Az egykori Microsoft-vezér javaslata, hogy ha egy robot elveszi egy ember munkáját, adózzon is utána. A robotadót az új állástalanok átképzésére, munkahelyteremtésre, társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére kellene költeni.
A növekvő mértékű automatizációval, szaporodó és egyre hatékonyabb mesterségesintelligencia-szoftverekkel és robotokkal megváltozik a munka világa. Az egymástól elválaszthatatlan folyamatok 10-15 év múlva eredményezhetnek korábban soha nem látott léptékű változásokat, de a változások szelét máris érezzük. A prognosztizált áttörés, a robotforradalom társadalmi-gazdasági hatásaiban, informatikatörténeti jelentőségében csak az 1990-es évek PC-forradalmához lesz hasonlítható.
Valószínűleg annál is elementárisabb lesz, ám ellentétben a személyi számítógép és az internet elterjedésével, következményei sokkal jobban megosztják a társadalmat, a vesztesek és a magukat vesztesnek érzők száma nagyságrendekkel lesz több, mint a PC vagy egy évtizeddel később az internet esetében. Az átalakulás ezúttal nemcsak a fizikai vagy rendkívül nehéz és veszélyes körülmények között végzett munkát, hanem lényegében valamennyi ”sematizálható” és ismétlődő tevékenységet, köztük orvosi vagy ügyvédi rutinfeladatokat stb. érinteni fog.
A robotmunka nem új, évtizedek óta dolgoznak futószalag mellett, szerelnek össze járműveket, végeznek rutinszerű repetitív tevékenységeket; ezeken a területeken ki is szorították a humán munkaerőt. Az elöregedő Japánban ápoló- és társrobotok segédkeznek, Kínában már most sokmillió betanított munkás állását fenyegetik, gyakoriak az automatizálásra és az eufemisztikus „racionalizálásra” hivatkozó elbocsátások.
Minden előjel arra utal, hogy időben fel kell készülni a változásokra. Az infokom világ nagyágyúi is megszólaltak a témában, egyesek a rengeteg felszabaduló idő kreatív kihasználásáról áradoznak, Elon Musk a feltétel nélküli általános alapjövedelemben látja a megoldást.
A magát techno-optimistának valló Bill Gates egyedi javaslattal állt elő a Quartznak adott interjúban. Annyira kézenfekvő, hogy meglepő, miért nem jutott eddig egyetlen ismert szilícium-völgyi véleményformálónak az eszébe: a kormánynak meg kell adóztatnia emberek állását átvevő robotokat, pontosabban az őket alkalmazó cégeket.
Szilícium-völgyiek helyett európai törvényhozóknak ugrott be az ötlet. A tervezet beterjesztői robotikai fejlesztések és alkalmazások, köztük az önvezető autók etikai keretének kidolgozásához hozzácsapták az adót is. Február 16-án az iparág legnagyobb örömére az Európa Parlament 396 nemmel, 123 igennel és 85 tartózkodással elvetette a tervezetet.
Leállítaná az innovációt – érvelt a szakma.
Ha az amerikai döntéshozók egyszer elfogadnák Gates javaslatát, valószínűleg ugyanaz történne, mint eddig: a munkáltató adózna a bevétel után, és fizetné az egyéb járulékokat. A befolyó összegből az ideiglenesen lelassuló automatizáció által egyébként sem érintett, de emberhiánytól sújtott másfajta munkaköröket, oktatást stb. lehetne finanszírozni: idősgondozást, fogyatékkal élők felügyeletét, gyerekek iskoláztatását. Ezeken a területeken – a japán trend ellenére – még nagyon fontos a teljesen egyedi, gépekkel nem helyettesíthető emberi empátia és megértés, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó munkaerőre pedig mindig szükség lesz. A robotadót részben az új állástalanok ezirányú átképzésére kellene fordítani. A gépek produktívabbak lennének, és közben fizetnék az adót.
Gates szerint a cégek nem háborognának.
A kormánynak az üzleti világra hagyatkozás helyett aktív szerepet kellene játszani, társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő, az átmenetet proaktívan támogató programot kidolgozni a robotadóról, új állástalanok és alacsonyabb jövedelműek megsegítéséről. Ezt a feladatot, az újraelosztást kifejezetten az államnak, és nem vállalatoknak kell megoldani. Létfontosságú, hogy a kormány reagáljon a humán munkaerő gépekkel történő helyettesítésére. Ráadásul Gates úgy látja, hogy egy csomó területen (raktárak, takarítás, gépjárművezetés) nagyjából egyszerre következhet be a változás. Ha felkészülünk rá, és okosan kezeljük, a robotadóval jól jár a társadalom. Így tudjuk megakadályozni az innovációtól való eleve rossz félelmet. Ha félünk tőle, negatívan formálja a jövőt.
„Az adóztatás biztosan jobb kezelési mód, mintha egyszerűen csak megtiltanánk egyes elemeit” – magyarázza a Microsoft egykori társalapítója.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Magyarország szempontjából jó hír lehet, hogy a világ leggazdagabb emberének egyre nagyobb a befolyása az amerikai politikára.
A megbeszélés során a közös értékek és célok kerültek előtérbe, amelyek minden konzervatív közösség alapját képezik.
A messiás újabb rögzülése az, hogy Orbán Viktor Elon Musk segítségével akarja megnyerni a 2026-os országgyűlési választásokat.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Óriási érdeklődés mutatkozott a bolt megnyitásakor.
