Bartis Attilát a legtöbben íróként ismerik, A nyugalom című regény és A kéklő pára című novelláskötet szerzőjeként. Könyveit számos nyelvre lefordították, jelentős irodalmi díjak birtokosa. Írói működésével párhuzamosan fotográfiával is foglalkozik. 1996-ban állította ki Az Engelhard-hagyaték című sorozatát, amelyet kortárs írók portréiból állított össze, ezt követte 1998-ban a Photo Pygmalion című sorozata. A kiállítások mellett fotóalbumokat is megjelentetett, legutóbb A szigeteken című kötetet, amelyet az Indonéziában készült képeiből válogatott össze. Bartis ugyanis hosszú évek óta részben Indonéziában él. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban szeptember 18-án megnyíló kiállításának anyagát is az ott készült felvételei alkotják. A szigeteken című albummal ellentétben ezen a kiállításon műteremben készült képeket láthatunk. Pontosabban műtermi hatást keltő képeket, mivel Bartis ezúttal yogyakartai otthonában dolgozott. A kiállítás címe Wayang Orang. A wayang jelentése jávaiul báb, az orang embert jelent. E két szó együtt azonban többet és mást jelent. Egyrészt egy színházi műfajt, amely évezredes múltra tekint vissza, másrészt egyfajta árnyjátékot. A wayang orang az istenek cselekedeteit beszéli el, de olykor a hétköznapi emberekét is, a helyi közösségek mindennapjainak emlékezetes eseményeit. Bartis ebben a sorozatában olyan emberekkel dolgozott, akiket jól ismer. Ő maga így ír erről: „Most Jáván is azokat fényképeztem, akik valamiképp meghatározzák az ottani életem. A közeli barátaimat és távolabbi ismerőseimet. Van közöttük képzőművész és zenész, fotográfus és hajdani fotómodell, hitoktató és batikfestő, gimnazista és tradicionális jávai táncos, meg filmrendező a lányaival. Meg van közöttük nem jávai, aki ott él, meg nem jávai, aki csak meglátogatott pár napra.” Bartis kiemeli alakjait a hétköznapiságból, és megidéz egy mitologikus teret, ahová áthelyezi őket. Az ősrégi hagyomány és a fotográfia eszközeivel az „istenek történetét” eleveníti fel.
(Bartis Attila: Wayang Orang. Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Látogatható szeptember 19. és december 1.között)
Meghalt Dobai Péter költő, író, esszéista, dramaturg, filmrendező. Isten nyugosztalja. A huszadik század magyar prózairodalmának meghatározó alakja volt, jómagam legalábbis mindig annak tartottam és tartom most is. Győrffy Ákos írása.
A 25 éves védő felelőtlen és fölösleges szabálytalansága sokba kerülhetett volna az FTC-nek.
Sőt, fenti kérdésre is közel megnyugtató választ kap, aki ellátogat a Light Art Museum (LAM) új tárlatára. A More Than Human azzal játszik, ami ma már talán nem is olyan távoli valóság: mi jön vagy jöhet az emberközpontú világ után.
„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.
„Míg az első félidőben az ilyen eseteket még lefújta a játékvezető, itt már nem tette.”
A magyar válogatott csaknem egy félidőn keresztül emberhátrányban játszott Írországban.
Gyönyörűen csavart a bal felső sarokba!
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
