A nemrég újranyílt Szépmű immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál.
Mintegy nyolcvan műtárgyon, köztük több új szerzeményen keresztül nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményeibe a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható, új kiállítása.
A nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál, a modern és kortárs anyagot pedig a Petőfi Csarnok helyén rövidesen felépülő Új Nemzeti Galéria mutatja be a jövőben – mondta el a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Szücs György főigazgató-helyettes.
Az MNG-ben péntektől látható válogatás ebből a jövőbeli tárlatból nyújt ízelítőt, mások mellett Courbet, Monet, Cézanne, Hantai, Vasarely és Baselitz munkáit felvonultatva; a kiállítótér közepén kialakított kubusban pedig időszaki kamaratárlatokat mutatnak majd be.
Kovács Anna Zsófia, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta, hogy munkatársaival, Fehér Dáviddal, Orosz Mártonnal és Tóth Ferenccel tágabban értelmezték a válogatástárlat fogalmát, ezért az anyag nagyobb részét kitevő, „látogatókat csalogató" csúcsművek mellett több friss szerzemény és eddig nem kiállított mestermű is helyet kapott.
A C épület egyik teremsorában berendezett tárlatra is egy friss szerzemény, Francois Morellett Signalisations című, neonművekből felépülő sorozata hívja fel a közönség figyelmét.
A 19. századi egység alapvetően kronoligikus rendben tekinti át a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakot.
Bécs-Budapest címmel a Magyarországgal szorosabb kapcsolatokat ápoló osztrák, délnémet területek biedermeier művészetet vizsgálja a kiállítás, amely ezzel párhuzamban Camille Corot, Eugene Delacroix és társaik munkáin keresztül orientalista és Itáliában készült képeket vonultat fel.
A realista tendenciák termének ikonikus darabja Gustave Courbet Birkózók című vászna, majd az impresszionisták képviseltetik magukat olyan közönségkedvencekkel, mint Claude Monet, Camille Pissarro, Paul Cézanne és Paul Gauguin.
A 19. századot záró szimbolizmus színes, nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, többek között a német Franz von Stuck, az olasz Giovanni Segantini, a francia Auguste Rodin vagy a svájci Arnold Böcklin munkáin keresztül.
Fehér Dávid kurátor elmondása szerint a 20. századi és kortárs tendenciákat bemutató kiállításrész inkább az 1945 utáni irányzatokra koncentrál. A kinetikus művészet fontos alakjai közül például Günther Uecker és Josef Albers műveivel találkozhat a közönség, a konceptuális és posztkonceptuális alkotók közül pedig mások mellett Alan Sonfist, Michelangelo Pistoletto és Erwin Wurm szerepelnek jelentős munkákkal.
Hét kép tekinti át Hantai Simon munkásságát, a művek textúráját és anyagszerűségét vizsgáló művészeket pedig például Reigl Judit, Antoni Tapies és Alberto Burri képviselik, végül a válogatást Peter Halley, Victor Vasarely és Georg Baselitz vásznai zárják le.
Fehér Dávid szót ejtett az időszaki kiállítóterem első tárlatáról is: itt Zilvinas Kempinas, Csörgő Attila és Erdély Miklós munkái lesznek láthatók december 13-tól Lebegő végtelen címmel.
(MTI)
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Baán László az MCC rendezvényén elmondta: a múzeumok jövője azon múlik, képesek-e személyes élménnyé tenni a művészetet.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A Tisza-vezért egy minden irónia nélkül éltető oldalnak gondolhatta a Manöken Istenkirályt.
Brutális adóemeléseket hozna a Tisza-csomag: nőne az SZJA és a társasági adó, megszűnne az anyák adómentessége és jönne a nyugdíjasadó. A Nők 40 programot is eltörölnék – mindez Brüsszel utasítására, Magyar Péter vezetésével.
