Egyre durvábbak a kampányok: ép lelkű ember itthon is nehezen viseli ezeket a heteket
Szüleim kisdiákként olykor kaptak egy körmöst az iskolában, amit nagymamáim természetesnek tekintettek.
Polgári karakter
Rovat hírei
Szűrés a találatok között
Publikálás dátuma
Tartalom típusa
41 db cikk összesen
Mondhatom: az amerikai papok nem féltek politizálni
Az elveknek következményeik vannak – szól egyik kedvenc amerikai filozófusom. Szilvay Gergely írása.
Szakály Sándor: Korosztályom vidéki, falusi gyermekei bizonyára többnyire ugyanezt tapasztalták és élték át. Rég volt, de igaz volt
Ülök a számítógép előtt, és azon gondolkodom, miként is telt el az a hetven esztendő, amely 1955. november 23-án éjjel negyed tizenegykor kezdődött, a világra jöttömmel.
Nagyon nagy a baj: már csak néhány percünk maradt, hogy elkerüljük a végzetet
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Rodrigo Ballester írása.
Meg lehet változtatni a nemzetek sorsát – magunk írhatjuk a sorsunkat, ha a vezetőkben megvan a szükséges elszántság
Azt a történelmi megbékélést ünnepeltük Pásztor István-díj átadásakor, amely nem jöhetett volna létre a három meghatározó vezető: Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és édesapám, Pásztor István nélkül. Pásztor Bálint írása.
Változtassuk meg a „jó sofőr” definícióját: az legyen a jó sofőr, aki képes együtt élni a forgalommal, és nem legyőzni akarja!
Ne az legyen a jó sofőr, aki a legügyesebben manőverezik nagy sebességnél, hanem az, aki képes együtt élni a forgalommal, és nem legyőzni akarja. Petri Lukács Ádám írása.
Ilyen már évtizedek óta nem volt: a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1600 év Attila-képét eleveníti meg mintegy 400 műkincs és műtárgy bemutatásával!
„Azét, mer én széköj vagyok, / Mindön embört nem uralok / Attila vót az én apám / Szép örökség maradt reám” (Kriza János: Vadrózsák – Székely népköltési gyüjtemény, 1863)
„Feszítsetek keresztre” – A magyar grófnő olyat tett, ami mindent megváltoztatott, ő állította az első karácsonyfát is
Beethoven tanította zongorázni, ő maga pedig egy országot tanított szeretni: Brunszvik Teréz nem kérte az arisztokrata luxust, inkább árvák és szegények közé ment.
Ókovács Szilveszter: Mily illő és üdvös volna, ha épp Budapest fordítaná vissza a zsákutcába szorultakat!
Komolyan úgy gondolta valaki, hogy Európában a Balkán széthullása után bármi elnyerte végső formáját? Hogy a status quo egyszerre jelen és jövő idő?
Agyrém: a liberálisok szerint „azért erősödik a jobboldal, mert szépen öltözködnek, jól néznek ki a politikusai”
„Profi” lett a jobboldal, sajnálkozott a Politico. Boris Kálnoky írása.
Magyarország világszinten a negyedik legelhízottabb nemzet – ezzel valamit kezdenünk kell
A médiából az árad, hogy „egyél kevesebbet, mozogj többet”, holott ez az egyik oka annak, hogy évtizedek óta vesztésre állunk a küzdelemben. Bedros J. Róbert írása.
Szegedi polgár esete a hadikölcsönnel
1900-ban a párizsi világkiállításon sokan megcsodálták Csókavári József három csodálatos papucsát is.
A kínai polgárság igenis szabadságszerető – nem is tűrné meg egy mindenbe beleszóló, elburjánzó állam létét
A sikeres kínai üzletember bőkezű mecénás, aki támogatja a kultúrát, szülőföldjét és alma materét, míg gyermekeit elit oktatási intézményekbe járatja. Kádár Gergely írása.
Picasso nem jött ide '56 után – maradt ugyanaz a „cinikus kommunista”, aki volt
Muszáj-e minden szempontot, beleértve a művész emberi minőségét is figyelembe vennünk a műalkotások megítélésekor?
1956 – „Ősz volt, ősz, napok, hetek, / vagy talán évek óta: karhatalmista ősz”
Csoóri Sándor és Petri György verse.
Hogy miért érdemes belevágni egy részletes családfakutatásba? Először is a szeretteinkért: idős szüleinkért, gyermekeinkért
És nem mellesleg önmagunkért. Másodszor: mert ezzel kiegészítjük és megerősítjük a családot összetartó szálakat.
„Majd elválik az estvéli imádsággal” – a székelyek már gyerekként tudják, hogyan kell válaszolni kényes helyzetben
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Lehet-e nagy művész egy hitvány ember?
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Cser-Palkovics András: Tűzijáték nem létezett Szent István korában, meg Budapest se, Székesfehérvár azonban igen
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.