Magyarázza a Galaktika a januári lapszám novelláit
2017. január 09. 11:14
Pénteken írtuk meg, hogy a januári Galaktikában ismét találtunk két olyan novellát, amelyek kiadásáról nem tud a szerző. Négy levelezés-részletet juttatott el hozzánk a Galaktika, amivel a januári lapszámban megjelent, szerzőik szerint engedélyük nélkül közölt két novella jogi helyzetét igyekeztek tisztázni. Mutatjuk.
2017. január 09. 11:14
p
0
0
1
Mentés
Pintér Bence
Töredelmesen bevalljuk: legutóbbi cikkünk kapcsán nem kerestük meg külön a Galaktikát, hogy reagáljanak. Tettük ezt azért, mert korábban Burger István felszólított minket: töröljük elérhetőségét „céges és magánadatbázisainkból”, tehát nem számítottunk rá, hogy érdemben reagálnának. A cikket tehát csupán az alapján írtuk meg, hogy két szerző ismét tőlünk értesült arról, hogy novellái megjelentek a magazinban. Hétfőn azonban a Galaktika eljuttatta hozzánk a januári lapszámban megjelent három szerzővel folytatott levelezésének egy-egy részletét.
Indra Das-szal Facebookon vették fel a kapcsolatot, amikor a következőt írta: „Örülök, hogy megkerestek, örömmel veszem, ha lefordítják a novellámat. Kérem keressenek a további információkkal kapcsolatban. Köszönöm, Indra.” Mund Katalin elmondása szerint ezután tárgyalni kezdtek a fizetés módozatairól, de itt valahol elakadt a tárgyalás. Indra Das nekünk ugye azt írta a minap, hogy az előzetes megkeresés után nem hallott a kiadóról. Mi csak annyit tudunk, hogy a későbbi levelezésről nem kaptunk adatot a Galaktikától, a novella pedig megjelent a januári számban, a szerző nagy meglepetésére.
James Patrick Kelly ugyan még nem válaszolt nekünk, de november 28-án a következő levelet küldte Németh Attilának: „Ezek a feltételek megfelelnek nekem. Köszönöm, hogy veszitek a fáradságot, hogy helyrehozzátok a keveredést. Örömmel tölt el, hogy figyeltek a szerzők boldogságára. Szívesen adom el nektek más történeteimet is!” Ebből világos, hogy egy olyan levelezés részletét látjuk, amiről korábban is írtunk: a szerző egy korábbi novelláját engedély nélkül közölte a magazin (ez lenne a „keveredés”), de cikkünk után felajánlott a szerzőnek egy bizonyos összeget, illetve hogy még egy írást megvennének tőle.
Colin P. Davies esete egy fokkal bonyolultabb. A szerző nekünk azt írta, hogy se 2005-ben, se a most lefordított novellájának magyar kiadásáról nem tudott. Később egy levélben jelezte nekünk, hogy pénteki cikkünk után megkereste a kiadó, és tiszteletdíjat, illetve tiszteletpéldányokat ajánlott. A mostani levelezés mellett a kiadó rendelkezésünkre bocsátotta a szerzővel történt 2006-os levelezést is, amely így kezdődik: „Meglepetésként ért (bár kellemesként), hogy The Defenders című írásomat megjelentették a Galaktikában.” Ezek után Davies közlésre ajánlotta azt a novellát, ami most, tizenegy évvel később megjelent a magazinban.
Tehát a Davies-levelekből a következőt tudtuk meg: a szerző 2006-ban nem tudott a magyarul megjelent novellájáról, viszont akkor az ennek nyomán induló levelezésben szintén felajánlott egy újabb novellát. Ez a novella jelent meg teljesen váratlanul, tizenegy évvel később, 2017 januárjában a Galaktikában – úgy, hogy a szerzőt most nem értesítették külön.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
Az űr sötétje, a megszámlálhatatlanul sok bolygó és égitest millió és egy rejtélyt rejt, amiket még talán sok generáció múlva sem ismerünk meg. De úgy tűnik, valami vár ránk az univerzumban.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?