Életre szólóan szerződtem a cigány népzenével – Balogh Melinda a Mandinernek

Balogh Melinda a 2000-es évek közepe óta jól ismert énekese a táncház mozgalomnak. Tagja volt a Hírös, a Hegedűs és a Rekontra zenekarnak, továbbá énekelt a Magyarvista Social Club lemezén. A kezdetektől különösen foglalkoztatja az erdélyi cigányság népzenéje és a cigányok éneklési stílusa. Új szólóalbuma, a Napkerék is ennek jegyében született, a lemezre felkért zenészek közreműködésével.

***

Tényleg tíz évig gyűlt a lemez anyaga?

Amikor megismertem az erdélyi cigányzenét, még nem tudtam, hogy egyszer lemezt fogok kiadni. Először Szászcsáváson jártam, aztán jöttek a kalotaszegi cigány nóták. Mindig nagyon tetszettek, tanulgattam őket, de lemezre nem gondoltam. Kelemen László asszisztenseként dolgoztam a Hagyományok Házában, akivel a ház ügyes-bajos dolgai mellett a zenéről is sokat beszélgettünk. Egyszer csak azt találta mondani, hogy kezdjek el komolyabban foglalkozni a cigány népzenével és csináljunk egy cigány lemezt, mert úgy érzi, ez áll hozzám a legközelebb és ez a terület fehér folt, pláne a népi énekesek körében. Az ötlet nagyon tetszett és nagy lelkesedéssel vágtam bele, de meg is ijedtem a feladattól, úgy éreztem nem állok rá készen. Három év telt el, mire rászántam magam. Közben érlelődött bennem, hogy mit is szeretnék pontosan és kellett az idő, mert körvonalazódott, hogy csak erdélyi anyag legyen ezen a lemezen, hiszen így is nagy a merítés és a kis-magyarországi, kannás-kanalas cigányzenét kiválóan képviseli itthon a Parno Graszt, a Romengo, a Romano Drom és sokan mások. Hónapokig válogattam a Hagyományok Háza archívumát és

mert erről a területről nagyon kevés énekes anyag található az archívumokban. 

Amikor elkezdtél ezzel foglalkozni, akkor mi hajtott?

Nem tudom, valamiért mindig tetszett és kihívás is volt, mert ezzel a területtel nagyon kevesen foglalkoztak és kár lenne veszni hagyni. Csak halkan jegyzem meg, még mielőtt bárki azt mondaná, hogy na persze milyen szép kis mese, de apai nagymamám cigány asszony volt, s ha nem csalnak a családi legendák, akkor Erdélyből költöztek ide, mikor nagymama kétéves volt. Na, de én mindezt csak később tudtam meg, mert

Mikor kimentem Magyarpalatkára világításra, Szászcsávásra vagy Mérába, az mindig olyan volt nekem, mintha haza érkeztem volna. 

A cigány nyelv nem volt nagy kihívás?

Nem tudtam cigányul, és még most sem tudok, de hamarosan elkezdem tanulni a lovári nyelvet, mert az egy jó alap a többi dialektus megismeréséhez. Sok dalszöveget már megértek. A cigányok sok dallamot ugyanazzal a szöveggel énekelnek. Olyan dallamot is szoktam énekelni, ami csak instrumentális verzióban létezik; sőt nagyon is szeretek megtanulni újabb és újabb olyan hangszeres dallamot, amire aztán cigány vagy magyar szöveget tudok húzni úgy, hogy az ne legyen idegen a dallamtól. A népzene megújulásának például ez egy fontos mérföldköve. 

Okozott nehézséget a cigány nyelv?

