Ilyen még nem volt a magyar Parlamentben

„Több mint száz év alatt sok minden történt az Országház falai között, de egyvalami még biztosan nem: ez idáig soha nem vetíttek az Országházról szóló mozit a Főrendiházi ülésteremben” – mondta Kövér László Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján. Az Országgyűlés elnöke hozzátette, nemcsak ezért volt kivételes alkalom ez a premier, hanem mert a Nagy András rendezte alkotás önmagában kuriózum; korábban készült ugyan néhány kisfilm a Parlamentről, de a múltját, jelenét, építészetét, művészetét ilyen összetett módon bemutató mozgóképet, amely másfél éven át tartó intenzív munka eredményeként jött létre, mostanáig nem láthattunk.

„Az épületet egykor elődeink alakították, ma pedig az épület alakít bennünket, eszméinkben, életérzésünkben, nemzeti ambícióinkban, és elhivatottságunkban.

Ráadásul mértékadó nemzetközi turisztikai médiumok rangsoraiban rendre a világ tíz legszebb ilyen típusú látványossága között szerepel, van, amikor egyenesen első helyen” – hangzott el még Kövér László rövid felvezetőjében. 

A nemzeti géniusz megnyilvánulása

A házelnök azt is megjegyezte, hogy az Országház nem csupán a magyar államiság és szuverenitás szimbóluma, de a magyar nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása is. Amely fogalom szerinte nem metafizika, hanem olyan közösségi hajtóerő, amely a közös föld, a közös nyelv, kultúra és történelem által kovácsolt sorsközösségben fogant.

„Mindig voltak és korunkban is vannak, akik nem hisznek az ilyesmiben. De mi igen, és ennek a hitnek a kézzelfogható bizonyossága ez az épület. Aminek létrejöttéhez olyan nagyságok kellettek, mint az egykori miniszterelnök gróf Andrássy Gyula és a tervező Steindl Imre. 

Mindezzel kapcsolatban megemlítette azokat a korabeli támadásokat is, amiket az önmagukat a progresszió képviselőinek tartók Steindl pályaműve, majd a már kész épület ellen intéztek, többek között „óriási forgalmi akadálynak” nevezve azt – hasonlatosan azokhoz a negatív hangokhoz, amelyeket 2010 után a Kossuth tér eredeti állapotának visszaállítását követően lehetett hallani.

Ezután Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszélt arról, hogy az Országház csodálatos épülete, ami „maga a történelem” régóta megérdemelt egy átfogó, a történetét a kezdetektől napjainkig bemutató filmet. Ami lehetővé teszi, hogy a vezetett sétákon túl megismerjük a ház titkait, el nem mondott történeteit; „erre film a legalkalmasabb eszköz, és most nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotás született”.

Utazás a pincétől a padlásig

Ezt a nemzetköziséget erősíti a narrátorválasztás is. Ema Horváth felvidéki magyar származású amerikai színésznőt mások mellett A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismerheti a közönség, most pedig egyfajta személyes idegenvezetőként, angol nyelven (magyar felirattal) kalauzolja végig a nézőket a pincétől a padlásig. 

Vele, sőt időnként az ő szemén keresztül tárulnak fel a Parlament legapróbb titkai is. Például, hogy pontosan hol áll és mit szimbolizál Zsolnay Vilmos szobra, mikor és miért költözött több száz gyerek hetekre a csodálatosan díszített falak közé, hogyan és hova menekítették a Róth Miksa festette üvegtáblákat Budapest második világháborús ostroma idején vagy hogy milyen, ma is látható nyoma van a Tisza István elleni, 1912-es, az Alsóházi teremben elkövetett merényletnek.

Mindezt rövid, frappáns, így teljesen befogadható szakértői magyarázatok kísérik. A többek között Keserü Katalin, Nógrádi-Kerekes Margit és Rozsnyai József művészettörténészekkel, Lukács Józseffel, az Országház főépítészével, Hermann Róbert történésszel készített interjúk részleteiből ráadásul nem csupán a tényeket ismerhetjük meg, hanem a Parlamenttel kapcsolatos korabeli heves ízlésviták természetét is, 

Hogy ne vesszünk el mindenben, arról a lenyűgöző képsorok gondoskodnak, beleértve az archív, például ’56-os és a legmodernebb technológiával készült mostani felvételeket is. Utóbbiak a rendező-operatőr Nagy András szerint azért is figyelemre méltóak, mert az új technikai eszközöknek (drónok nagyfényű objektívek stb.) hála az Országháznak olyan pontjait is meg tudták közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott, valójában még azok sem, akik építették.

Az ország háza így minden túlzás nélkül egy szépen kivitelezett, hosszában, hangulatában és emészthetőségében is turistabarát mozi lett, ami vállalt célját – még jobban felkelteni az érdeklődést Budapest ékköve, így a magyar főváros, illetve hazánk iránt – abszolút teljesíti. Sőt, még nekünk, itthoniaknak is tud időnként újat mondani.