A „Petőfi-akta” jelenlegi állása szerint a költő sorsáról máig nagyon keveset tudunk. Bem nem szenvedett végzetes vereséget, mégis eljöttek a szabadságharc utolsó pillanatai.
Nyitókép: Petőfi Sándor halála Segesvárott, Hegedüs László festménye, részlet
A segesvári ütközet kiemelkedésének „titka” az erdélyi összecsapások közül nem más, mint Petőfi Sándor halála, aki jelenlegi tudásunk szerint a harc mezején esett el. Maga a csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős, de nem sorsdöntő csatája volt: 1849. július 31-én, napra pontosan 175 éve a Bem tábornok vezette maroknyi magyarok vereséget szenvedtek a Lüders tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadseregtől. Napra pontosan 175 éve halt meg tehát a nemzet költője, Petőfi Sándor is. Vagy nem.
Felemás helyzet Erdélyben és Görgey „meccsterve”
A történészek hangsúlyozzák: az orosz intervenció után – gyakorlatilag 1849. június, bár a döntés hamarabb született – a magyar védelem esélyei Erdélyben voltak a legjobbak, ahol „az ellenség létszámfölényét a belső hadászati vonal előnyei kiegyenlíthették.” Beszéljenek a számok: Bem cakkumpakk 39 ezer magyar katonát és 107 löveget állíthatott szembe az oroszok és osztrákok 53 ezer katonájával és 133 lövegével. A román felkelés miatt ugyanakkor Bem már 10 ezer emberrel kevesebbet vonultathatott fel az orosz-osztrák hadsereggel szemben. Mindenütt kiemelik, hogy
épp a legharcedzettebb csapatok hiányoztak a kritikus pillanatban,
hiszen azok a Temesközben állomásoztak. De ennyi ember volt, nem volt mit tenni. A szabadságharc sorsa már hónapokkal korábban megpecsételődött, amikor az osztrákok lepaktáltak az oroszokkal a magyarok szabadsága fölött.
Az erdélyi parancsnok,
Bem József feladata lényegében az ellenség feltartóztatása volt, amíg Görgey Artúr fővezér a magyarországi hadszíntéren csodát tesz,
és módot talál a győzelem kivívására. De mint tudjuk, a háborúkban hosszabb távon nincsenek csodák. Lőszer kell, emberanyag, haditechnika, és pénz, pénz, pénz az utánpótláshoz.
Ezt is ajánljuk a témában
A legendás tüzértiszt visszaadta a székelyek önbizalmát a csatatéren, felesége követte a háborúba, az emberek a védangyaluknak tekintették – mindeközben egyszerű, jó humorú ember maradt.
Vakmerő Bem, hatalmas túlerő, összeroppanó magyar sereg
Az orosz hadmozdulatok a manőverező Bemet végül Segesvártól keletre kényszerítették ütközetre. A lengyel tábornok abban bízott, hogy még a harc előtt egyesítheti erőit egyéb, kisebb létszámú és a környéken állomásozó alakulatokkal, amivel esélyt teremthetett volna magának: 8 ezer katona állt volna szemben 10 ezerrel. Az orosz fővezér, Lüders azonban ügyes taktikával megakadályozta ezt a forgatókönyvet, elvágta a segédhadakat Bem főerejétől,
aki végül 2500 katonával és 16 ágyúval indult a csatába.
A sereg olyan szerény méretű volt, hogy az oroszok cselt gyanítottak.
Még a kiváló képességű Lüders tábornok sem hitt a szemének: az ütközet java részét azzal töltötte hadtestével, hogy a Marosvásárhelyi utat őrizte, ahonnan a „fősereget” várta. Mégis, a csata kedvezően indult a magyarok számára: halálos találat ért egy orosz tábornokot, Bem rohamot indított az erdőben lévő orosz állások ellen, de visszaverték.
Bem végül hibázott, így dőlt el az amúgy is egyenlőtlen küzdelem, ami a létszámbeli különbség és a magyar ágyúk meghibásodása miatt fönnállt:
a magyar fővezér azt hitte, Segesvárnál nincs több intervenciós haderő, ezért vakmerően átcsoportosította erőit és áttörést erőltetett. Elkeseredett küzdelem indult, amit Lüders 5500 fős hadteste döntött el: egyszerűen elsöpörték az átcsoportosítástól teljesen legyöngült magyar balszárnyat, majd villámgyors lovasrohammal megtörték a honvédeket.
A magyar sereg délután 5 óra után zuhant össze a többszörös túlerő miatt,
és pánikszerű menekülésbe kezdtek Fehértemplom irányába.
Mészárlás lett a vége. A kozákok hajtóvadászatot indítottak a visszavonuló magyarok ellen, és véres utóvédharcok folytak Segesvár környékén. Elképesztő zűrzavar lehetett: a menekülő honvédeken átgázolt a magyar lovasság, a fővezér Bem József mocsárba zuhant a lováról – nagy nehezen menekült meg –, és úgy tűnik, ekkor esett el Petőfi Sándor költő, a lengyel tábornok hadsegéde, bár a holttestét sosem azonosították.
Hol és hogyan halt meg Petőfi?
