Több magyar világzenei lemez, amelyeket a Fonó adott ki, megjelentek a nemzetközi rádiók kínálatában. Ez mit jelent?
Eddig is megjelentek a világzenei, népzenei lemezeink a nemzetközi rádiók kínálatában, csak most páratlanok a listázási eredmények. Ez versenyhelyzet: pontozzák a lemezeket. Van a két nagy, a World Music Charts Europe és a Transglobal World Music Charts lista, amelyeken nemzetközi zenei szakértők, szerkesztők osztályozzák a lemezeket. Ezeken taroltak az új fonós kiadványok, elsősorban a Boban Markovic Orkestar és a Lajkó Félix és a VOLOSI lemezei, de a Babra, a Parno Graszt, Vaszi Levente és a Cimbalom Brothers lemezei is jól szerepeltek, nagy visszhangra leltek. Érdemes elgondolkodni, vajon miért lehet ez. A cimbalom magyar hangszer. A Babra a magyarországi délszláv zenét ápoló, fiatal együttes. Boban Markovic a nemzetközi színtér balkáni határait feszegető előadó. Lajkó Félix és a Volosi közép-európai szellemiségben képviselik és a kortárs vonós zenét értelmezték újra és sorolhatnánk a többi sikeres alkotót is. Színvonalas kiadványokkal, úgy tűnik, új irányt lehet szabni a világzenének. Különös, hogy ez épp azután történik, hogy a Sziget rávágta az ajtót a világzenére, hogy ők köszönik szépen, ezt nem kérik. A Petőfi Rádió sem játssza ezeket a lemezeket.
Mi retróország vagyunk, retró érzésekre és zenékre vágyunk.
Ebben a helyzetben kell újra bizonyítani itthon, hogy ez egy értékes zenei világ. Nem kellene elfeledni, főleg nem akkor, amikor nemzetközi szinten révbe ér, méltatják, szeretik.
Mi volt eddig a meghatározó ezeknek a nemzetközi rádióknak a kínálatában?
A világzene fő „ellátási útvonala” az az, hogy a valamilyen okból Afrikából elszármazott zenészek visznek magukkal egy zenei identitást is, ami beépül új hazájuk zenei világába is.
Szeptember elsején tették közzé a nemzetközi világzenei toplisták eredményét, így a
World Music Charts Europe és a
Transglobal World Music Charts listáját is. A 27 országból származó, összesen 50 európai világzenei szakember által válogatott WMCE nemzetközi toplistán második lett Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma, 6. helyen a Boban Markovic Orkestar MRAK című lemeze – mindkettő a Fonó kiadványa –, 7. helyen pedig a Meszecsinka Állj bele a mélybe! (Narrator Record/CPL Music kiadványa) szerepel. A Transglobal World Music Charts összesen 56, a világ 32 országából származó világzenei szakemberének döntése alapján szintén több hazai lemez kapott előkelő helyet a pontozásos listán. Így Boban Markovic zenekarának MRAK című lemeze a 4., Lajkó Félix és a VOLOSI albuma a 9. helyen, valamint Vaszi Levente és Vrencsán Anita Gyimesvölgyi Népzene Kostelekről című albuma pedig a 39. helyen szerepel – mindhárom a Fonó kiadványa. További hazai lemezsiker a Söndörgő szerzői kiadásban megjelent albuma, amely a 28. helyen került fel a listára, valamint a Meszecsinka fent nevezett albuma, amely a 31. helyre került. Az elmúlt hónapokban nagy sikereket értek el a hazai kiadású albumok a nemzetközi listákon: augusztusban a Fonó két lemeze vezette a WMCE listáját, a régió zenéit szemléző Balkan World Music Charts negyedéves listáján tízből négy jelenleg is magyar kiadású lemez, ahogyan a Transglobal World Music Charts is hónapok óta előkelő helyen listázza a hazai kiadású világzenei és autentikus népzenei albumokat. A Fonó Budai Zeneház ezen a héten indította
2019-es őszi évadját, erről
itt olvashatnak bővebben.
Viszont mintha az afrikai gyökerű világzene már nagyon ki lenne zsákmányolva, minden aluljárós dobos azt hiszi, ő most valami fantasztikusan eredetit művel.
Igen, azt hiszi, milyen egzotikus és érdekes, amit csinál. Viszont ebből rengeteg van a piacon, és a nagy számok törvénye érvényesül. Amiből a legtöbb van, az jön szembe. A Fonó is az előző másfél évben huszonöt lemezt adott ki, ami rengeteg. Ennyi lemezt a tizenöt-húsz évvel ezelőtti fénykorunkban sem adtunk ki. Nem akarunk azonban az afrikai zenékkel versenyezni, mert az teljesen más világ, és a zeneiparban is ott van a szinuszgörbe: egyszer fenn, egyszer lenn. Volt a Balkánnak is egy nagy felfutása a Kusturica-filmekkel, Bregovic-tyal, aztán ez leült, jött Afrika. Most itt van Boban Markovic, aki fiával Markóval tényleg kinőheti magát egy vezető, megkerülhetetlen balkáni dinasztiává.
Félixnek és Volosinak a kezében van az egész régió népzenei hagyománya, és ezt kortárs kultúrába tudják ágyazni.