Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Nyitókép: Wikipédia
Történelmünk egyik vérzivataros, máig nehezen emészthető fejezetének korszakos alakja, a tudós és politikus Teleki Pál ma száznegyvenöt éve, 1879. november 1-jén született. Cikkünkben a tragikus sorsú arisztokratára emlékezünk.
Interjúalanyunk Ablonczy Balázs történész, a kor kiváló kutatója, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-kori Osztály vezetője.
*
Hogy értékeli Teleki Pál, mint államférfi politikai pályafutását? Hova tenné jelentőségét a magyar történelemben?
Az én értelmezésemben az a politikus az államférfi, akinek határozott, újító és előrébb vivő nézetei vannak egy ország, egy nemzet jelenéről és jövőjéről, tisztában van korának európai és világfolyamataival, elképzeléseit pedig úgy képes átültetni a gyakorlatba, hogy azzal maradandó nyomot hagy egy országon.
Az első kétségkívül megvan Telekinél, a nemzetközi kontextus ismeretével sem volt gond, ugyanakkor a nyomot hagyás, az országformálás annyiban nem sikerült, hogy
a külpolitikai elképzeléseivel kudarcot vallott – nem feltétlenül a maga hibájából, de azért annak is volt benne szerepe.
Inkább az értelmiségi, hálózatszervezői, tudósi szerepét hangsúlyoznám, azt, hogy nélküle jóval nehezebben jött volna létre a mai Corvinus Egyetem jogelődje, vagy azt, hogy milyen jelentős szerepet játszott a modern földrajzi elméletek magyarországi meghonosításában. Sokan nem tudják, de kultuszminiszterként
ő vezette be az osztályfőnöki órát a magyar középiskolákban.
Hatása e tekintetben mindenképp tartós és rendszereken átívelő.
Mit tart Teleki legjelentősebb politikai teljesítményének?
Gyakran nem rakjuk össze az információkat azzal kapcsolatban, hogy a bethleni konszolidációhoz kötött politikai lépések jelentős részét Teleki tette meg első miniszterelnöksége alatt 1920-1921-ben:
a Nagyatádi-féle földreformot, a rendtörvényt, a különítmények visszaszorítását ő szorgalmazta.
Hegedűs Lóránt pénzügyminisztere még egy óvatos gazdasági reformprogramot is elindított, ami azonban néhány hónap alatt bedőlt. Ilyen módon Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, még ha alkata miatt nem is tudta végig vinni az elképzeléseit.
Második kormányzásának (1939-1941 – a szerk.) pozitívumai közé tartozik a lengyel menekültek befogadása,
az a törekvése, hogy az országot kívül tartsa a háborún
– amit sokan a mai napig tévesen neveznek fegyveres semlegességnek –, a szociális intézkedések egy jó része, például a mezőgazdasági munkások szociális juttatásainak bővítéséről. És a maga korában nyilván népszerű volt a területi revízió végrehajtása miatt – még ha ezek jelentősen növelték is emberi, politikusi dilemmáit.
Mely döntéseit illethetjük komoly kritikával Ön szerint? Mik voltak Teleki „gyenge pontjai”?
Egyértelműen
bűn volt a numerus clausus 1921-es támogatása, amire később is büszke volt,
illetve a zsidótörvények szorgalmazása, ami saját gondolkodásából fakadt, hiszen egészen 1940-ig nem volt német nyomás ezzel kapcsolatban az országon.
Első kormánya 1920-ban visszahozta a botbüntetést is egy rövid időszakra, ami a magyar jogtörténetben egyértelműen visszalépésnek számított egy ötven évvel korábbi állapotba.
Ezeken túl
egyáltalán nem tudott bánni az állami adminisztrációval,
valószínűleg le is nézte a benne dolgozókat. Főleg második kormányzásának története van tele olyan személyes megbízottakkal, féllegális emisszáriusokkal, akiknek a ténykedése őrületbe kergette a hivatásos diplomatákat, közigazgatási szakembereket vagy éppen a katonákat.
Miben volt más politikusként és államférfiként Teleki Pál Bethlen Istvánhoz képest? Miben különbözött a gondolkodásuk?
Teleki
szociális tekintetben sokkal nyitottabb volt:
saját elgondolásai, illetve talán tanítványai befolyása miatt érzékelte, hogy a magyar társadalomban szociális reformokra van szükség. Az ő miniszterelnöksége alatt állították fel az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), az állami szociális gondoskodás első magyarországi csúcsintézményét. Beterjesztett egy hosszú távú, a Nagyatádi-félénél is nagyobb volumenű földreformot, létrehozta például az Erdélyi Szociális Szervezetet.
Bethlen, minden külpolitikai éleslátása ellenére nem vett tudomást a magyar társadalom ilyen irányú, feszítő problémáiról, a földreform kérdésében például Teleki terve ellen szólalt fel felsőházi tagként. Utolsó írásában, 1944-ben, bujkálása közben alkotott emlékiratában is, miközben világosan látta a magyar külpolitika félresiklásának okait, belpolitikai konzekvenciákat egyáltalán nem vont le.
Távoli rokonát, Teleki Pált egyszerre tartotta zseniális külpolitikusnak, és kamaszos naivitással rendelkező belpolitikusnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
Egyes kutatók kiállnak amellett, hogy Teleki nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták. A kézírás szakértői elemzésétől az orvosi diagnózis megkérdőjelezésén át a pszichológia eszközeinek a felhasználásáig számos közvetett érvet felsorakoztatnak a gyilkosság mellett. Ön mit gondol ezekről az elképzelésekről?
Módom volt bemutatni 2019-ben Budapest Főváros Levéltárában Teleki Pál akkor előkerült újabb búcsúleveleit, ez utóbbiak szerintem ismét csak megerősítik az öngyilkosság tézisét. A miniszterelnök egy, súlyos vesebaja miatt fizikailag beteg, erősen depresszív alkatú ember volt, akinek legalább egy korábbi öngyilkossági kísérletéről tudunk, ráadásul 1941 tavaszán magánéleti és politikusi krízisekkel kellett szembenéznie, amelyek feloldása meghaladta az erejét.
De
állításom nem hitbeli kérdés:
ha vannak hihető és tényekkel, illetve történeti forrásokkal alátámasztható tézisek Teleki meggyilkolása mellett, azokat szívesen elfogadom, ahogy a korszak más kutatói is.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság bele akar rángatni minket a háborúba.
Visszahozták a sorkatonaságot, fejlesztették a fegyverzetet és új kiképző központot építettek Lettországban.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Nem mindennapi jelenetek.
