Tamási Áron-darabot mutat be a Magyar Állami Népi Együttes

"autentikus folklór újszerűen, szokatlanul kortárs színházi játékstílussal kerül szerves egységbe ." Ez ahhoz hasonló , mintha az öhömre (ősi magyar étel) rá öntenék egy magyar Michelin csillagos szakács főztjét.

Bár nem ismerem a sztorit, csak egy röpke összefoglalót olvastam belőle, de az alapján eléggé átírták a történetet, mert ha jól látom, eredetileg minden pasinak a 16 éves fruskára fáj a foga, és minden idősebb nő őt gyötri, tehát teljesen ő van a középpontba állítva, és ha ezt most átírták, akkor nagyon jól tették. A juvenalizmus (az ifjúság dicsőítése) a fasiszta eszmeiség része volt, ami persze független Tamásitól, és nyilván más korokban is felbukkan, de összességében nem valószínű, hogy egy ilyen történet ma túl sok nézőt érdekelne. "Az Énekes madár témája a Magdóért vívott szerelmes harc, ám Tamási Áron ezt az egyéni élményt kitágítja általános emberi és társadalmi küzdelemmé, a jók és a rosszak, az ifjak és az idősek összecsapásává. A vígjáték főszereplője Magdó, a bimbózó 16 éves bakfis, akit két vénlány nővére gyötör a fiatalságáért, és két vén legény szeretne elnyerni ugyanezért. Irigy nénjei el akarják rabolni a kedvesétől, Mókától kapott két madártojást, az egyiket földhöz vágják, ezért Magdó lenyeli a másikat, és ettől varázserőre tesz szert. Falakat képes mozdítani, meg tudja növeszteni a fát, mert a két gonosz öregfiú el akarja emészteni Mókát." "a tiszta szerelem minden akadályon képes átugrani. A ravasz székely góbé, Móka túljár a buta élemedettek eszén" "Esztert és Reginát, Magdó két elvetemült, minden aljasságra képes testvérét" "minden hájjal megkent, a Magdó után ácsingózó Mátét" "a másik alattomos öreglegényt, Lukácsot" https://petovariagnesszinikritika.wordpress.com/2014/11/17/tamasi-aron-enekes-madar/ Külön érdekesség, hogy az ihletadó Magdó Tamási második felesége volt (összesen négy felesége volt), és történelmileg is érdekes helyzeteket teremtett: "Néhány év múlva már a válást fontolgatták, amikor a történelem közbe szólt. Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, de ezzel a zsidó törvények is megérkeztek: Magdóból és szüleiből üldözöttek lettek. Az éppen szélsőjobboldallal kokettáló Páger Antal színházi berkekben már azt terjesztette, hogy Tamási azért készül válni Magdótól, mert kínos neki a zsidó feleség. Éppen fordítva történt: a veszély hozta újra össze a házaspárt. Tamásit azokban a jobboldali körökben, ahol korábban székely testvérüknek szólították, innentől zsidóbérencnek nevezték. 1943-ban még az Ábel betiltása is komolyan szóba került. Amikor '44 májusában Kolozsváron elkezdték begyűjteni a zsidókat, Tamási megpróbált közbelépni egyik szomszédja érdekében. A detektív közölte vele, hogy hamarosan a feleségét is elviszik. Magdó még másnap a biztonságosabbnak gondolt Budapestre menekült, Tamásinál pedig házkutatást tartottak. Az elkeseredett író levelet írt a belügyminiszternek, amelyben mentséget kért Magdónak és szüleinek. Így a közvetlen veszély egy időre elhárult. Nem sokkal később a szovjet hadsereg betört Erdélybe, és nyomában sorra állították vissza a román közigazgatást. Tamásiéknak most magyarságuk miatt kellett aggódniuk. Családjával együtt elindult a főváros felé. Útközben, Recsken talált búvóhelyet feleségének és apósáéknak. Mire Budapestre ért, már Szálasiék voltak hatalmon, az élete újra veszélybe került. Több helyen bujkált, míg végül Bajor Gizi fogadta be villájába. A nőknek azonban nem tudott ellenállni, többször kiszökött rejtekhelyéről, hogy valamelyik hölgyismerősét felkeresse, vagy ahogy ő fogalmazott, elmenjen "rózsaszaglászni": A veszély elmúlása, újra előhívta a korábbi konfliktusokat, ismét felmerült a válás gondolata. Még remélték, hátha egy kis távollét segít: Magdó visszaköltözött Kolozsvárra, férje pedig elfogadta a neki felkínált budapesti képviselői helyet. A házasságot azonban nem lehetett megmenteni." https://www.facebook.com/oruletek.tortenelmi/posts/1748490995407758/

Az októberi előadásokra már elkelt minden jegy.

Na, ez izgi lesz!