Kulcskérdés volt a cigány szövegek lejegyzése, nem nagyon találtunk ugyanis olyan embert, aki ezzel mélyrehatóbban foglalkozott volna, és nincs is egységes cigány nyelv. A lovári az, amit valamelyest mindenhol megértenek és le is lehet jegyezni,

Volt tehát a lemez szövegeiben egy-két szó és fordulat, amit muszáj volt úgy hagyni, hiába helytelen nyelvtanilag, mert ők azt úgy éneklik. Bari Károly a Kárpát-medencében fellelhető cigány nyelv dialektusokat igen jól ismeri, és egész életét a cigány népzene gyűjtésének szentelte, csak sajnos vele a mai napig nem sikerült összehoznom egy találkozót, amiről még nem mondtam le. A dalszövegek lejegyzésében Árus Béla mérai harmonikás volt segítségemre, aki nagyon jól tud cigányul, több nyelvjárást is ismer, így még például a csávási szövegek megértésében is tudott segíteni. Ezt követően Balogh Guszti kiváló énekes-zenész segített a lovári nyelv helyesírása szerint megírni a lemez szövegkönyvét. Mivel nincs egységes egyetemes cigány nyelv, és a dalszövegekben különösen sok tájspecifikus fordulat vagy szleng található, így nagyon nehéz feladatunk volt. A nyelvtanilag helytelen mondatokat nem is javítottuk ki minden helyen, hiszen a magyar nyelvű népdalokban is szép számmal van példa a helytelen nyelvhasználatra, mégis úgy énekeljük őket. 

Mi a különbség a kis-magyarországi és az erdélyi cigányzene között?

Legfőképpen a hangszerelés, mert az általam emlegetett

Vonósbandák vannak, melyek sok helyen azonosak a magyar népzenét játszó vonósbandákkal. Ezen a lemezen a táncház-mozgalomból jól ismert cigányzenekarok muzsikája hallható, olyan zenekaroké, akik szinte kivétel nélkül egyaránt kiszolgálták a magyar, cigány, vagy egyes helyeken a román közösségek táncalkalmait, életeseményeit: Méra (Kalotaszeg), Szászcsávás, Szilágyság, Vajdaszentivány  és Nagysármás (Kelet-Mezőség). Az egyetlen kivétel a Partiumban található Kővár-vidékről származó muzsika, ahol cigányok és románok laknak, és hangszerelését tekintve különleges, mert az ottani gyűjtésen hallható cintányéros dob és gitár is. Az erdélyi népzenében a gitár nem használatos hangszer, de például a mai roma popot játszó bandákban, ahol szép számmal található a régi vonósbandák által játszott dallamokból, mára fontos szerepet kapott.

Visszatérve a vonósbandákra: ha azt mondom, „kalotaszegi”, akkor mindenkinek a magyar csárdás, a legényes meg esetleg a román invertita jut eszébe; de a gyűjtés alkalmával sokat beszélgettünk arról, hogy a mérai cigányoknak is voltak külön mulatságai, mulatónótái, aminek nagy része feledésbe merült. Az első kalotaszegi cigány dalt Elekes Annától hallottam egy 1982-es Bari Károly gyűjtésen. Akkoriban még sokan énekeltek cigányul a faluban, ma már alig beszélik a nyelvet, de az öreg Pipás bácsi, Elekes Anna férje még tud cigányul énekelni, így a mérai zenészek segítségével felkerestük és sok szép dalt sikerült rögzíteni. Szeretnék Kalotaszegen minél több cigány énekest megtalálni. A terveim között szerepel, hogy csinálok egy csak kalotaszegi cigány népzenét tartalmazó lemezt. 

A Napkerék kalotaszegi és szentiványi száma nagyon-nagyon hasonlít az ottani magyar népzenére, sőt egy része még magyarul is van.

Igen, mert azt is meg akartuk mutatni a lemezen, hogy amit a cigányok a magyaroknak muzsikálnak, és azok magyarul énekelnek rá, ugyanarra a dallamra a cigányok meg a saját cigány szövegüket éneklik rá. A szentiványi összeállításban szereplő dalokat eredetileg egy cigány asszony énekelte, ugyanakkor ma úgy ismerjük őket, mint magyar csárdás, pedig a Hagyományok Háza gyűjtésének etnikai besorolásában cigányként szerepel.

