Számára a művészet és a szépirodalom is királyi útnak tűnt – Istenhez.
Nyitókép: Földházi Árpád
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára
Jelenits István a rendszerváltozás korának egyik legfontosabb szellemi igazodási pontja. Piarista szerzetesként elsődleges feladata Isten szolgálata volt, de a kegyestanítórendben Istent a tanításon keresztül szolgálhatta a legjobban. Sokatmondó tény, hogy először a bölcsészettudományi kart végezte el, csak utána fogott rendszeres teológiai tanulmányaiba. A bölcsészettudományokban, vagy pontosítsunk: az irodalomban és a művészetekben tehát legalább olyan otthonosan mozgott, mint a Biblia világában, a tanteremben legalább annyira, mint az oltár körül. Szeretett tanítani, és tulajdonképp papi minőségében is igazából tanított. Úgy tűnik,
számára a művészet és a szépirodalom is királyi útnak tűnt – Istenhez.
Ahogy az irodalmat nemcsak tanította, hanem maga is művelte, ugyanígy az Istenhez vezető utat sem csak tanította, hanem kitartóan maga is végigjárta. A tanítással kapcsolatos meggyőződését talán legjobban a nevezetes bicikliutak fejezték ki. Ismeretes, hogy több éven át megtette a Rómáig vezető bicikliutat tanítványaival.
Mert nem csak az elmélet érdekelte, a tanítást mindig saját példájával hitelesítette.
Jó tanár volt és jó irodalmár – nemcsak tanulmányokat írt, hanem szépirodalmat is fordított –, így számára is eljött az a pillanat, amiről József Attila írt, amikor ki kellett lépnie a tanteremből, és ki kellett állnia a nagyobb közösség ügyeiért. A rendszerváltozás előtti és utáni legsűrűbb években volt a piarista rend magyarországi tartományfőnöke, 1985-től 1995-ig. Mint ilyen a rend megőrizve megújításának vált jelképes alakjává. Tudjuk, milyen kihívást jelentett a hazai egyházaknak a rendszerváltozás – Jelenits atya ebben a korszakban vezette a magyarországi piaristákat az új célok felé.
S nem csak egyházi feladatot vállalt.
Mint az ország egyik legismertebb magyartanára nem futamodott meg azon kihívások elől sem, amelyek pedagógusként vártak rá, s országos ügyeket érintettek. Tagságot vállalt az Országos Köznevelési Tanácsban, és a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatóságának is éveken át tagja volt. Ily módon, puszta személyes tekintélye révén is, közvetlen beleszólása volt abba, milyen irányba fordul az egyházi oktatás Magyarországon. Bár mindig ódzkodott attól, hogy politizáljon, véleményét soha nem leplezte. Kiállt volt iskolatársa, Antall József, a rendszerváltozás sokat támadott miniszterelnöke mellett.
A kereszténydemokráciáról pedig a következőképp nyilatkozott:
„A marxisták arra neveltek, hogy a politika célja a hatalom megragadása. Ezzel szemben a kereszténység azt tanítja a politikáról, hogy az a közjó szolgálata.” Maga sem lévén hibátlan, lelkiismerete szavára mindig odafigyelt. Ezért a fenti gondolatmenetet a következőképp folytatta: „A kereszténydemokrata politizálásnak nem a vallásos emberek érdekeit kell szolgálnia, hanem az egész közösség, nemzet boldogulását. A másként gondolkodókban nem ellenséget kell látni, hanem olyasvalakit, akivel közös hajóban evezünk.”
Végül hadd idézzek fel egy személyes emléket. Hosszú éveken át dolgoztunk együtt Jelenits atyával a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mára megszűnt esztétika tanszékén, számos évfolyamot indítottunk útjára, ezért sok közös történetet tudnék felidézni. Példamutatása okán számomra a legfontosabb az az epizód volt, amikor még iskolás korú fiammal beszélgettek egy kirándulásról hazatérve a kisbuszban,
s kiszállva Jelenits tanár úr letérdelt a fiam elé, és bekötötte a cipőfűzőjét.
Úgy gondolom, ez az atyai gondoskodást idéző gesztus jól mutatja Jelenits atya elgondolását hitről, tanításról. Mint hosszú élete során oly sokszor, e cselekedettel is személyes példán keresztül közvetítette Isten tanítását.
***
Kapcsolódó vélemény
Ismert, hogy ezzel ébresztette Jelenits atya reggelenként a kollégistákat, már kezdő nevelőtanárként; ismert méghozzá azért, mert piarista öregdiákokon keresztül országszerte máig is számos otthonban indul a nap ezzel a mondattal.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Több mint tíz évvel ezelőtt kiállt a nyilvánosság elé, és beismerte, hogy hibázott. Jó pár hullámvölgy után pedig két és fél éve a hit jelenti számára a kapaszkodót, melynek köszönhetően a családját is visszakapta. 2025 nyara óta pedig aktív tagja a drogellenes DPK-nak. Kucsera Gábor kétszeres világbajnok magyar kajakozót, olimpikont kérdeztük.
Ha kinézel a berlini pezsgős vacsorák világpolgári ködéből, lenn a muszlim imára hívó müezzinek téged is zavarni fognak, mert nem fogják tisztelni a világpolgárságodat, Krasznahorkai úr.
Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon, Magyar Péter pedig hatalmat.
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása nem igazságot akar tenni az örök kérdésekben, helyette az utókor lelkében élő sokszínű Attila-kép árnyalása a cél. A hunok királyát szokatlan perspektívákból is megidéző tárlatról a múzeum főigazgatóját kérdeztük.
Miért beszél egyre többet istenélményeiről? Hogyan találta el egy vállról indítható rakéta és mit szólnak ehhez a művészvilágban? Lackfi János költővel beszélgettünk.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
