A nemrég újranyílt Szépmű immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál.
Mintegy nyolcvan műtárgyon, köztük több új szerzeményen keresztül nyújt betekintést a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményeibe a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható, új kiállítása.
A nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum immár az 1800 előtti művészet kiállítóhelyeként szolgál, a modern és kortárs anyagot pedig a Petőfi Csarnok helyén rövidesen felépülő Új Nemzeti Galéria mutatja be a jövőben – mondta el a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán Szücs György főigazgató-helyettes.
Az MNG-ben péntektől látható válogatás ebből a jövőbeli tárlatból nyújt ízelítőt, mások mellett Courbet, Monet, Cézanne, Hantai, Vasarely és Baselitz munkáit felvonultatva; a kiállítótér közepén kialakított kubusban pedig időszaki kamaratárlatokat mutatnak majd be.
Kovács Anna Zsófia, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta, hogy munkatársaival, Fehér Dáviddal, Orosz Mártonnal és Tóth Ferenccel tágabban értelmezték a válogatástárlat fogalmát, ezért az anyag nagyobb részét kitevő, „látogatókat csalogató" csúcsművek mellett több friss szerzemény és eddig nem kiállított mestermű is helyet kapott.
A C épület egyik teremsorában berendezett tárlatra is egy friss szerzemény, Francois Morellett Signalisations című, neonművekből felépülő sorozata hívja fel a közönség figyelmét.
A 19. századi egység alapvetően kronoligikus rendben tekinti át a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakot.
Bécs-Budapest címmel a Magyarországgal szorosabb kapcsolatokat ápoló osztrák, délnémet területek biedermeier művészetet vizsgálja a kiállítás, amely ezzel párhuzamban Camille Corot, Eugene Delacroix és társaik munkáin keresztül orientalista és Itáliában készült képeket vonultat fel.
A realista tendenciák termének ikonikus darabja Gustave Courbet Birkózók című vászna, majd az impresszionisták képviseltetik magukat olyan közönségkedvencekkel, mint Claude Monet, Camille Pissarro, Paul Cézanne és Paul Gauguin.
A 19. századot záró szimbolizmus színes, nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, többek között a német Franz von Stuck, az olasz Giovanni Segantini, a francia Auguste Rodin vagy a svájci Arnold Böcklin munkáin keresztül.
Fehér Dávid kurátor elmondása szerint a 20. századi és kortárs tendenciákat bemutató kiállításrész inkább az 1945 utáni irányzatokra koncentrál. A kinetikus művészet fontos alakjai közül például Günther Uecker és Josef Albers műveivel találkozhat a közönség, a konceptuális és posztkonceptuális alkotók közül pedig mások mellett Alan Sonfist, Michelangelo Pistoletto és Erwin Wurm szerepelnek jelentős munkákkal.
Hét kép tekinti át Hantai Simon munkásságát, a művek textúráját és anyagszerűségét vizsgáló művészeket pedig például Reigl Judit, Antoni Tapies és Alberto Burri képviselik, végül a válogatást Peter Halley, Victor Vasarely és Georg Baselitz vásznai zárják le.
Fehér Dávid szót ejtett az időszaki kiállítóterem első tárlatáról is: itt Zilvinas Kempinas, Csörgő Attila és Erdély Miklós munkái lesznek láthatók december 13-tól Lebegő végtelen címmel.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
A vállalat megteszi a szükséges jogi lépéseket a névjegy bitorló ellen.