Szerintem ezen mérhető leginkább az együttélés hatása. Ez a „keveredés” elkerülhetetlen, de egyben jó és izgalmas is. Ettől lesz különleges az erdélyi muzsika. 

A csávásival viszont fordított a helyzet, mint a méraival, legalábbis a táncház-mozgalomban: míg a méraiból a magyart és románt ismerjük, a cigányt nem, addig a csávásiból a cigány a jóval népszerűbb.

A csávási népzenében jobban elkülönülnek a magyar és cigány dallamok. Ha valaki kicsit többet foglalkozik a csávási zenével, tudni fogja, melyik dallamokat muzsikálták magyar rendhez és melyiket a cigányhoz. A kalotaszegi népzenében kicsit másabb a helyzet, ott már nagyobb a keveredés. Ezekről órákig lehetne beszélgetni, vitázni. Egy népzenekutató okosabb gondolatokat tudna mondani erről. 

Hogy zajlik egy gyűjtés? Odamész, bekopogsz, hogy jöttem gyűjteni, leteszed a diktafont az asztalra, és hallgatod?

Az volt a szerencsém, hogy nem egyedül, hanem a zenészekkel együtt kopogtattunk be. Nagy segítség volt, hogy két mérai zenésszel, Tóni Rudival és Árus Bélával mehettem gyűjteni, így megadatott az is, hogy egy alapvetően énekes gyűjtés alatt volt zenei kíséret. Először magában énekeltettem az öreget, aztán ugyanazokat a nótákat zenei kísérettel. Az a jó, ha többféle variációban kerül rögzítésre egy hanganyag. A két zenész is a gyűjtés része lett, szóval ők adatközlők és gyűjtők egyszerre. Csáváson Lunca Erzsi nénitől gyűjtöttünk cigány szöveget meg éneket, anno táncegyüttesi kereteken belül. Amikor Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozóján egész éjszaka Giannival, a nagysármási prímással nótáztam, tudtam hogy ez lesz az egyik kedvenc muzsikám. Korábbi gyűjtésekben találtam rengeteg anyagot, de még sosem jártam ott. Szilágyi Tóni szamosújvári prímás zenél a lemezen, jól tud románul, Sármáson meg nem beszélnek magyarul. A közeljövőben oda fogok menni gyűjteni, tőle fogok segítséget kérni. Ismeretlen helyre egyedül még nem indultam el, de

Hogyan élnek a cigányok Erdélyben?

Erre nehéz válaszolni. Nagyon nagy különbségek vannak. A putritól a palotáig minden megtalálható, ugyanúgy mint Magyarországon. A zenész cigányok életmódjában is vannak eltérések. Van aki cigánysoron lakik, és van, aki már elköltözött onnan; de még olyan is van, aki beköltözött a faluból és blokkban (panelben) lakik valamelyik nagyobb városban. Ha szerencsések,

Viszont van, akinek ez nem adatik meg, és mellette egyéb munkát is kell vállalnia, piacozás, mezőgazdasági vagy egyéb kétkezi munka. 

Mennyire alkot külön réteget a zenészeké a cigány társadalomban?

Erről a kérdésről eszembe jut egy érdekes jelenség, ami nem pontosan erre ad választ, de fontos lehet, ha erre választ akarnánk kapni. Vannak olyan cigány zenészek, akik már annyira beolvadtak a táncház-mozgalomba, hogy ha valamelyikük megjelenik egy pesti romkocsmában, senki nem lepődik meg. Olyan, mintha félig-meddig itt laknának, és ugyanez visszafele is igaz: bármikor bekopogtathatsz az ajtaján, ő sem fog meglepődni. Sok helyen pedig teljesen elkülönül a cigány lakosság, zenészestül-mindenestül a cigánysoron laknak, ami zárt közösség, és oda nem lehet csak úgy odaállítani. 

Milyen a cigány zenészek identitása?

