Bartis Attilát a legtöbben íróként ismerik, A nyugalom című regény és A kéklő pára című novelláskötet szerzőjeként. Könyveit számos nyelvre lefordították, jelentős irodalmi díjak birtokosa. Írói működésével párhuzamosan fotográfiával is foglalkozik. 1996-ban állította ki Az Engelhard-hagyaték című sorozatát, amelyet kortárs írók portréiból állított össze, ezt követte 1998-ban a Photo Pygmalion című sorozata. A kiállítások mellett fotóalbumokat is megjelentetett, legutóbb A szigeteken című kötetet, amelyet az Indonéziában készült képeiből válogatott össze. Bartis ugyanis hosszú évek óta részben Indonéziában él. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban szeptember 18-án megnyíló kiállításának anyagát is az ott készült felvételei alkotják. A szigeteken című albummal ellentétben ezen a kiállításon műteremben készült képeket láthatunk. Pontosabban műtermi hatást keltő képeket, mivel Bartis ezúttal yogyakartai otthonában dolgozott. A kiállítás címe Wayang Orang. A wayang jelentése jávaiul báb, az orang embert jelent. E két szó együtt azonban többet és mást jelent. Egyrészt egy színházi műfajt, amely évezredes múltra tekint vissza, másrészt egyfajta árnyjátékot. A wayang orang az istenek cselekedeteit beszéli el, de olykor a hétköznapi emberekét is, a helyi közösségek mindennapjainak emlékezetes eseményeit. Bartis ebben a sorozatában olyan emberekkel dolgozott, akiket jól ismer. Ő maga így ír erről: „Most Jáván is azokat fényképeztem, akik valamiképp meghatározzák az ottani életem. A közeli barátaimat és távolabbi ismerőseimet. Van közöttük képzőművész és zenész, fotográfus és hajdani fotómodell, hitoktató és batikfestő, gimnazista és tradicionális jávai táncos, meg filmrendező a lányaival. Meg van közöttük nem jávai, aki ott él, meg nem jávai, aki csak meglátogatott pár napra.” Bartis kiemeli alakjait a hétköznapiságból, és megidéz egy mitologikus teret, ahová áthelyezi őket. Az ősrégi hagyomány és a fotográfia eszközeivel az „istenek történetét” eleveníti fel.
(Bartis Attila: Wayang Orang. Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Látogatható szeptember 19. és december 1.között)
Mikor és mennyit olvasunk, de legfőképpen mit? Mennyit és miben változtak az olvasási szokások a Covid és a háború kirobbanása óta? Több kiadót is megkérdezve ennek próbáltunk utánajárni.
Könyvet írt a volt kormányfő, meg is lehet venni, ha valaki 416 oldalon keresztül szeretné gondolatait olvasni.
A szürrealizmus születésének századik évfordulóját új kiállítással ünnepli a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria: az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton számos ritkaság, így mások mellett Hantai Simon, Reigl Judit, Kallós Pál, Beöthy István és Csernus Tibor művei láthatók.
„A kereszt halála” című regényből megtudható, mit gondol világunk több fontos kérdésében valójában Gyurcsány Ferenc.
Amolyan win-win helyzet ez, mindenki jól jár. Gyurcsány a szakmaváltással, a közélet a Gyurcsány-mentességgel.
A miniszterelnök politikai igazgatója ismét odaszúrt a közmédiás vita elől „kiangolnázó” pártvezérnek.
A Gazeta Wyborcza cikke szerint komoly nyomás nehezedett a Scholz-kormányra.
Továbbra is jól áll a magyar válogatott a budapesti sakkolimpián.
