A legdrágább magyar, akit nem érdekelt sem a pénz, sem a világhír – jön a Műcsarnok centenáriumi Reigl Judit-kiállítása

Idén, május 1-jén ünnepelte volna századik születésnapját Reigl Judit. Az absztrakt expresszionizmus egyik legnagyobb mesterét időskorában fedezte fel magának a világ; művei ma már százmilliókért kelnek el a világ legnagyobb aukciósházainál, és  mások mellett a Metropolitan, a Tate Modern és a Centre Pompidou gyűjteményeiben és a legnagyobb magángyűjtők kollekcióiban is megtalálhatók.

„Állítólag hároméves koromtól azt mondtam, festőművész leszek” – mondta Reigl Judit egy 2012-es interjúban. Akárhogy is, a szüleivel a Práter utca legvégén, nagy szegénységben élő, „folyton kérdezősködő” kislány tizenegy éves korától tudatosan készült a pályára. A Képzőművészeti Főiskolán mestere Szőnyi István lett, akiről így beszélt: „Szerettem volna, hogy tanítson valamit technikailag, de nem tanított, csak nagyon jól kritizált. 

1946-ban három csoporttársával – Bíró Antallal, Böhm Lipót Poldival és Zugor Sándorral – a római Magyar Akadémia ösztöndíjának köszönhetően Olaszországba ment; csoportjukat ma Négy Apostolként emlegetik

„Ez nem igazi ösztöndíj volt, a tanárok adták össze, 6000 lírát kaptunk, ami nagyon kevés volt. Ezért elmentünk rajzolni teraszokra, én portrékat csináltam, Bíró Antal pedig karikatúrákat” – mesélt ugyanebben az interjúban az ott töltött időszakról. 

Amikor hazatértek, Reigl Judit útlevelét rögtön a magyar határon elvették, azt soha nem kapta azt vissza, hiába járt be minden héten a minisztériumba. Az itthonlét alatt úgy érezte magát, „mint akit bedobnak a pokolba”; Rákosi-, Gerő- és Sztálin-portrék elkészítésére szólították fel. Nem csoda, hogy azt gondolta, mihamarabb ki kell innen szöknie. Ez végül kilencedjére sikerült, sokheti hányattatást követően, kilenc határon átjutva érkezett Párizsba, ahol egyből Hantai Simont kereste fel. Hantai mutatta be a szürrealizmust „feltaláló” André Bretonnak is, aki egy később neki írt levélben így méltatta Reiglt:

Breton egyébként azonnal kiállította volna Reigl műveit, ám a festő akkor még úgy gondolta, hogy „nem kész”, ezért csak jó néhány hónappal később mondott igent az ajánlatra. Első önálló kiállítása 1954. november 20-án nyílt meg a Galerie à l'Étoile scellée-ben, ahol figuratív és absztrakt műveket is bemutatott. Kezdetben szürrealista képeivel aratott sikert, majd előbb a totális automatikus írást létrehozva, a gesztusfestészeten át a teljes absztrakcióig jutott. 

Életművének korszakai egymásra épülve, sokszor egymást átfedve, szorosan összefüggenek. Találkozása a háború utáni Párizsban a kortárs művészettel, különösen Max Ernst, André Masson és Roberto Matta munkásságával arra ösztönözte, hogy bővítse alkotói eszköztárát: kaparta, dörzsölte vásznait, egymáshoz préselte és lenyomatolta őket. Művészetét Franciaországban, az NSZK-ban és az USA-ban is díjakkal ismerték el. 

Mindez őt magát egyáltalán nem érdekelte, sosem akart híres, pláne nem világhírű lenni.

„Célom nem volt. Utam volt. Miért festek? A Jóisten tudja. Becket nagyon jót válaszolt, amikor megkérdezték, miért ír, azt mondta, »én csak erre vagyok jó«. A festészet jelenlét. Ha a jelenlétem a festészetemen keresztül megtörténik, akkor boldog vagyok. Mert az azt jelenti, hogy olyan kapcsolatot találtam az egyesült világban, ami kiteljesülőbb forma, mint az én »kis énem«. (…) Azt csinálok mindig, amit akarok. 

 – mondta magáról a kilencvenhét éves korában, egy Marcoussis melletti idősotthonban elhunyt Reigl Judit.

Aki már nyolcvanéves is elmúlt, mire Magyarországon is elkezdték megismerni a műveit: Makláry Kálmán galériás közreműködésével 2005-ben a Műcsarnokban, 2010-ben a debreceni Modemben, 2014-ben pedig a Ludwig Múzeumban rendeztek számára egyéni tárlatokat.

A Műcsarnokban most, október 4-én nyíló és január végéig látogatható, Reigl Judit 100 | Reigl Judit és a Második párizsi iskola című kiállítás a centenáriumi év eseményeinek megkoronázásaként a hét évtizedes alkotói életút legátfogóbb bemutatója az intézmény és a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria együttműködésében. 1700 négyzetméteren számos különlegességet kínálnak a látogatóknak: 

A válogatásban a nyolcvan Reigl Judit-kép mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóktól is szerepelnek művek, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.

Nyitókép: Reigl Judit (Fotó: Kálmán Makláry Fine Arts)