Stephen King fia okozott némi fejetlenséget – képregény-újdonságok
Joe Hill ezúttal a kulcsok és misztikum helyett inkább a slasherek világában merült el, míg a hírhedt holló is visszatért, sőt vallások csapnak össze a Gabo újdonságaiban.
A nagy képregénykiadókat is megjárt Todd McFarlane 1992-ben legendát teremtett, mely 1997-ben Magyarországra is ellátogatott, de teljes fényében csak az utóbbi években ragyoghatott.
Nyitókép: Böjtös Gábor
The deal was rigged
There's darkness in my soul
I want to die again”
– Iced Earth: The Dark Saga (1996)
Szerelem.
A mozgatórugó, mely életet, vágyat, boldogságot, fájdalmat, szomorúságot, háborút és halált teremt. A Rómeó és Júliától A rettenthetetlenen át A Hollóig számos történet számos módon dolgozza fel az élményt és az érzelmet, amely sok mindenre képes, mégis, akkor a legemlékezetesebb, a legszebb és a legborzalmasabb egyszerre, ha beteljesületlen és ha tragédia is a része. Hogy miért, ne kérdezd! De Al Simmons, az egykori ügynök szerelmi története nemcsak illik ebbe a halmazba, de ki is emelkedik belőle annyira, hogy a legnagyobbak közé sorolják.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Hill ezúttal a kulcsok és misztikum helyett inkább a slasherek világában merült el, míg a hírhedt holló is visszatért, sőt vallások csapnak össze a Gabo újdonságaiban.
A ‘90-es évek elején elég komoly változások történtek a képregény-iparban, sőt nemcsak új karakterek és hősök vagy antihősök jelentek meg a színen, de egy új, elég nagy jelentőségű kiadó is. Ez az Image, amelyet hét kiemelkedő szerző teremtett meg, azzal a céllal, hogy a szerzői jogok az alkotóknál maradjanak. Az alapítók egyike pedig az a Todd McFarlane volt, aki korábban a Marvelnél és a DC-nél már igen jelentős hírnevet szerzett magának a Pókember- és Batman-történeteivel, sőt Venom karakteréhez is jelentősen hozzájárult.
Nos, új, teljesen saját, vérben-könnyben-fájdalomban és szerelemben született karakterének színre lépése ezután talán senkit sem lepett meg igazán.
Merthogy Spawn, avagy az Ivadék, 1992-ben jelent meg a képregényes porondon, amit egyből meg is hódított a sajátos felütésnek és stílusnak hála. A stílust pedig tessék a látványra és a sztorira is érteni, ami sokakat megihletett, így például a floridai power metal bandát, az Iced Earthöt is, mely egy egész albumot szentelt a képregénynek. McFarlane közben nagyon ráérzett az üzletre, elvégre a kimondottan népszerű Spawn-képregényen felül a figurái is elárasztották a piacot. Az 1994-ben alapított McFarlane Toys egyfelől a Spawn-univerzum karaktereit öntötte minőségi műanyag-formába, másfelől egyéb műfajból érkezett, ismert arcok, főképpen horrorfilmes alakok bukkantak fel a repertoárban.
De nem ezekről szól most a cikk, hanem Spawnról, a pokolivadékról, aki halála után alkut kötött azért, hogy visszatérhessen az élők közé, és ismét szerelmével, a feleségével lehessen, ám ezért súlyos árat fizetett. Ezt a történetet hozta el 1997-ben magyarul a Semic, számos más képregény kiadója, de a megszokottnál jobb minőségű formát nem bírta el az akkor még főképp gyerekekből álló magyar piac, így 18 szám után meg is szűnt, ami a hazai képregényes történelem egyik legszomorúbb eseménye volt.
Csakhogy 2016-ban egy rajongó, név szerint Breitenbaumer László, úgy döntött, hogy majd ő újraindítja a sorozatot, méghozzá nem is akármilyen formában.
