Szegény, félárva fiúként indult, s kivételes építőmester volt, aki a Várkert Bazár megszületésénél is segédkezett: következzék Havel Lipót élete! Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Havel Lipót 1847-ben, a pesti forradalom kitörése előtt egy évvel született Leopold Havel néven, cseh származású családban. Az édesapja neves építőmester volt Pesten, a család ennek megfelelően kiváló anyagi körülmények között élt, ám Havel Lipót 11 éves korában drámai fordulatot vett a família élete, az édesapja ugyanis váratlanul meghalt. Az édesanyja varrásból próbálta eltartani a két fiát, de
Az álmait viszont nem adta fel: édesapjához hasonlóan elismert építőmester szeretett volna lenni.
Fordulópontot jelentett az életében, amikor a híres kivitelező, Wechselmann Ignác cégéhez ment dolgozni. Apa-fia kapcsolat alakult ki közöttük, amit az is mutat, hogy Wechselmann a halála előtt a végrendelete teljesítésére is Havelt kérte fel – de erről később.
Havel Lipót sokat köszönhetett Ybl Miklósnak is. A neves építész évtizedeken keresztül látta el kivitelezési munkákkal Havelt, mert tudta, pontos, megbízható ember. A különleges kapcsolatukról árulkodik Havel Lipót élete alkonyán írt naplója is, ahol szép szavakkal emlékezett meg
Hauszmann Alajossal is dolgozott, akit Ybl halála után a budai Várban folyó építkezésekkel bízott meg a királyi udvar.
Havel Lipót építőmester kivitelezésében készült el 1902-ben a Dísz tér sarkán álló háromemeletes bérpalota, amely a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egyletének székháza lett. Az épületet Hauszmann és veje, Hültl Dezső tervezte. Hauszmann már korábban, 1893-ban az új Igazságügyi Palota kiviteli munkájára kérte fel Havel Lipótot. Az elkészült palota mindenkit lenyűgözött, Ferenc József osztrák császár és magyar király is elismerően nyilatkozott róla, sőt, lovagkereszttel tüntette ki Havelt. Az újságok is megemlékeztek az építőmesterről: „pontos és szolid munkálatairól az egész főváros régóta ismeri. Ambícióval vitte keresztül a művészi tervet, úgy, hogy neki is kétségkívül nagy érdemei vannak a palota sikerült volta felett.”
Havel Lipót az Igazságügyi Palota építésénél is komoly érdemeket szerzett (Fotó: Wikipedia)
Még 1879-ben vette el feleségül Fuchs Etelkát, akitől négy gyermeke született, Imre, Margit, Elza és Béla. A család az Izabella utca 40. szám alatt élt hosszú évtizedeken át.
Havel Lipót 1903-ban azzal került be az újságokba, hogy egykori mentora, munkaadója és barátja, Wechselmann Ignác végrendeletét teljesítette. A 74 éves korában elhunyt agg építőmester hatalmas összeget, 2 millió koronát hagyott a tanítók és tanítónők nyugdíjalapjára, valamint 1 millió 400 ezer koronát a vakok intézetére. Az utóbbit személyes indíttatásból tette, ugyanis idős korára szinte teljesen megvakult, és át tudta érezni a sorstársak helyzetét. Nem mellesleg még a cselédjeire is hagyott több ezer koronát, és Havel Lipót is kapott a végrendelet szerint 20 ezer koronát. Wechselmannt a Salgótarjáni úti zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol a mauzóleumát Alpár Ignác tervezte, az épületet pedig Havel Lipót építette fel.
Maga Havel is gyakran jótékonykodott, a következő évben például a házasságának 25. évfordulóján 500 koronát adományozott az építőipar özvegyeinek és árváinak.
Ha tehette, rendszeresen vásárolt festményeket a pesti kiállításokon és vásárokon. Imre nevű fia a családi hagyományoknak megfelelően szintén építőmester lett. A fiú 1911-ben házasodott a Szent István Bazilikában, majd idővel édesapja cégébe is betársult. Havel Lipót másik fia, Béla később a Magyar Rádió elnöke lett.
Havel Lipót 86 éves korában, 1933-ban aludt el örökre. A halálos ágyánál ott volt a felesége, Fuchs Etelka, akivel 55 évet éltek boldog házasságban. A Kerepesi úti sírkertben (a mai Fiumei úti sírkert) búcsúztak tőle. A halála után több nekrológ is napvilágot látott, az egyikben építészként búcsúztak tőle, pedig építőmester volt.
A két fia, Imre és Béla udvariasan helyreigazítást kért az újságtól, mondván: „Édesapánk, mint építőmester, főleg kivitelezéssel foglalkozott, miért is az említett cikkben felsorolt köz- és magánépületek tervezésének érdeme nem őt, hanem az illető tervező építészeket illeti meg.” Megírták a helyreigazítási kérelmet, amit „az elhunyt igazságszeretetére való tekintettel” kötelességüknek tartottak. A Havel-cég a II. világháború után eltűnt, államosították, de Havel Lipót életműve így is teljes, elég, ha csak a Vöröskereszt Egylet egykori székházára, vagy a Várkert Bazár csodálatos épületeire tekintünk.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Bayer egyszer azt mondta: húszévesen szép, harmincévesen okos, negyvenre gazdag lesz.
