Németek, akik Magyarországot választották

Fotó: Shutterstock

Aki meg szeretné érteni a mai európai idősek népesség­vándorlásának a mozgatórugóit, annak már aligha elegendő a neoklasszikus közgazdaságtan makro- és mikroelmélete, amely az országok közötti bérkülönbségekre és azokból következően az egyéni nyereség maximalizálására vezeti vissza a régiók közötti vándorlást.

A vándorláskutatás új közgazdaságtana szerint háztartások és családok hozzák meg a lakhelyváltoztatási döntést, s már nem kizárólag a lehető legnagyobb jövedelem megszerzése, hanem részben kockázatcsökkentés, vagyis a biztos megélhetés, biztonságos környezet céljából is. Az utóbbi évtizedekben elkezdődött egy kifejezetten a nyugdíjaskorral beköszöntő életmódvándorlásra irányuló kutatás. A szóban forgó idősek áttelepülési döntésének hátterében nem elsősorban anyagi kényszerek, hanem egy még ki nem próbált életstílus, fogyasztási szokások vagy akár a szabadidő intenzív megélésének a vágya húzódik meg. Az életmódvándorok olyan vagyoni háttérrel rendelkeznek, hogy igényeiknek megfelelő, vonzó természeti és épített környezetben telepedhetnek le.