Fúzió
A hazai Spawn-kiadások mellett az Infinity kiadóhoz más megjelenés is kapcsolható, méghozzá a TPB, avagy puhafedeles Fúzió. Ez a nevéhez hűen több brand összeolvadását és fúzióját kínálja, amik mind a Top Cow kiadó égisze alatt jelentek meg. Így többek között a Witchblade, az Aphrodite IX és a The Darkness is a sorozat része, amik egy vagy több füzetnyi sztorival gazdagítják a több mint 100 oldalas köteteket. A felhozatalból talán a The Darkness a legismertebb, hiszen a remek képregény-sorból nagyszerű videójáték is született, sőt egyből kettő, aminek köszönhetően már nem tudom úgy olvasni a képregényt, hogy a sötétség nem a hang-zseni, Mike Patton (Faith No More… ha nem ismered, nincs miről beszélnünk) hangján szólal meg a fejemben. Az Aphrodite IX és a Humankind befejezése után a Hunter-Killer és a Midnight Nation került bele a kötetekbe, és előbbi egy érdekes, lényegében szuperhősös történet, ami leginkább az X-Menre hajaz, míg a Midnight Nation sem kevésbé izgalmas vagy fantáziadús. Sőt, az utolsó, 10. füzetben már a különleges Cyberforce is beköszön az antológiába, aminek sok képregény-rajongó örülhet. A különböző sorozatokban a karakterek szépen rajzoltak, és bár a férfiak itt-ott kicsit egyformák, mindenki deltás és igazi topmodell (természetesen a nők is, mindenhol kellően domborodva, sokszor alig takarva testrészeiket), de ez áll nekik igazán jól, illetve ez illik ezekhez a teljesen a ‘90-es éveket idéző sorozatokhoz. A The Darkness és a Witchblade ráadásul össze is kapcsolódik, ami miatt még izgalmasabbá válik a két főszereplő közös kalandja. Érdemes a Fúzióval is szerencsét próbálni, pláne, hogy még ha az egyik-másik sorozat nem is tetszik, a többi javíthat az élményen.
Noha az első hónapokban egy próbálkozás arra is volt, hogy sima füzetek is megjelennek a keményfedeles gyűjteményekkel párhuzamosan, egy másik idősíkot bemutatva Spawn életéből, ez a kísérlet végül hamvában holt – ellenben a kollekcióval, amely ma már a 26. kötetnél tart, nem számolva a mindenféle speciális kiadványokat, amikből aztán szintén bőven akad.
Ezt is ajánljuk a témában
Hamarosan mozikba kerül az Alien: Romulus, Fede Álvarez filmje, de addig is van néhány tippünk, hogy mivel érdemes felkészülni a legújabb Alien-film érkezésére.
Ahogy említettem, az egykori ügynök és kommandós története a szerelemmel fonódik össze, hiszen főnöke és társa elárulta, halála után pedig a pokolba került, ahol az egyik fődémonnal, Malebolgiával kötött egyezséget, hogy visszatérhessen szerelméhez. Ám a szerződés tartalmazott apróbetűs részt is, amit Al nem vett figyelembe – konkrétan a pokol hadseregének egyik jövőbeli reménységévé, pokolivadékká vált, és a nagy Háború előtt úgy kerül vissza a Földre, hogy memóriáját részben elveszti, így kezdve a betanuló időszakot, aminek során kiismerheti képességeit, a Menny hatalmas erejű ellenfelévé válva.
Persze mindenhol démonok kísérik útját, angyalok vadásznak rá, de még így, emlékezetét csak részben és lassan visszanyerve is folyamatosan ott dübörög benne a szerelem, ami miatt sorsa szenvedés és halál. Már csak azért is, mert rajongásának főszereplője időközben férjhez ment, méghozzá Al legjobb barátjához, sőt családdal rendelkezik, emiatt (és mert a hullákat is megszégyenítő kinézetű Spawn csak egy fehér férfi alakját tudja felvenni) hősünk nem tehet mást, elnyeli fájdalmát, és bár sorsát nem fogadja el,
az éjszaka szülöttjévé válik, meghúzva magát a sötét sikátorokban élő hajléktalanok között, felvéve a harcot a gonosszal, ami a világot sújtja.
Az első, Kezdtetek című sor ezt a klasszikus történetet dolgozza fel a legelső, itthon is ismert számtól indulva, egyre vaskosabb és tartalmasabb formátumban, miközben Spawn mindenféle gonosztevővel és szörnyeteggel, akár gyerekgyilkosokkal és magával a pokollal is szembeszáll. Később persze Simmons is egyre jobban kiismeri erejét, segítőinek hála megveti a lábát a Földön, majd az armageddon közeledtével kimondottan erős történeti szálak mellett folytatja a harcot, mígnem egy éles váltás nem történik. Ez utóbbinak köszönhetően néhány kötet erejéig utódot kap egy Jim Downing nevű fickó képében, amikor a rajz és a sztori stílusa is megváltozik, de az utóbbi kötetekkel ismét Simmons vette vissza a pokoli szimbiótát, amely egyben ruházatát és páncélját is jelenti.
Ezt is ajánljuk a témában
Ridley Scott után az uruguayi fenegyerek, Fede Álvarez kapta meg a lehetőséget egy új Alien-filmre, de ez a Romulus édeskevés egy birodalom születéséhez.