Az olvasók fantáziáját újra meg újra megmozgató „Petőfi-akta” jelenlegi állása szerint a költő sorsáról ma is keveset tudunk. Bizonyosnak tűnik, hogy a csata kezdetén, egészen
13 óráig Bem közelében tartózkodott,
a harctér több pontján is felbukkant, majd a káoszban elsodródott tiszttársaitól. Fél 5 körül még élve látták egy patak hídján, még később a héjjasfalvi országút kaptatóján is látni vélték, akkor már gyalogszerrel menekülni. Petőfit teljesen kimerültnek látták, ami érthető: a megelőző napokban 600 kilométert utazott szekéren, nagyon keveset aludt, és egyébként is gyenge fizikummal rendelkezett.
Egyes források szerint Petőfi az út mellett halt meg két lovas-kozák támadásától, akik a mellén szúrták le, vélhetően lándzsával. Ezen forgatókönyv szerint 18 óra körül érte a vég. A halott Petőfiről egy osztrák őrnagy tanúskodott több évtizeddel később. Fogoly tisztek tanúvallomásukban
„egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőt” azonosítottak
a nemzet költőjével. A holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést a honvédcsapatok állásáról. Feltételezett halála helyén, az Ispán-kútnál ma emlékmű magasodik, de a teóriát sokan nem fogadják el.
Egy neves Petőfi-kutató,
Szűcs Gábor szerint a költő nem az Ispán-kútnál, hanem egy kukoricásban esett el, és nem lándzsa, hanem kard okozta seb végzett vele.
Mivel Petőfi holtteste a mai napig nem került elő, számtalan egyéb feltételezés jelent meg sorsáról. Az egyik legnépszerűbb szerint a költő túlélte a csatát, orosz hadifogságba esett és a távoli Szibériában halt meg. Ezt a teóriát egy 1989-ben, Irkutszk közelében talált csontváz látszólag alátámasztja, ám az elmúlt 25 évben senkinek sem sikerült bebizonyítania, hogy a csontváz Petőfié volna.
A szibériai csontokat amerikai (1994) és kínai (2015) szakértők is tanulmányozták,
de a mindent kétséget kizáró DNS-vizsgálathoz szükséges volna a Petőfi család Fiumei úti sírjának megbontása és a mintavételezés, amihez a magyar állam mindeddig nem járult hozzá. Az amerikaiak szerint a csontváz egy nőé, a kínaiak szerint Petőfié. A szibériai maradványok jelenleg valahol Európában vannak, kevesek által ismert, titkosított helyen.
A segesvári csatában összesen 1200 magyar katona lelte halálát, ami tovább nehezíti a kutatást. Ha ugyanis valóban itt esett el Petőfi, akkor a tömegsírok maradványai közt rendkívül nehéz feladat Petőfi Sándor csontjainak azonosítása.
A mérleg
Történészek szerint
a segesvári ütközet Bem előrelátásának köszönhetően korántsem volt végzetes:
a sereg maradéka egyesült további csapatokkal, és a hónap elején már apróbb győzelmeket is elért az oroszok ellen.
Mégis, minden hiába. Másfél hónappal az orosz intervenció indulása után az erdélyi hadsereg elveszítette állománya háromnegyedét, ami szerencsére nem elsősorban vért és holtakat jelentett: a hadosztályokból ekkor már tömegesen szöktek a katonák.
Az augusztus 6-án vívott nagyszebeni és nagycsűri ütközetekben aztán a többszörös túlerőben harcoló orosz és osztrák erők felmorzsolták Bem erdélyi seregének jelentős részét, majd a magyar főerők is döntő vereséget szenvedtek Temesvárnál. Összességében mégis elmondhatjuk:
a lengyel tábornok a nehézségek ellenére hősiesen teljesítette vállalt feladatát,
ugyanis Lüders tábornok, az orosz célkitűzéssel ellentétben, nem tudott kijutni a magyarországi hadszíntérre.
*
Felhasznált irodalom:
https://honvedelem.hu/hatter/multidezo/petofi-halala-1849-julius-31-31.html
https://mult-kor.hu/hova-tunt-petofi-a-segesvari-csata-utan-20161215
https://rubicon.hu/kalendarium/1849-julius-31-a-segesvari-csata
https://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/06/30/165_eve_volt_a_segesvari_csata
https://eduline.hu/felnottkepzes/Megtalaltak_Petofi_Sandor_sirhelyet_UJ5YVQ
https://hu.wikipedia.org/wiki/Segesv%C3%A1ri_csata
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.
Jókai Mór írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csehov, a világhírű orosz drámaíró fiatalon Jókai stílusában írt kisregényt, a norvég Ibsen pedig mikor Budapesten járt, személyesen kereste fel.
Jókai Mór az 1848-as esztendőt tartotta élete legfontosabb évének, mint fogalmazott: „Huszonhárom esztendős koromban egy év alatt forradalmat csináltam, háborúba mentem és megházasodtam.”
Jókai szerint a heves magyar vérmérséklet miatt lett divat a pisztoly- és kardpárbaj Magyarországon, ő sem maradt ki a „párbajmániából”.
Sokan féltették Jókai Mórt a gyermekes, jóval idősebb Laborfalvi Rózától, ám 38 éven át, egészen a színésznő haláláig éltek házasságban.
A sport fontosságát már akkor hangsúlyozta, amikor a legtöbben még nemet mondtak a rendszeres testmozgásra.
A magyar kormány előre figyelmeztetett: az orosz energiára kivetett szankciókkal lábon lövi magát az EU.
A gazdag nyugati országokban nagyobb arányban érzik úgy az emberek, hogy gondot okoz a megélhetés, mint Magyarországon. Ezek a tények.
