2016-ban, mindössze 19 évesen lett hazánk és valószínűleg a világ legfiatalabb koncertmestere Miranda Liu. A Kaliforniában született, szólóban is egyre sikeresebb hegedűművész a Concerto Budapestben végzett munkája mellett kamarazenei fesztivált és akadémiát szervez augusztus 25–30. között. A cél kettős: az intim együtt zenélés örömét átadni a közönségnek, és szakmailag-emberileg támogatni a fiatal művésztársak pályakezdését.
Hogyan került az Egyesült Államokból Magyarországra?
Hosszú salzburgi kitérő után érkeztem ide. Édesanyámmal, aki zongoratanárnő, és a híres New York-i művészeti egyetemen, a Juilliard Schoolon tanult, tízéves koromban költöztünk az Egyesült Államokból Ausztriába. Szerette volna, ha jobban megismerem az európai kultúrát, és mivel a klasszikus zene mindenhol népszerű, és sok helyen lehet magas szinten tanítani és tanulni, voltaképpen mindegy volt, melyik országot választjuk.
Egyértelmű volt, hogy ön is folytatja a családi hagyományt?
Az már kiskoromban látszott, hogy nagyon muzikális vagyok. Kétévesen kezdtem zongorázni, négyévesen hegedülni, sokáig táncoltam is, és mindig imádtam szerepelni; a színpad, a jó értelemben vett stressz, izgalom belőlem szerencsére a legjobbat hozza ki. Aztán, ahogy lenni szokott, lépésről lépésre következtek a dolgok. 2007-ben, tizenegy évesen részt vettem a salzburgi nemzetközi nyári akadémián, ami először csak egy kedves kirándulásnak tűnt, nem sokkal később azonban már a Leopold Mozart Institutban találtam magam, a különleges tehetségek osztályában, majd a Mozarteum hegedűművész-alapképzésére jártam. Végül 2013-ban egy Erasmus-ösztöndíjjal érkeztem Budapestre, a Zeneakadémiára. Kezdetben csak egy évről volt szó,
Lediplomáztam, és bár egyre többet koncertezem szerte a világban, a bázisom azóta is Budapest; tökéletesen otthon érzem magam ebben a városban és országban.
A szólókarrierje beindulása mellett 2016 óta a Concerto Budapest koncertmestere is. Ez a lehetőség hogyan jött?
Egyszerűen megnyertem a próbajátékot. Már előtte is sokszor álmodoztam egy ilyen esélyről, annál is inkább, mert végül azért döntöttem a hegedű mellett a zongora rovására, mert akkor kamara- és nagyzenekarban is rendszeresen játszhatok. De azt persze nem gondoltam, hogy ennyire fiatalon megütöm a főnyereményt. Különösen, mert a próbajátékra mindössze három hetem volt felkészülni. Három órán keresztül egyfolytában hegedültem, többek közt Bartók 2. hegedűversenyét, egy Paganini-etűdöt és egy Beethoven-szonátát adtam elő. A magas szintű zenei tudás azonban önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy a zenekar vezetője, Keller András engem válasszon.
Mi kell még hozzá, hogy valaki jó koncertmester legyen?
Erős, határozott személyiség, aki ugyanakkor nagyon türelmes, empatikus is. Mivel ő felel az egész zenekarért – a vonós szekcióért külön –, fontos még a szervezőképesség, és hogy a megfelelő módon tudjon mindenkivel kommunikálni: mintha egy kapocs lenne a zenészek és a karmester vagy a zenészek és a külvilág, a közönség között.
Édesanyja a Bartók-tanítvány Sándor György osztályában végzett a Juilliardon, és ön is említette a próbajáték kapcsán Bartókot. Ez véletlen?
Természetesen nem. Bartók művei mára teljesen beeépültek a repertoáromba, a hegedűversenyeit, a rapszódiáit, a Kontrasztokat, a szonátáit egyaránt szeretem, és nemcsak a Concertóban játsszuk ezeket, hanem mindkét kvartettemmel is folyamatosan. Aminek nagyon örülök, mert úgy érzem,
Ha már anyanyelv, szinte tökéletesen beszél magyarul. Ezt volt nehezebb megtanulni vagy hegedülni?
Mivel szeretek nyelveket tanulni, ezzel töltöm szinte az összes szabadidőmet, angolul, németül, spanyolul, oroszul is tudok, élvezettel vetettem bele magam a magyarba. Egy fokkal talán valóban nehezebb nyelv, mint a többi, két év ittlét kellett hozzá, hogy folyékonyan beszéljek, de ha megérti az ember a rendszerét, nincs vele gond.
Szabadidőből viszont nem lehet olyan sok, hiszen egész évben szervezi azt a két programsorozatot, amelyre idén augusztus 25–30. között párhuzamosan kerül sor: a negyedszerre megrendezett New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál idén kibővült egy akadémiával is. Ezekkel mi a célja?
Mivel a kamarazene a szívem csücske a családiassága, közvetlensége miatt, szeretném ennek az örömébe, intimitásába a közönséget is bevonni Budapest minél több helyszínén, teret adva nemcsak az ismert és kedvelt műveknek, művészeknek, hanem kortárs vagy ritkán hallott szerzőknek, illetve pályakezdő zenészeknek is. Ehhez csatlakozott idén az akadémia, amelynek sarokpontjaként személyes mesterkurzusokat szervezünk Budapesten, Bécsben, Nikolovoban és Vilagarcia de Arousában nemzetközi hírű európai zenészekkel, ezeket év közben online is folytathatják a résztvevők. Emellett workshopok és előadások lesznek többek közt branding témakörben. Utóbbira egyre nagyobb szükség van, és részben ezért is hívtam életre az akadémiát: sokunk közös tapasztalata, hogy a felsőoktatási intézményekben
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy rögtön egy menedzser egyengesse az útját, a legtöbben még azzal sincsenek tisztában, hogyan kell egy próbajátékra, állásinterjúra jelentkezni, pláne egy estet, koncertet megszervezni vagy egy műsort összeállítani. Ez nagyon veszélyes. Hiszen rengeteg zenész van a világban, és ha valaki önmagáért nem vállal felelősséget, bezárkózik, akkor nem várhatja el, hogy a koncertszervezők észrevegyék, és kézről kézre adják. A tehetség önmagában mit sem ér, ha nem tesz hozzá valami pluszt az ember, amitől felfigyelnek rá.
***
A New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál nyitókoncertjén a V4 Vonósnégyes – Miranda Liu, (HU/USA), Daniel Rumler (SK), Tomaš Krejbich (CZ) és Bartosz Koziak (PL) – debütál a Magyar Zene Házában az együttes számára írt új, kortárs művek bemutatásával. A fesztivál további eseményeinek a Régi Zeneakadémia és a Festetics Palota ad otthont, többek között olyan művészekkel, mint Korcsolán Orsolya (hegedű), Sugár Gergely (kürt), vagy Josu de Solaun (zongora), illetve a visszatérő művészek közül Georgy Tchaidze (zongora) Bartosz Koziak (cselló), Haruka Nagao (brácsa), Győri Noémi (fuvola), Bábel Klára (hárfa) és a fesztiválalapító, Miranda Liu (hegedű). A részletes programról, illetve az akadémiára való jelentkezés feltételeiről a https://nmicmf.com/ oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál fellépőinek egy része (Forrás: New Millenium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál)
Nyitókép: Földházi Árpád
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
