Az új kutatásból viszont kiderül, hogy mindezek a tények megváltoznak, ha az atmoszféra nem elegendő az ultraibolya sugárzás szűrésére. A kutatók a Bacillus subtilis baktériumot tesztelték szimulált marsi környezetben, és egy óráig, ultraibolya sugárzással viszont csak 30 másodpercig bírta. A sugárzást kapott perklorátok a felszín két másik ismert vegyületével, hidrogénperoxiddal és vasoxiddal is kapcsolatba lépett, és mindezek a tényezők együtt baktériumok számára is ellenséges közeggé teszik a vörös bolygót.
Ettől persze a múltban még lehetett élet a Marson, és mélyen a felszín alá bányászva, talán ma is találnánk baktériumokat. Az Exo Mars terepjáró 2020-as missziója közben közel 4 méterre fog leásni. Extremofil, azaz extrém körülményeket túlélő (a Bacillus subtilis nem az), a földieknél is masszívabb baktériumok szintén lehetnek a Marson.