Feketén-fehéren kiderült, mennyien támogatják Magyar Péter álláspontját Magyarországon

Az a hajó már elment, amelyre a tiszás politikusok szerettek volna felkapaszkodni – mutatott rá az elemző.

Azt a történelmi megbékélést ünnepeltük Pásztor István-díj átadásakor, amely nem jöhetett volna létre a három meghatározó vezető: Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és édesapám, Pásztor István nélkül. Pásztor Bálint írása.

A politika világában ritka az a pillanat, amikor az ünnepélyes protokoll mögül előtűnik a tiszta emberi tartalom, a valódi tisztelet és a közös jövőbe vetett hit. A Pásztor István-díj átadása ilyen volt; a nap, amely egyszerre szólt az emlékezésről, a partnerségről és a jövőtervezésről. Különös jelentőséggel bírt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök személyesen vették át az elismerést,
hiszen jelenlétükkel is hitelesítették azt az utat, amelyet közösségeink együtt jártak be.
Ez a díj nem csupán kitüntetés. A Pásztor István Alapítvány és közösségünk ezzel azt a munkát ismeri el, amely ma már Európa-szerte – sőt talán a világon is – követendő példává tette a magyarok és a szerbek kapcsolatát.

Azt a történelmi megbékélést ünnepeltük a díjátadáson, amely nem jöhetett volna létre a három meghatározó vezető: Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és édesapám, Pásztor István nélkül.
Sokan a 2013-as évet tekintik a fordulópontnak, amikor Csúrogon sor került a közös főhajtásra, elindítva a megbékélés formális és visszafordíthatatlan folyamatát. A történelem kereke valójában már korábban mozgásba lendült. A folyamat nem a nyilvános gesztusokkal kezdődött, hanem egy csendes, de sorsdöntő találkozóval 2010. február 23-án Budapesten. Ekkor ült le Tomislav Nikolić, Aleksandar Vučić, Pásztor István, Gojko Radić, Puskás László és Orbán Viktor, hogy megbeszéljék, mi fog történni a következő évtizedekben. Mindenki tartotta magát az elhangzottakhoz, és ami azóta történt, az példaértékű.
Három dologra volt szükség ehhez a munkához: bátorságra, kitartásra és vezetői felelősségre. Különösen a bátorságot kell hangsúlyoznunk. Bátorság kellett ahhoz, hogy 2014. október 30-án Aleksandar Vučić kormánya hetven év után törölje a szerb jogrendből a magyar nemzet tagjainak kollektív bűnösség elve alapján való megbélyegzését. Ez a bélyeg, amely minden civilizált európai országban megengedhetetlen, Vučić bátorsága nélkül talán még ma is ott lenne, ahogy sajnos ott van még néhány uniós tagállam jogrendjében. Korábban hiába próbáltuk ezt másokkal tető alá hozni, hiányzott a hajlandóság és a merészség. A díjátadás üzenete tehát egyértelmű:
meg lehet változtatni a nemzetek sorsát, magunk írhatjuk a sorsunkat, ha a vezetőkben megvan a szükséges elszántság.
Két éve édesapám, Pásztor István nélkül vagyunk kénytelenek folytatni ezt a munkát, de az elkötelezettségünk változatlan. A szövetséget azóta többször megerősítettük mindkét vezetővel, és nyugodt szívvel állíthatom: közösségünk abban érdekelt, hogy ezek a folyamatok
a jövőben is így működjenek.
A politikai sikerek mögött mindig emberi kapcsolatok húzódnak meg. A díjátadás napja bizonyítéka volt annak, hogy közösségünkre számítani lehet a határ mindkét oldalán, és mi is számíthatunk Orbán Viktorra és Aleksandar Vučićra. Ez a kölcsönös bizalom az alapja annak a jövőnek, amelyet együtt építünk.
A szerző a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán