A leghuszárabb huszár és lehetetlen küldetésének története tisztességes mozi lett – de ez még nem a magyar történelmifilm-gyártás új hőskora.
Az elmúlt években sorra készülnek a magyar történelem egyes eseményeit, jól ismert vagy éppen elfeledett nagy alakjait a középpontba állító játékfilmek, a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet kifejezett célja az ilyen típusú alkotások létrejöttének ösztönzése és támogatása.
Egy biztos: a történelmi-kosztümös kalandfilm nagyon drága műfaj, a pénzhiány pedig rögtön meglátszik a végeredményen – láttunk már erre a közelmúltból negatív példát. És ez még csak az egyik, bár igen fontos tényező, amin el lehet csúszni. Mert hiába pénz, paripa, fegyver, ha nincs jó forgatókönyv, rendező és olyan színészek, akik nem csak a színpadon, a nagyvásznon is képesek hitelesen működni.
Rajtaütés a poroszokon, jelenet a Hadikból
A Hadikkal egyik szempontból sincs óriási probléma, de nem hozza el a várva várt áttörést sem. Olyan, mint egy tisztességesen összerakott tévéfilm, ami csak részben teljesíti a vállalását: a leghuszárabb huszárt és legnevezetesebb haditettét – Berlin elfoglalását – visszahozza a köztudatba, de mivel a tökéletes katona és családapa mögött nem látjuk a valódi embert, sem Hadik András személye, sem az általa végrehajtott lehetetlen küldetés sem érint meg minket különösebben.
Ami azért kár, mert
amikor 1757 októberében egy nagyjából ötezer főből álló különítmény élén elfoglalta és megsarcolta Berlint, alaposan megszégyenítve ezzel Frigyes porosz királyt. Hanem a kivételes életútja miatt is; szegény sorból – egy csallóközi kisnemesi családban született – küzdötte fel magát, és futott be fényes karriert a császári hadseregben.
A moziból utóbbiról szinte semmit nem tudunk meg, a cselekmény középpontjában kizárólag a merész berlini portya áll – az elindulástól a hazatérésig. Ami nem volna baj, mert a csata- és küzdőjelenetek, amelyeket a hazai kaszkadőrszakma egyik legjelesebbje, Gulyás Kiss Zoltán felügyelt, többek közt a Marvel-képregényfilmek kaszkadőrkoordinátora, Steve Dent segítségével, nagyjából működnek, még ha nem is rágjuk le a körmünket a nagy izgalomban. Nagyobb probléma, hogy
A fő- és mellékszereplők – hiába tesz meg a neves színészi gárda a Hadikot játszó Trill Zsolttól a Mária Terézia bőrébe bújó Horváth Liliig minden tőle telhetőt, és hiába vezeti a rendező Szikora János biztos kézzel őket – végig egydimenziósak maradnak, néhol egészen karikatúraszerűek. Egyetlen kivétel a dacos-renitens Gvadányi József (Molnár Áron) a többieknél jóval életszerűbb figurája. Talán ezért is lehet, hogy egy idő után az az ember érzése, mintha ennek a mozinak valójában nem is Hadik, hanem ő lenne a főhőse, akinek a későbbi sorsát is szívesen nyomot követnénk.
Csata Berlin utcáin, jelenet a Hadikból
Mindenképpen megsüvegelendő viszont a jelmeztervező, Szakács Györgyi szokásosan profi munkája. A korhű jelmezek elkészítése majdnem olyan lehetetlen küldetés volt, mint anno a berlini csíny, hiszen a kosztümöket egyenként kellett megtervezni, beleértve a civilekét és a különböző nemzetiségű és rendfokozatú (osztrák, porosz, szász) katonákét is. Nem beszélve a huszárruháról, ami különbözik a későbbi, általánosan ismert 1848-as öltözettől, és mivel egy sincs belőlük a világon,
Az pedig külön öröm, hogy egy rövid jelenet erejéig Tordy Gézát és Körtvélyessy Zsoltot is láthatjuk. Az ő jelenlétük egyszerre főhajtás a legendás 80 huszár című film emléke előtt, és emlékeztet minket a magyar történelmifilm-gyártás Várkonyi Zoltán fémjelezte – és úgy tűnik, még egy jó darabig megismételhetetlen – hőskorára.
Hadik-előzetes (Vertigo Média)
Borítókép és fotók: Takács Gergely
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