Akikkel beszélgettem, magyar cigányoknak mondják magukat. Mikor megkérdeztem, milyen nyelven van egy-egy nóta, azt mondták, hogy magyar cigány nyelven. Egyébként nem sokat agyalnak a saját identitásukon,de

ugyanakkor fontos nekik, hogy megpróbáljanak olyan életet élni, ami a társadalmi normáknak is megfelel. 

Szokás úgy tartani, hogy a cigányoknál még jobban él a hagyományos kultúra. Te is így látod?

Igen, mert náluk olyan íratlan törvények uralkodnak, ami meghatározza az egész életüket. Az ünnepeket másképp élik meg. Olyan nincs, hogy a lagzira nem hívsz meg valakit, akit a hagyományok szerint meg kell hívnod. Legyen keresztelő, lakodalom vagy bármilyen életesemény, az nem lehet, hogy majd csak valahogy eltelik.

Nagyon fontos náluk a gyermek és a család. Ha elmúltál 18, akkor megházasodsz és gyerekeid lesznek. Olyan sincs, hogy egy asszony egyedül kóborol. A nőknek egyértelmű szerepe van: hogy harminc elmúltál és nem vagy férjnél, az elképzelhetetlen. És azért mindez egyfajta biztonságot is ad, mert nem kell gondolkodni, hogy mit csinálj, hiszen szégyenben maradsz. Persze ezek az évszázados konvenciók sok terhet is jelentenek, amiből nem egyszerű kitörni, de az biztos, hogy a hagyományaik sem merülnek egyhamar feledésbe. 

A magyar népzenét illetően Bartók Béla óta azon búsongunk, hogy nemsokára meghal az utolsó adatközlő, azaz hagyományos keretek közt zenélő hagyományos zenész is.  Hogy áll e téren a cigányság?

Tény, ha megnézed, hogy hány cigányzenekar van és hány cigány tud muzsikálni, kicsit jobban állnak, mint a magyarok. Mint ahogy említettem, olyan nincs, hogy laptopról menjen a zene a mulatságban, minden alkalomra zenészt hívnak. Náluk ezek sokkal erősebben megmaradtak, szorosabbak a kötelékek is, legyen szó kis-magyarországi vagy erdélyi cigányokról. És a táncház-mozgalomnak köszönhetően sok segítséget kapnak, hogy megtartsák ezeket a hagyományokat. Egyre több fesztivál van, s olyan esemény, ahol szükség van a cigány zenészre, muzsikára, tehát nincs nagy baj. Baj akkor van, ha annyira a nyugati kultúra felé húznak – márpedig érthetően ők is szeretnének polgárosodni –, hogy esetleg elhanyagolják, megtagadják mindezt.

A népi írók, falukutatók egy része a parasztság fejlődése akadályozásának tartotta a hagyományőrzés kívülről érkező igényét. Eszerint  a megközelítés szerint a modernizáció és a jobblét hagyományvesztéssel jár, és inkább az első, mint a második. Nem látsz ilyen veszélyt a cigányságra leselkedni? 

Nagy baj nem lehet, mert eddig sem számított túl sokat több száz év,

ami nagyban meghatározza a zenei és egyéb kultúrájuk megőrzését is. Itthon, de Erdélyben még inkább lehet látni olyan cigány asszonyt, aki viseletben jár az utcán, vagy valaki egy harmonikával a hátán sétál át egyik faluból a másikba. 

S mit szólnak ahhoz, amikor te elkezdesz cigányt énekelni?

Nem tudom… Valószínűleg örülnek neki, s mivel régebb óta ismerem őket, szeretik, ahogy énekelek. Annak is örülnek, hogy szerepelhetnek egy ilyen lemezen, mert szeretnek Magyarországra jönni zenélni, szeretnek muzsikálni menni. Én is örülnék, ha minden koncertre tudnék erdélyi adatközlő zenészt hívni. 

A lemezednek is elég nagy a zenészgárdája.