A kötetek egyébként rendkívül igényesek, ráadásul az áruk sem vészes, hiszen míg egy átlagos, újságosoknál kapható képregény is több ezer forint, a több tucat füzetet keményfedeles formában összegyűjtő kiadások átlagban 10 000 forint alatt rakhatóak kosárba. Viszont a gyűjtemény minden esetben csak a kiadótól rendelhető, ezért figyelni kell a honlapot és a facebookos oldalt – pláne, hogy volt már kötet, ami elfogyott, ezért újranyomásra kellett várni. A könyvszerű formátum mindenképpen ajánlott a rajongóknak, Spawn kedvelőinek, és az igényes kialakításhoz az is hozzátartozik, hogy a füzetek között idézeteket olvashatunk az alkotótól, az utolsó oldalakon pedig tusrajzokat is megtekinthetünk.
Megjegyzem, nekem azért a történet eleje és az armageddon-vonal a kedvencem. Előbbi azért is, mert az első füzeteknél még kizárólag Todd McFarlane volt az alkotó (szöveg, rajz és tus), ami egészen egyedi minőséget és stílust jelent, majd egyre inkább a háttérbe szorult, miközben a minőséget ugyan követői is tartották, egyedi stílusát már érthető módon nem vitték tovább. Ellenben kiemelném még a speciális köteteket, amik szinte mind a képregényes művészet színfoltjai, és természetesen mind masszívabb formátumú, keményfedeles kötetben jelentek meg.
A privát kiadónak hála már itthon is elérhető extra kiadványok közé olyanok tartoznak, mint a HellSpawn, a Sam & Twitch, Az ivadék átka, a Vér és sötétség vagy éppen Az élőhalott. A HellSpawn speciel egy nagyon sötét, modern művészeti alkotás, amely nagyon egyedi, komor, festményes formában dolgozza fel a mondát. A Sam & Twitch a fő sorozatból ismert zsarupárost helyezi a középponjába, míg Az ivadék átka azért különleges, mert nem egy különálló sztori, ami kapcsolódik az alapsorhoz, hanem lényegében egy antológia a Spawn-mondavilágból, amibe sok minden belefér a népszerű univerzum egyes pillanataiból, jól ismert szereplőivel.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján még az is lehet, hogy Romániában is csak a magyarok olvasnak. Böjtös Gábor írása.
A Vér és sötétség keménydobozos belsejében két HC könyv lapul, amik lényegében az egyedüliek, amiknél McFarlene úgymond kiengedte a kezei közül a gyeplőt. A francia alkotók (az illusztrációk Aleksi Briclot nevéhez fűződnek) két Spawn-sztorija, a Szimónia és A félelem angyalai, nem a megszokott alkotóktól, rajzolóktól és íróktól van, így nemcsak külsejükben, de tartalmuk terén is igazi kuriózumot képviselnek. Belsejükben? A Vér és sötétség a megszokott Spawn-köteteknél nagyobb méretekkel rendelkezik, hiába vékonyabb mindegyiknél, ráadásul a keményfedeles kötetek külső borítást is kaptak, és így kerültek bele az egészet körbeölelő dobozba.
De legyen szó a dark fantasys A tél királyáról, az emberibb Az élőhalottról, vagy bármelyik, már részletesebben is bemutatott kötetről, a Spawn-képregények mind egyediek és különlegesek, ahogy a hazai kiadványok is. Sőt, most már elérhető a Borítógaléria 1-100 elnevezésű kiadvány, ami nevéhez hűen a borítók szerelmeseinek csemege, hiszen egybegyűjtve, akár vázlatokkal együtt mutatja be a Spawn-sorozat útját az első számtól a századikig, kifejezetten a borítóképre fókuszálva.
A hazai kiadványok jelenleg a 275. füzetig jutottak el, míg Amerikában, az Image-nél a Spawn a 359. számnál tart, és persze van még speciális, különálló sztori is, aminek magyarul is meg kell érkeznie. Avagy messze még a befejezés, ráadásul nem tudni, hogy pontosan meddig folytatódhat a sikersztori. De nem baj, mert a történet izgalmas, még ha nem is mindig egyenletes a minősége. A hazai kiadvány sem kimondottan egységes, hiszen a kötetek szinte mind más méretben kerülnek a polcra, de legyen ez mindennel a legnagyobb bajunk.
Akit kicsit is érdekel a téma, az bátran csapjon le a kiadónál a sorozatra, vagy akár a keretes részben bemutatott Fúzió-antológiára, amely szintén megér egy misét. A Spawn nem mindenkinek való, de sokaknak kimondottan a kedvence, ráadásul néha komoly kérdéseket feszegető története a legalapvetőbb emberi érzelmeket helyezi előtérbe, emellett itt-ott a teológiába és misztikumba is beleás.
Már csak egy jó filmadaptáció hiányzik, ami régóta várat magára.