A szomszédnak nem mond sokat, egy utcával arrébb már semmit, nekünk viszont mindennél fontosabb – Ókovács Szilveszter mesél kedvenc Tímár Péter „trilógiájáról”.
„Nagy személyes kedvencem három Tímár Péter-film, afféle saját »trilógiám«. Ifjúságomat remekül kísérte végig az Egészséges erotika, a Csapd le, csacsi! és a 6:3 világa,
Illetve az egyszerre borzalmas és legendás ötvenes évek világa kifordítva, utóbbi Szamival és Cseh Tamással fűszerezve. No, meg a betojt írókkal, az a jelenet önmagában is a kedvencem.
Végül mégis az Egészséges erotikánál kötök ki, az antifilmnél, ahol a magyar filmes virtus a pénztelenség kellős közepén is feltalálta magát. Fekete-fehérben, forfa-elemek díszletében, visszafelé felvett mozgásokkal és jelenetekkel, a szocializmus végtelenül provinciális világával – és egy gyermekjátéknak (se) jó Casio VL-1 szintetizátor dobgépével filmzeneként, mert arra már végképp semmi nem maradt...
Egészséges erotika (Tímár Péter, 1985)
És működik, mert a tehetség és a közös élmények működtetik. Valójában ez a jó a magyar filmben, és nem bánom, ha kicsit úgy is működik, mint a családi fényképalbum. A szomszédnak már nem mond sokat, egy utcával arrébb semmit: nekünk viszont, akik értjük, mindennél fontosabb.”
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
