„Azt gondolom, hogy senkit nem lehet felelőssé tenni felmenői tetteiért és senki sem kovácsolhat előnyt felmenői érdemeiből. Gusztustalannak tartottam, amikor a független-objektív tényfeltárók a még hivatalba sem lépett köztársasági elnököt a negyven éve halott apjának a nyolcvan évvel ezelőtti tetteivel savazták, továbbá amikor a kormánypropaganda a DK elnökét, vagy a volt miniszter Tisza Pártot megszemélyesítő volt férjét találta meg a nagyapjával. Most viszont – az áradásnak hála – ebben is sikerült szintet lépni.
Mennyire kell aljasnak lenni ahhoz, hogy valakit a születése előtt elhunyt, ráadásul a családját régen elhagyott, általa értelemszerűen soha zászlóra nem tűzött dédapja vérbírói múltjával próbáljanak meg lejáratni?