Valóban sok rajta a zenész és változatos a hangszerelés is. Hegedűs Mátéval gyerekkorom óta együtt dolgozom, ő az egyik kedvenc prímásom, ő segített zenekart verbuválni. Minden prímásnak megvannak azok a kedvenc zenészei, akikkel szeret együtt muzsikálni, így Papp Endre és Bognár András jól összeszokott brácsa-bőgő kísérete lett a befutó. Réti Benedek harmonikázik, aki a Babra zenekar tagja, és a Bahorka Társulatban lassan két éve együtt dolgozunk. A szentiványi feldolgozáshoz Szabó Dani cimbalomjátéka illett a legjobban, így esett rá a választás A csávásihoz Kelemen László a nem rég csávási lemezt megjelentető Üsztürüt ajánlotta. A Kővár-vidéki zenében az egyik legtehetségesebb dobos játszik, Bősze Tamás  a Csángállóból. Két gyerekkori barátnémat, Horváth Sárit és Kaszai Lilit, akik a Bahorka Társulat alapító tagjai énekelnek a szilágysági összeállításban.  A másik prímás Szilágyi Tóni az erdélyi cigány népzene egyik kiemelkedő képviselője lett. Ő ebbe nőtt bele és Hegedűs Mátéval ketten kiváló párost alkottak. Hát, így alakult a gárda, és nem volt egyszerű összeegyeztetni a próbákat és a lemezfelvételt sem. De

Nehéz lesz így koncertezni. 

Az egész gárdát képtelenség lenne rendszeresen elhívni koncertezni, így csökkentett létszámban lépünk majd színpadra, de igyekszünk megőrizni ugyanazt a hangzásvilágot. Azokat a zenészeket fogom hívni, akik az egész lemezen játszanak, mint Hegedűs Máté és Szilágyi Tóni. De a folkkocsmák és táncházak koronázatlan királyával, az Erdőfű zenekarral is szoros kapcsolatban vagyok és szeretek velük együtt dolgozni. Közel állnak a szívemhez. Ezen kívül sok más nagyon jó zenész kolléga van, akit nyugodt szívvel elhívhatok ebbe a produkcióba. 

Mi lesz a folytatás? 

Rengeteg tervem van, úgyhogy gyorsan kell dolgozni, hogy mindet meg tudjam valósítani, bár minimum 90 évig fogok élni. Szeretnék újra pályázni a Halmos Béla Programra, ami nélkül ez a lemez sem jöhetett volna létre. A kalotaszegi cigány lemezt nem Pesten stúdióban, hanem Erdélyben szeretném felvenni. A Napkerék csak bekezdés, s

A határainkon kívül eső területekkel, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság. Szeretnék mindenhol gyűjteni és minél több néprajzi tájegységről cigány dalokat tanulni. Most szemezgetek a szerb és bánáti cigánnyal, ami nagyon tetszik! 

Akkor szerbül is meg fogsz tanulni?

Érdekes, hogy énekeltem már románul is; nincs valami túl jó nyelvérzékem, de a cigány, román, szerb dalokat nagyon gyorsan megtanulom, gyorsan a fejembe másznak. A magyarról nem is beszélve. Szlovákiával még nem nagyon foglalkoztam, de a szepsi cigány nótákat már hallgatom egy ideje. Több szólamban énekelnek, borzalmasan tetszik. Hosszú távú tervem, hogy a koncertanyagban egy egyedi, egységes, de még autentikus, a Kárpát-medencében található főbb cigány dialektusokat bemutató zenei anyagot tárjak a közönség elé. 

A cigányoknak a vérében van a zene – ez sztereotípia, vagy valóság?

Hát, ez így van! A vérükben van! Nyilván rengeteg jó zenész van, nemzetiségtől függetlenül, a cigányok másképp állnak a zenéhez, más a zenei felfogás. Bármilyen vérben lehet zene: akiben benne van, annyira forr, hogy nem tud vele mit kezdeni, zenélnie kell!

Fotók: Szűcs Ágnes