A szerelem tartotta a Balatonnál, ahol aztán a fény festőjeként alkotott maradandót: 140 éve született Egry József.
Száznegyven éve, 1883. március 15-én napszámos, paraszti családban látta meg a napvilágot Egry József, s úgy tűnt, a kedvtelésből festő fiúnak esélye sem lesz a kibontakozásra. Lyka Károly művészettörténész viszont meglátta benne a zsenit, és az ő támogatásával kijutott Párizsba, majd Belgiumba is. Egry ekkortájt csak olajfestékkel dolgozott és messze állt attól a világtól, amely később a hírnevet is meghozta számára.
Aztán jött az I. világháború, Egry József pedig a badacsonyi hadikórházba került. Itt találkozott egy önkéntes ápolónővel, akivel egymásba szerettek. Hamar kiderült, Pauler Juliska férjnél van, ám a válást is vállalta a szerelmükért. Egry Józsefet ez a szerelem tartotta a Balaton partján,
Soha nem engedte el felesége kezét és a Balatonhoz is hűséges maradt, a badacsonyiak sokszor láthatták őt, amint a parton alkotott vagy éppen horgászott, mert az utóbbi is a szenvedélye volt.
Egry József portréja. Fotó: MTI-archív/Magyar Fotó/Várkonyi László
Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténész munkatársa szerint habár ma a magyar avantgárd festők jobban előtérben vannak, Egry József különleges helyet foglal el a magyar festőművészet történetében.
„A modern, haladó gondolkodású művészek közé tartozott. Drámai hangvételű, egyéni stílusú festményeit valójában egyetlen irányzathoz sem lehet besorolni” – mondja a szakértő.
Szerinte
„Olajpasztellt használt és nagyon híg állapotú festékkel dolgozott a papíron. Habár az érett korszakában csak néhány színt használt – legtöbbször sienai vöröset, okkersárgát, fehéret és kéket – mégis csodásan tudta megjeleníteni a belső érzésvilágát.”
Badacsonyi napsütés
A művészettörténész azt is elmondta, Egry nem csupán a Balatont festette meg, hanem azt a világot, amelyet számára sugallt: „Testet adott a fénynek, a párának, a természeti jelenségeknek. A visszaemlékezéseiben is leírta, hogy
leginkább a fényhatások izgatták a Balatont nézve”
Az úgynevezett Gresham-kör művészei közé tartozott, akik a Gresham kávéházban jártak össze. Egry József mellett két másik festőművész, Szőnyi István és Bernáth Aurél is a tagja volt az asztaltársaságnak. Kelen Anna szerint az ő megbecsülésük töretlen, a festményeik iránt jelentős a kereslet, ám kétségtelen, mostanában az avantgárd festőművészek alkotásait kíséri nagyobb figyelem.
A művészettörténész azt is elárulta, egy kvalitásos Egry-festmény húszmillió forint feletti értéket is képviselhet, a Balatont ábrázoló művei ma is keresettek. A korábbi korszakában, Párizsban vagy Belgiumban készült képei, amelyek még olajfestékkel készültek, kevésbé állnak fókuszban persze sok gyűjtő örülne, ha ezekből is lenne egy-két mű a nappalija falán.
Egry József végül 1951-ben, 68 éves korában aludt el örökre.
Nyitókép: Egry József: Aranyhíd. Fotó: Göcseji Múzeum
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
A férfi megbízott valakit, hogy a mérődoboz zárópecsétjét bontsa meg és alakítsa át a mérőórát.
A világhírű színész április elején a fővárosban is felbukkant.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
„Hiányoznak a hétvégék, az izgalmak.”
Mi, borászok vagyunk a világ legelfogultabb lokálpatriótái. Jásdi István írása.
A leendő Tisza-kormány gazdasági minisztere komoly önellentmondásba keveredett.
Nem a hatékonyságot szolgálja, ha a közösségi médián keresztül intézkedésekkel kapcsolatban az egyik miniszter a másikat helyreigazítja.
