Zsolnay Vilmos 1828 áprilisában született Pécsett. Saját bevallása szerint a tanulás untatta, a festőművészet sokkal jobban izgatta. Az édesapja viszont kereskedelmi pályára szánta a fiút. Többek között Bécsbe és Münchenbe is kiküldte tanulmányútra, ám a fiatal Zsolnay Vilmos ott is a festészetről ábrándozott.
Amikor hazatért,
egy bazárt nyitott, ahol a porcelántól a fegyverekig sok mindent árult.
Habár kezdetben nem kedvelte, vérében volt a kereskedelem, hiszen a boltjának is hamar híre ment.
A Szent István-terem Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képei is a Zsolnay-gyárban készültek
Zsolnay 1853-ban vette el feleségül Bell Terézt, s három gyermekük született, Teréz, Júlia és Miklós. Zsolnay Vilmost ekkor még jobban érdekelte a borászat, a már létező, kőedényeket előállító Zsolnay-gyárat az apja vitte, ő pedig a háttérben maradt. Zseniális kereskedőhöz hűen azon gondolkozott, hogyan lehetne a magyar bort külföldön is vonzóvá tenni.
A helyi újságok is megírták, amikor kitalálta, az 1867-es, párizsi világkiállításra érdemes lenne kivinni a legjobb Pécs környéki borokat. Mint mondta, tisztában van vele, hogy a franciák nem fognak magyar bort rendelni, ám azzal, hogy a magyar bor megjelenik a francia ellenében, felkeltheti az érdeklődést más országokban: „Mert bátorságunk van természetes és tiszta borainkkal a francziák mesterkélt borai irányában fellépni, ezáltal fogjuk a nagyközönség, s főleg az angolok figyelmét magunkra fordítani.”
Zsolnay imádott kísérletezni,
még a hatvanas évek elején például sárgadinnye-termesztésbe fogott. Olyan sikerrel, hogy a dinnyéi Erfurtban oklevelet is nyertek. A lapok pedig nem győzték dicsérni: „Zsolnay Vilmos úr a dinnyetenyésztést oly sikerre viszi, hogy még most is a legszebb sárgadinnyékkel bővelkedik, sőt, még deczemberben is lesznek dinnyéi”.
Negyvenegy éves volt, amikor 1868-ban meghalt az édesapja. Akkor vette át a gyár irányítását. Saját bevallása szerint a két lánya adta a legtöbb művészi ötletet, ő pedig minden energiáját arra fordította, hogy új kerámiaanyagokat fejlesszen. Így alkotta meg a porcelánfajanszot, a fagyálló pirogránitot, majd bátran nyúlt az eozinos eljáráshoz is.
Rövid idő alatt nem csak itthon, külföldön is csodájára jártak a Zsolnay-termékeknek.