Vajon még most is köztünk élnek a szektavezérek ?

Mióta a mozi és a televíziózás megjelent az emberek életében, nagy népszerűségnek örvendenek a krimik, a thrillerek és a horrorok. A legtöbb popkultúra-fogyasztó szeret rettegni, ezért is nem meglepő, hogy felkapottak az olyan valós eseményeket feldolgozó sorozatok, mint a Szörnyeteg, amely a sorozatgyilkos Jeffrey Dahmer történetét dolgozta fel, vagy a Mindhunter – mit rejt egy gyilkos agya. De az is beszédes, hogy a jelenleg a Disney+-on elérhető Gyilkos elmék, amely az FBI viselkedéskutató részlegének ügyeit tárta a tévézők elé, is több mint 15 évadot élt meg.

Azonban nem csupán a sorozatgyilkosok mozgatják meg a nézők fantáziáját, hanem a szektavezérek is. Hiszen kinek ne lenne ismerős Charles Manson, Jim Jones vagy Marshall Applewhite neve. Ezek a férfiak mind mind korszakalkotóak voltak, nem ritkán tömegeket mozgattak meg, 

Az ő történeteiket követhetik végig az érdeklődők a Netflix július végén debütált új, hat epizódos dokusorozatában. A Hogyan váljunk szektavezérré? című sorozat amellett, hogy hat különböző szektavezér életútját, „felemelkedését” és bukását tárja elénk, megismertet bennünket azokkal a lépésekkel, amelyek megkerülhetetlenek ahhoz, hogy egy messiástudattal bíró vezető hatást gyakoroljon követőire. A könnyen és gyorsan „fogyasztható”, alig harmincperces epizódok során az imázs felépítésétől a „nyáj bővítésén át” és a követők elméjének megváltoztatását át eljutunk oda, hogy miként válhat valaki „halhatatlanná”. 

Ami a részletgazdagság mellet igazán ijesztővé teszit a sorozatot, az az, hogy a széria narrátora a történetek ismertetése során többször is egyfajta „használati kézikönyvet” emleget, amely lényegében bárki számára elérhető. Így úgy tűnik, hogy amíg lesznek csüggedt és reményvesztett emberek, akik kiutat és kapaszkodót keresnek nehéz helyzetükből, addig félő, hogy lesznek olyan meghasonlott személyiségek is, akik ezt kihasználva igyekeznek felépíteni saját magukat, és próbálnak nyomot hagyni a világban. 

Sőt, a készítők még tovább mentek. Azzal tették hitelesebbé a sorozatot, hogy 

aki testközelből tapasztalhatta meg ezeknek a csoportosulásoknak a működését, szigorú, belső szabályait és nem ritkán egy olyan pszichikai hadviselést, amely akár egy életre nyomot hagyhat egy ember lelkében.

A dokumentumsorozat ajánlóját alább tekinthetik meg:

A valósággal való egyezés a véletlen műve lenne?

Engem személy szerint Jim Jones és Aszahara Sókó „munkássága” és tettei ráztak meg leginkább. Jones kapcsán többek között elhangzott, hogy „a művészi szintű megtévesztés egy dolog, de amikor Isten nevét is bedobod a mixbe, az emberek nagy többsége azt mondja: bárhova követném őt.” Pedig a háttérben valójában drogok és mocskos pénzügyek húzódtak meg. Arról nem is beszélve, hogy Isten csak sokadlagos szereplő volt a Népek Templomában. Az egész felhajtás, a turnék, az előadások és végül a dzsungel mélyén felhúzott, végül vesztőhellyé vált Jonestown 

Egyes szakértők szerint Jim Jones azután kezdte elveszíteni a kontrollt tevékenysége felett, miután rászokott a serkentőkre és a nyugtatókra. A vég felé is megbomlott elméje és rendszere lökte. Ahogy egyre többekről hullott le a rózsaszín szemüveg, és döbbentek rá, hogy miként csapták be őket éveken keresztül, sokak nyelve megeredt, és az önjelölt messiás menekülni kényszerült. Végül, miután az antiutópiává vált falvában is falhoz szorították, leghűségesebb híveinek utasításba adta, hogy hörpintsék ki a méreggel teli poharakat. A többit már ismerjük: mintegy 900 értelmetlen halál, és megannyi, máig megválaszolatlan kérdés.

De érdemes Aszahara Sókó terrorcselekményeit is felidézni, amelyeket azután követett el rendíthetetlen híveivel, hogy csúfos vereséget szenvedett a japán választásokon. A spirituális guruként és jógaoktatóként ismert kultuszvezér által éveken át hirdetett végső csata végül a fizikai valóságban teljesedett ki. Az egyik követője által kifejlesztett szaringáz hatásaitól a tokiói metrótámadás során 1995 márciusában tizennégy ember vesztette életét és többezren megsérültek. Az Aum tagjai tagadták, hogy közük lett volna a támadáshoz, de amikor a második kísérletük kudarcba fulladt, a rendőrség Aszaharát több mint tíz másik szektataggal börtönbe zárta, majd 2018 nyarán kivégezték őket. Tehát Aszahara istenné válása és világ megújítása sem jött össze.

Ahogy pörgettem az epizódokat, sokszor az a mondat jutott eszembe, ami gyakran elhangzik a filmek végén, azaz

De valóban így lenne? Mert ha valóban létezik egy „kézikönyv”, aminek tanácsait követve az arra fogékonyak akár szektavezérré válhatnak, akkor nem kizárt, hogy ma is köztünk jár-kel néhány közülük. Eltévelyedett és reményvesztett „bárányok” pedig mindig akadnak a társadalomban, akiknek szükségük van egy „pásztorra”. De mint a fenti példák is mutatják, egy-egy ilyen csoportosulás előbb vagy utóbb felbomlik, és ha a közösségnek szerencséje van, akkor véráldozat nélkül kerülnek be egy adott ország vagy település krónikájának sötét oldalaira.
 

Nyitókép: The Jonestown Peoples Temple Research Project Facebook-oldala