Idén új formában tért vissza a Libri Irodalmi Díj, amelyet tizenkét kategóriában osztottak ki, kizárólag a tavalyi eladási példányszámok, azaz a közönség körében való népszerűség alapján. Az elismerést mások mellett Karikó Katalin, Visky András, Orvos-Tóth Noémi és Mező Gábor kapta, a gyerekirodalmi életműdíjas Marék Veronika lett.
Nyitókép: Ludvig Orsolya Stefanie, Karikó Katalin és Köbli Gyula, a Libri–Bookline vezérigazgatója a Libri irodalmi díjak átadóján (Libri)
***
„Mi a könyveket szeretjük, Mindenféle könyvet szeretünk. Szeretjük a gyermekirodalmat, a szórakoztató irodalmat, a krimiket, a romantikus történeteket, a szépirodalmat, a tényirodalmat, a történelmi és a dokumentarista történeteket.
Nem kizárólag egy zsáner az, ami értékes.
Szerintünk minden értékes, a szerzők írjanak bármilyen stílusban, rendkívül fontos a tevékenységük, és elismerésre méltó, hiszen miattuk lesznek olvasók, a gyermekirodalmi szerzők miatt lesznek majd felnőtt olvasók, és a felnőtt olvasókat is meg kell tartani” – indokolta meg az átadón Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója, miért döntöttek a megújítás mellett.
Hozzátette, az idei, Együtt olvasunk jelmondat sem véletlen. Azt szeretnék, ha a könyveken keresztül valódi közösségek kialakulását segíthetnék, éppen ezért annyira fontos, hogy az idén visszatért Libri irodalmi díj odaítélésében a korábbiaknál – amikor is ötfős zsűri döntött egy szakmai bizottság előválogatta tíz kötetből – jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak az olvasóink.
Akiknek a választása, az eladott példányszámok alapján legalábbis a következőképpen alakult. A 2023-as év közönségkedvence Frei Tamás Puccs Moszkvában című regénye lett, az év szépirodalmi műveként Náray Tamás Barbara – A végzet című regényét ismerték el. Díjazták 2023 a határainkon túl legnépszerűbb könyvét és a tavalyi év legjobb tényirodalmi kötetét is; előbbi elismerésben Visky András Kitelepítés című regénye, utóbbiban Karikó Katalin Áttörések című életrajzi műve részesült.
Az év történelmi tényirodalmi könyvei között Mező Gábor A kultúra megszállása című kötetét szerették a legjobban az olvasók, míg a számok alapján az elmúlt másfél évtized legsikeresebb könyve Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című bestsellere volt. A legolvasottabb debüt író díját Iglódi Csaba vehette át a harminc éven át készült Dreher-szimfónia regényéért,
és Libri irodalmi emlékdíjat kapott Szőcs Géza.
2023 legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyveként Walter Isaacson Elon Musk-életrajzát nevezték meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Áttörések címmel megjelent Karikó Katalin önéletrajzi kötete. A Helikon Kiadó gondozta írást ma mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián; a rendkívül derűs és pozitív hangulatú beszélgetésen a családi történetek mellett a tudományos kutatások valódi célja, a stresszkezelés módjai, sőt még Columbo hadnagy is szóba került.
Ezt is ajánljuk a témában
Visky András Kitelepítés című könyve tavaly ősszel jelent meg, és alaposan felkavarta a kortárs magyar irodalom állóvizét. Interjú.
„Kiváló szerkesztőkkel dolgozhattam együtt, a könyveim nélkülük nem lennének azok, amik. A könyvkiadás csapatmunka, és a végeredményre szerzőtől kezdve a szerkesztőkön át a borítót tervező grafikus, vagy a fülszöveget jegyző szövegíró munkája is hatással van” – mondta az átadón a szépirodalmi díjazott Náray Tamás, majd megköszönte az olvasóknak, hogy a könyvei megvásárlásával mintegy „kiprovokálták” számára ezt az elismerést.
A fentiek mellett ezúttal három kategóriában jutalmazták a jelentős gyermekirodalmi alkotásokat és szerzőket is. Az elmúlt tizenhat év gyermekirodalmi sikerkönyveként ismerték el Berg Judit Rumini című művét, az év gyerekkönyve Bartos Erikától A csigaház kincsei lett, Marék Veronika író-grafikust pedig gyerekirodalmi életműdíjjal tüntették ki.
„A gyerekekhez mindig őszintén kell szólni, nem szabad hazudni. A mai gyerekek és a régi gyerekek abban teljesen egyformák, hogy kíváncsiak és válaszokat várnak. Mi a meséinkkel segíthetünk nekik ebben” – mondta a sok más mellett a Boribon és A kockásfülű nyúl megálmodója, aki a jövőre vonatkozóan viccesen azt is elárulta, „odáig züllött”, hogy életében először egy felnőtteknek szóló mű, méghozzá családregény írásába fogott bele.
Karikó Katalin szintén személyesen vette át a Libri-díjat, amellyel kapcsolatban a rá jellemző egészséges humorral úgy fogalmazott, sosem gondolta volna, hogy egyszer irodalmi díjat is kap, de azért senki ne várjon folytatást, irodalmi Nobelt meg pláne.
Ezt is ajánljuk a témában
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
A szervezők azt is elmondták, jövőre a döntőbe jutásnál ugyancsak az értékesítési adatokat veszik figyelembe – vagyis első körben szintén az olvasók szűrnek –, a hosszú listán szereplő alkotásokat pedig egy online zsűri szűkíti majd tovább. Az így kialakult rövid lista zsűrijében között többek között tanár, könyvtáros, boltvezető és irodalmár is helyet kap majd.
A magyar kutató szerint az amerikai támogatások megvonása miatt nem áll le az mRNS vakcina fejlesztése.
Az új központ infrastruktúrája még regionális szinten is páratlan, új területeken fogja támogatni az egyetemen folyó kutatásokat – emelte ki a rektor.
A Nobel-díjas professzor felháborodott a csalók miatt.
A nemzeti géniusz élt és élni fog, ám kiemelt törődést igényel. Constantinovits Milán írása.
A magyar kutató 70 éves lett.
A biokémikus problémának látja, hogy amíg korábban a természet megértése volt a kutatás célja, ma már publikáció vált a legfontosabbá.
„Ki finanszírozza a migrációt?” – fogalmazott Elon Musk.
Gruber Zsombort és társait meglepte, hogy Robbie Keane a szünetben egyszerre cserélt négyet.
