Drasztikus módon átformálná az emberiség energiafogyasztását Bill Gates kedvenc szerzője

„Smil az egyik kedvenc szerzőm, és ez a kötet egy mestermű. Elmeséli, hogyan alakította energiaigényünk az emberiség történelmét – a szamár hajtotta malmok korszakától a megújuló energia iránti mai törekvésekig. 

– fogalmazott Bill Gates, a Microsoft alapítója és a világ egyik leggazdagabb embere Vaclav Smil Energia és civilizáció – Történeti áttekintés című könyvével kapcsolatban, amely az előző év végén jelent meg magyarul a Rubicon Intézet kiadásában.

Smilt, aki a Manitobai Egyetem professor emeritusa és negyven könyv szerzője, a Foreign Policy 2010-ben a világ száz legjelentősebb gondolkodói közé választotta.

Ahogy arra Gates is utalt, a kötetben a szerző az őskortól kezdve a hagyományos mezőgazdaságra épülő civilizációkon és a preindusztriális korszakon keresztül eljutva a fosszilis tüzelőanyagok abszolút dominanciáját elhozó legújabb korig bemutajta az energia és az emberi társadalom kölcsönhatásait. Smil egészen részletekbe menően, adatokkal alátámasztva igyekszik megvilágítani a folyamatokat és összefüggéseket, de közben törekszik arra, hogy gondolatmenete a humán beállítottságú koponyák számára is követhető maradjon. Ebben segít, hogy a kötet gazdag az illusztrációkban és az érdekes információkat, kis túlzással „fun facteket” tartalmazó keretes írásokban.

De a részletes, korszakról korszakra haladó történeti áttekintésnél Smil nem áll meg, ugyanis talán utolsó, Az energia szerepe a világtörténelemben című fejezete sikerült a legizgalmasabbra. Ebben az addigiaknál sokkal bátrabban, szinte már egy esszéíró stílusában (persze továbbra is szilárd tényekre és adatokra hivatkozva) fejti ki saját véleményét, elképzeléseit, javaslatait, aggodalmait.

Igen, az aggodalmak is előkerülnek, ami talán nem meglepő egy könyvben, amely az emberiség energiafogyasztásának jelenével és jövőjével is foglalkozik. Nem hagyható ki tehát annak a kérdésnek a feltevése, hogy meddig lehet büntetlenül fokozni az emberiség energiafelhasználását.

A szerző ezt a kellemetlen témát a legutolsó, Az energiaalapú magyarázatok határai című alfejezetben tárgyalja a legkimerítőbben. Ebben 

Smil szerint azonban 

Ma már belátjuk, hogy a növekvő energiafelhasználás nem egyenlő a hatékony alkalmazkodással, és meg kell tudnunk állítani, sőt, meg kell fordítanunk ezt a trendet.”

A szerző néhány mondattal később odáig megy, hogy kijelenti: 

Smil nem árul zsákbamacskát, bevallja, hogy a trend megfordítása az egyén szintjén „a társadalmi státusz és az anyagi javak fogasztásának (...) forradalmi jelentőségű elválasztásával járna”, valamint azt is, hogy az 

Igaz, a szerző nem tartja elkerülhetetlenül szükségszerűnek a fent vázolt forgatókönyv megvalósulását, hiszen felteszi azt a kérdést is: „Vagy esetleg az új technológiai áttörések lehetővé teszik, hogy közvetlenül és hatékonyan hasznosítsuk a beérkező napsugárzás jelentős részét, lehetővé téve, hogy ne kelljen lemondanunk a megszokott, de nélkülözhető kényelmi szolgáltatások tömegéről?”

Fontos aláhúznunk: Smil ugyan leteszi a garast amellett, hogy valaminek változnia kell, de nem egy ökoterrorista önhitt magabiztosságával fogalmaz, és végig megmarad a tudós kétkető hangnemében. Így arra is figyelmeztet, hogy se nála, se másnál nincs ott a bölcsek köve, amikor azt írja: „Mivel képtelenek vagyunk maradéktalanul megérteni a számtalan összetett és egymástól kölcsönösen függő tényezők viselkedését, (...) a távolabbi jövőről szóló konkrét forgatókönyvek (...) puszta spekulációnak tekinthetők.”

A világ tehát bonyolult, Smil pedig nem hazudja nekünk ennek az ellenkezőjét sem azért, hogy megnyugtasson, sem azért, hogy megijesszen minket. Arra viszont vállalkozik, hogy a bonyolult világban jobban el tudjunk igazodni és azt is elmondja, szerinte melyik utat érdemes választanunk. Akiknek ez nem elég, hogy elolvassák az Energia és társadalom című könyvet, őket emlékeztetjük: 

Energia és civilizáció – Történeti áttekintés (Energy and civilization – A history, 2017) 

Kiadó: Rubicon Intézet

Nyitóképünkön a kötet borítójának részlete látható (Nikola Tesla Colorado Springsben, 1899)