Őrjöngenek a közösségi oldalakon, miután Kamala Harris alelnökjelöltje melegnek titulálta Elon Muskot
Áll a bál Amerikában: Tim Walztól nem idegenek a hasonló kijelentések, korábban Orbán Viktort is „diktátornak” titulálta.
A Logan a legerőszakosabb film, amiben híres szuperhős szerepel. Úgy spriccel benne a vér, úgy szakadnak a végtagok, úgy válnak szét a koponyák, és szakadnak el az inak, mint legutóbb talán Az emlékmás idejében.
„Jackman elmondta a berlini világpremier utáni sajtótájékoztatón, hogy habár ő tényleg ezzel a filmmel ott hagyja a karaktert, valójában soha a büdös életben nem fogja az elhagyni őt, sőt, a rajongók biztos minden második nap emlékeztetni fogják majd rá. De olyan filmet akartak James Mangold producerrel, amit nem köt műfaj, nem köt korhatár. Mangold elmondta, hogy vállaltan felnőtteknek szóló filmet készítettek, felnőtt témákról, felnőtt hozzáállással. Ez meg is látszik a Loganen, ha valaki kételkedne benne, akkor már az ötödik percig több durvaság történik benne, mint egy Walking Dead-évadban.
És ez még jó is lehetne. Az előzeteseket nagyon cselesen nagyjából a film első 45 percéből vágták össze, és ez a rész egyértelműen a Logan legerősebb etapja: az akciójelenetek meghökkentőek, főleg amikben Laura is szerepel, a tempó remek, és egyszerűen üdítő látni a két visszatérő karaktert, akiken láthatólag kiütközött az előző részek traumája. James Mangold rendező sokszor elmondta, hogy nagyon sok westernt néztek a Loganhez (a műfaj egyik legendás alkotása, az 1953-as Idegenek a vadnyugaton bele is került), a mexikói táj csodás, és a párhuzam érthető is, amikor a főszereplőnek gyakorlatilag a saját ranchát kell megvédenie a betolakodóktól. A gondok ott kezdődnek, amikor a három főszereplőnek menekülniük kell onnan.
A westernből fokozatosan átvált a Logan egy road movie-ba, aminek már sem lendülete, sőt, stílusa is sokkal kevesebb. A történet is egészen furcsa kanyarokat vesz, az, amikor Logan, Xavier, és Laura ott találják magukat egy vidéki gazda (Eriq La Salle a Vészhelyzetből) családjának házában - majd főleg az, ami azután történik ott - teljesen más irányba viszi el a filmet. Gondoljunk a Looperre, és annak az utolsó harmadára, csak míg ott a történetből indokolt volt a váltás, itt feleslegesnek tűnik. Még úgy is, hogy ebben a jelenetben mutatják be a film második és harmadik főgonoszát, amiből az egyik teljesen érdektelen gonosz orvos (Richard E. Grant), a másikról pedig jobb minél kevesebbet tudni.”