláry Ákos írása.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Összegyűjtöttük a szezon kihagyhatatlan köteteit: Jókai Mór elfeledett titkaitól a világhírű filmgyárosokig, Agatha Christie vérfagyasztó adventi rejtélyeitől a legújabb magyar űrhajósig. Karácsonyi könyvajánlónk!
A magyar boszorkányokról készült, gyönyörűen illusztrált néprajzi kötet a Bestiarium Hungaricum alkotóitól, benne Könyves Kálmántól a pap kenyerén ürülékké váló vajig.
A klubját is megbüntették.
Dübörög a kettős mérce Brüsszelben.
