Ma ünnepelné hetvenötödik születésnapját Cserháti Zsuzsa. Az éppen húsz évvel ezelőtt, ötvenöt éves korában meghalt, tragikus sorsú énekesnőre fia is emlékezik.
„Az évfordulókon nem megyek ki a temetőbe, ilyenkor otthon emlékezünk meg róla. Luca és Dani tizenöt és tizenhárom évesek és bár nem ismerhették a nagymamájukat, rengeteg felvételt láttak és hallottak róla. Ma is érzem anyu jelenlétét és édesapámét is, akit korán veszítettem el" mondta a Blikknek Szirtes Krisztián.
Cserháti Zsuzsa fia felidézte azt is, milyen életre szóló örökséget kapott az édesanyjától, ami meghatározza a mindennapjait.
„Anyu nagyon maximalista volt, mindent végigvitt, ezt tőle örököltem. Emlékszem, egyszer egy egész rajzfüzetet másoltam át, anyu pedig mondta, hagyjam, de nem hagytam. Éjjel háromkor a füzeten aludtam el, de megcsináltam. De az is örök emlék marad, amikor azt mondta,
kedvességgel és szeretettel bármit el lehet érni.
Ez mindig eszembe jut például, amikor ügyeket intézek... és szinte hallom a hangját is.”
Azt a jellegzetes hangot, ami ma is gyakran felcsendül a rádiókban. Kicsi, gyere velem rózsát szedni; Árva fiú; Édes kisfiam, Porsche, szerelem, száguldás; Boldogság, gyere haza; Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem – csak néhány a Cserháti Zsuzsa által sikerre vitt dalok közül, amelyeket túlzás nélkül az egész ország ismer, még azok is, akik nem különösebb rajongói a műfajnak.
Azt viszont manapaság egyre kevesebben tudják, hogy a húsz évvel ezelőtt, 2003 júliusában elhunyt énekesnőnek – fia talált rá holtan a lakásában –, milyen felemás sors jutott.
Pedig a karrierje mondhatni álomszerűen indult.
előbb csak vokálozott, majd nem sokkal később már önálló számokat is énekelhetett az akkor már országos sztárnak számító Szécsi műsorában. Aztán a kor szokása szerint jöttek a kötelező lépcsőfokok: televíziós szereplések, koncertek, kis- és nagylemezek. Az 1972-es Táncdalfesztiválnak Cserháti Zsuzsa volt az egyik nagy felfedezettje, a Nem volt ő festő és a Repülj, kismadár című dalokkal indult. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszekkel, 1979-ben a sopoti fesztivált a Különös szilveszterrel. Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze is megjelent 1978-ban és 1981-ben.
Utóbbi címe – Többé nincs megállás! – azonban nem vált önbeteljesítő jóslattá. Az 1981-es Tánc- és popdalfesztiválon A boldogság és én című dala már semmilyen elismerést nem kapott,
A „popcézár” Erdős Péter ugyanis nem neki szánta a főszerepet a nyolcvanas évek női előadóművészei között. És mivel a vigaszdíjat – legyen vokalista Csepregi Éva mögött a Neoton Famíliában – Cserháti visszautasította, a központi hatalom nem kegyelmezett: koncertlehetőségekhez ettől kezdve alig jutott, dalait nem játszotta többé a rádió, nagylemeze nem jelenhetett meg.
A villámgyorsan a perifériára tolt énekesnőt ismerősei-barátai próbálták segíteni, énekelt többek közt Szakcsi Lakatos Béla zenekarával és a Deák Big Banddel, illetve vokálozott számos lemezen. Az ő ötlete volt, hogy az akkoriban éppen Skandináviában vendéglátózó Charlie-val legyen egy közös duettjük, így született meg az azóta örökzöld Száguldás, Porsche, szerelem 1984-ben. Évekig a Moulin Rouge éjszakai műsorának fő fellépője volt, majd Debrecenbe költözött, és Arany Bika bárjának rendszeres énekese lett. Közben a magánélete sem alakult túl fényesen. Házassága, amelyből egyetlen gyereke, Krisztián született, nem sikerült, pajzsmirigy-problémák miatt túlsúlyos lett, aminek következtében egy időre teljesen visszavonult a színpadtól, és saját bevallása szerint „szinte elfeledve, szegénységben” élt.
Egészen a kilencvenes évek közepéig, amikor a Tankcsapát, valamint a Kispál és a borzot is szerződtető Rózsa Records okos húzással újra divatba hozott három nagyágyút: Cserháti Zsuzsát, Horváth Charlie-t és Demjén Ferencet. Cserháti Hamu és gyémánt című CD-je 1996-ban szinte letarolta a zenei piacot, 2002-ig még négy albuma jelent meg, és végre az időközben erre tökéletesen megérett hangjának is köszönhetően elmozdulhatott a szívének kedves soul műfaj felé is.
a depresszióval és állandó fogyókúra-kényszerrel párosuló betegség, illetve annak szövődményei és egyéb szervi problémák okozták a halálát mindössze ötvenöt évesen. A nem sokkal később kiadott, Életem zenéje című válogatáslemez platinalemez lett.
Nyitókép: Budapest, 1985. június 23. (MTI Fotó: Hámor Szabolcs).
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
Gyönyörűen csavart a bal felső sarokba!
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
