A mezőkeresztesi évek alatt, fiatalon látta azt is, mikor az ötvenes években elvitték a család lovait, elvitték, be a termelőszövetkezetbe. Koncz Gábor pedig nézte az apja és nagyapja kétségbeesett arcát és ökölbe szorított kezét és akkor értette meg, „a parasztnak nem is a föld, hanem a ló az istene.” A mezőkeresztesi évek tették azzá, ami lett. És ezért büszke rá, hogy ma már a városban ott áll egy szobor róla: „A templom mellett, három méteres” – mondja a népszerű színész, aki Fábián Bálinthoz hasonlóan kereste Istent, de ő meg is lelte. „Amikor IV. Bélát játszottam, a szerepben megkérdeztem az érseket, hogy annak idején a tatárokkal vívott háborúban miért nem segített engem az Isten? És miért bünteti a jót és miért jutalmazza a gonoszt? Nagy kérdések. Én ennek ellenére hiszek, vallásos vagyok, de tudom, hogy tartozik nekem az Isten. Örülnék, ha megsimogatná néha a fejemet.”
A mai születésnapján az Újszínház művészei látogatják meg az otthonában és készül róla egy életrajzi dokumentumfilm is. Habár érzi a 85 év nyűgét, manapság is rendszeresen felül a vadászlesre és hamarosan Horvátországba utazik a feleségével, egy kicsit pihenni. „Miatta megyek, én már mindenhol jártam, mindent láttam”– mondja ezzel kapcsolatban. A filmjeit megkapta DVD-n, néha le is ül megnézni egy-egy alkotást, csak az szomorítja el, hogy a szereplők közül már csak ő él. A világ dolgai 85 évesen is foglalkoztatják, s nagyon nem tetszik neki, amit az ukrán–orosz háborúról olvas vagy hall, és szerinte az Egyesült Államok áll a konfliktus mögött „Amerika borzalmas. Kiirtották az indiánokat, majd odavitték gályán a rabszolgákat. Aztán elmentek Afganisztánba, Vietnámba, Koreába. Nem szeretem, ha valaki erővel, pénzzel politizál” – folytatja.