Az elmúlt egy évben bemutatott magyar filmek legjava vonul majd fel a fesztiválon, a legkülönfélébb műfajokban.
2023. június 7-én a veszprémi Szentháromság téren A nemzet aranyai című film gálavetítésével kezdődik, és négy napon át tart majd a hazai filmek ünnepe, a Magyar Mozgókép Fesztivál. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében, a Magyar Filmakadémia védnökségével három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet láthatnak majd a filmbarátok – jelképes 500 Ft-os áron.
Az idei Berlinalén tartott világpremier után itt lesz Fehér György 1989-ben készült Szürkület című filmjének (pontosabban annak digitálisan felújított változatának) hazai premiere is. Az érdeklődők – az ország bármely részéről érkezzenek is – kedvezményes 2023 forintos áron válthatnak majd vonatjegyet Veszprémbe.
„Az Európa Kulturális Fővárosa és a Mozgókép Fesztivál kapcsolata – ha lehet így fogalmazni – egy születés előtti kapcsolat, hiszen mielőtt a Mozgókép Fesztivál ötlete megszületett volna, egy film-piknik formájában már jelen volt a régióban a mozgókép-kultúra. Amikor elkezdtük a felkészülést az idei évre, és elindult a Veszprém-Balaton kulturális fővárosi régió programjainak tervezése, tudtuk, hogy mindenképpen élni szeretnénk azzal a nagylelkű felajánlással, amelyet Káel Csaba tett a két program összekapcsolása terén” – mondta a veszprémi sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Hozzátette: a Bakony déli lejtőinek és a Balaton északi partjának régiói nem csupán látványosságaiknak köszönhetik, hogy ilyen gyorsan fejlődő térséggé váltak, hanem az ott élő emberek szorgalmának, műveltségének, az ottani kultúra szocializáltságának is.
„Úgy gondoltuk, hogy ezt az eseménysort közösségépítésre is felhasználjuk, hiszen a fesztiválok számunkra nemcsak kiemelkedő kulturális események, hanem olyan találkozási pontok is, ahol alkotók és az ország különböző tájairól érkező érdeklődők megismerkedhetnek egymással” – hangsúlyozta a miniszter.
Káel Csaba filmügyi kormánybiztos a sajtótájékoztatón kifejtette: nem titkolt céljuk, hogy a kultúra- és azon belül is a filmkedvelő közönséget kicsit megpróbálják kimozdítani Budapestről.
„Szerettük volna, hogy a szakma és a közönség egy olyan helyen gyűljön össze, ahol nem a napi rutinból megérkezve »esnek be egy plázába« megnézni egy filmet, aztán gyorsan elszaladnak. A cél az volt, hogy legyen egy hely, ahol néhány napig nyugodtan lehet beszélgetni egymással.
Az elmúlt egy évben bemutatott magyar filmek legjava felvonul majd a fesztiválon,
a legkülönfélébb műfajokban: a játékfilmtől a televíziós filmeken és dokumentumfilmeken át, az animációig. A magyar mozgókép teljes spektruma felvonul majd” – jegyezte meg Káel Csaba.
Kiemelte: Nagyon örül, hogy a Veszprém-Balatonfüred-Balatonalmádi aranyháromszögre esett annak idején a választás a helyszínt illetően, hiszen ha a körbenézünk, a világ számos nagy filmfesztiválja hasonlóan szép környezetben van. Nem véletlen, hogy Cannes-ban, Velencében vagy Karlovy Varyban alakultak ki ezek az ikonikus helyszínek – ugyanis ezek olyan fürdővárosok, ahol tulajdonképpen a nyitó- vagy a zárószezont koronázzák meg a fesztivállal.
„A filmesek életében a legjobban várt pillanat az, amikor a tervezgetést, előkészítést, gyártást és utómunkát követően az alkotásokat bemutathatják a közönségnek. Az EKF-fel együttműködve ezeket a pillanatokat sikerült az elmúlt években magasabb szintre emelnünk a közösen útjára indított új nemzeti filmfesztivállal, ami méltó ünnepe lett a magyar alkotásoknak, és immár harmadszor rendezzük meg.
A változatos és izgalmas film felhozatal, amiből a szervezők idén válogathattak és a közönség júniusban megnézhet, a magyar filmipar élénkségéről tanúskodik,
temérdek tehetség munkájának gyümölcse – a mi történeteink nagyvásznon” – mondta.
Káel Csaba emlékeztetett: azért is külön öröm az idei fesztivál, mert kettős ünnep van. A fesztivál bejelentésén túl a hétvégén, április 30-án van a Magyar Film Napja. Immáron 122 évvel ezelőtt, 1801. április 30-án mutatták be az Urániában az első magyar játékfilmet, kiváló magyar színészekkel, A tánc címmel.
A fesztivál igazgatója, Csáky Attila elmondta: minden film egy külön út, minden filmnek megvan a maga élete. Minden alkotás közöl valamit magunkról, a múltunkról, s üzen a jövőnknek.
„Balatonalmádi, Balatonfüred és Veszprém
mind-mind olyan városok, ahol a magyar történelemnek, a magyar kultúrának, a nemzeti identitás kialakulásának nagyon fontos századai hagytak nyomot.
A filmfesztiválok általában mindig összegzések, egyfajta kirakat, ahol az elkészült filmek megjelenhetnek. Nekünk nagyon fontos és szép üzenet, hogy itt lehetünk” – magyarázta a fesztiváligazgató, majd hozzáteszi: „S ha már összegzés, közel kétszáz film nevezett erre a fesztiválra, és ebből közel száz alkotást láthatnak majd idén a fesztiválozók.”
Csáky Attila ismertette a zsűri tagjait is: Bakos Katalin, Dobó Kata, Pesti Ákos, Vecsernyés János és Koltai Lajos fognak dönteni a díjak odaítéléséről.
Lapunk megkérdezte Koltai Lajost, a filmfesztivál zsűrijének leendő elnökét, elégedett-e az idei magyar filmterméssel.
„Nagyon sokféle film készült idén is, igencsak színes a paletta, amelyből kitűnik, hogy sokféleképpen gondolkodunk. Ez a dömping egyrészt azért van, mert sokáig nem jutottak az alkotók filmkészítési lehetőséghez, és most, hogy meg tudnak szólalni, megpróbálják elmondani azt, amit már régen szerettek volna. Erre az elmúlt években van mód.
Másrészt jóval több pénz is van ebben az iparágban, mint korábban volt. Ezek a pénzek jól lettek elosztva, így rengetegen pályáznak.
Sokszor meglepődöm, hogy te jó Isten, mennyiféle film. Elképesztő mennyiségű és műfajilag teljesen másfajta filmek jönnek ki sorban. És ez jó. Most szinte mindenki szóhoz jut, illetve minden műfaj szóhoz jut, és ki-ki a saját filmes nyelvén beszél” – vélekedik a világhírű operatőr.
Nyitóképen a zsűri. Forrás: MMF
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
„El kellene dönteni, hogy mi a probléma” – reagált a támadásra a politikus.
A miniszter szerint a magyar gazdaság sokkal ellenállóbb, minthogy az uniós pénzek esetleges visszatartása megroppantaná.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
„Az a célunk, hogy Magyarország az erős önkormányzatok országa legyen”– jelentette ki a miniszter Zalaegerszegen, a a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
